KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt percekben a költségvetési bizottság véleményét ismertettem -természetesen a szocialista frakció álláspontját is tükrözte a véleményem -, most egy picit rendezettebb formában próbálom tolmácsolni a tisztelt Ház előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosítására benyújtott javaslattal kapcsolatos álláspontunkat.

Kékesi képviselő úr már az előző két törvény vitájában utalt arra, hogy a pénz- és tőkepiacok stabil és biztonságos működése mennyire fontos. Nos, e két piac stabil és biztonságos működésének elengedhetetlen feltétele egy olyan széles hatáskörrel és intézkedési jogosítványokkal felruházott felügyeleti szerv működése, amely helyszíni vizsgálatain és az adatszolgáltatási rendszerén keresztül megfelelő információval rendelkezik a piac és a piaci szereplők működéséről, és veszély esetén preventív módon képes beavatkozni a folyamatokba. A pénzügyi felügyelet hatékony működése kiemelten fontos kérdés mind a piaci szolgáltatók, mind azok ügyfelei számára.

A benyújtott törvényjavaslat a következő főbb tartalmi elemeken keresztül kíván hozzájárulni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére vonatkozó jogszabályi háttér korszerűsítéséhez. Egyrészt új alapokra helyezi a felügyeleti díjak fizetésének a rendszerét, transzparensebbé teszi a felügyelet működését, hasznosítja a piacfelügyeleti eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat, egyes európai uniós jogharmonizációs kérdésekben változásokat generál a hazai szabályrendszerben, és megteremti a felügyeleti biztos kirendelése elleni jogorvoslat lehetőségét.

Nézzük sorban ezeket a tételeket és ezeket a változtatási irányokat! Ami a felügyeleti díjak fizetési rendszerének új alapokra helyezését illeti, a korábbi két törvény vitájában ez már határozottan előkerült. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2000-ben kezdte meg működését a korábbi Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet, valamint az Állami Pénztárfelügyelet összeolvasztásával. Az elődszervezetek közül az ÁPTF és az ÁBF már az összeolvasztás előtt is a felügyelt intézmények befizetéseiből gazdálkodott, míg a pénztárfelügyelet kiadásait a központi költségvetés fedezte.

Az egységes felügyelet megteremtésekor a korábban létező díjfizetési struktúrák nem kerültek harmonizálásra, ezért jelenleg a felügyelt intézmények eltérő logika alapján számítják ki és fizetik meg a felügyeleti díjat, ami számos problémához vezet. A felügyelt pénzügyi szervezetek ugyanis több egymáshoz hasonló vagy teljesen azonos tevékenységet végeznek, amelyekhez a jelenlegi rendszerben eltérő díjfizetési kötelezettség kapcsolódik. A törvényjavaslat a felügyeleti díj fizetését olyan egységes alapokra helyezné, amelyben megegyezik a díj fizetésének az alapja, illetve a fizetendő díj mértéke is. A felügyeleti díjak vetítési alapja a jövőben a tőkekövetelmény, az intézmény által kezelt vagyon, valamint a biztosítástechnikai tartalékok lesznek, illetve ahol ezek egyike sem jellemzi jól az intézmény működését, ott a mérlegfőösszeg lesz az irányadó. Ezekkel a vetítési alapokkal biztosítható, hogy a felügyeleti díj összege a jövőben a jelenlegihez képest sokkal jobban mutassa az adott intézmény kockázatosságának mértékét, vagyis jobban összhangban lesz az adott intézmény felügyeletéhez szükséges felügyeleti erőforrásigényekkel.

A felügyeleti díjszabályozás elemei részben a jelen törvényjavaslatban, részben pedig a hitelintézeti, tőkepiaci és biztosítási törvényekre vonatkozó módosítási javaslatokban jelennek meg, ahogy erre már utaltam is. A felügyeleti díjak mértékének megállapítása során fontos szempont volt az, hogy a felügyeleti összdíjbevétel a jelenlegi szinthez képest érzékelhetően csökkenjen. Az egyes pénzügyi szervezetek típusától, illetve a tevékenységüktől és kockázataiktól függően egyedi alapon ettől lehetnek eltérések, de a teljes pénzügyi szektort érintő felügyeletidíj-terhelés összességében jelentősen csökkenni fog. A tisztelt Házban kiosztásra került a felügyeleti díjakra vonatkozó előrejelzés, amely megmutatja világosan, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint milyen mértékű a fizetendő felügyeleti díj. Ez közel 13 milliárd forint, és az új javaslat szerint 2007. évre is ez már egy csökkenő tendenciát mutat, 2008-ra pedig közel 3 milliárd forinttal kisebb a megfizetendő felügyeleti díj. Ez tehát jelentős díjcsökkentésnek számít.

Mivel a pénzügyi szervezetek tevékenysége és a pénzügyi piacok jellemzői gyorsan változhatnak, ezért a törvény egy olyan biztonsági elemet is tartalmaz, amely szerint a felügyeleti tanács feladata lesz a jövőben, hogy a felügyeleti díjak számítási módjára, mértékére és megfizetésére vonatkozó gyakorlati tapasztalatokat háromévente felülvizsgálja, és amennyiben szükségesnek látja, tegyen javaslatot a szabályozás módosítására.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ami pedig a felügyelet transzparens működését illeti: a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2006 októberében közzétett új ajánlása, valamint az azt EU-szinten átvevő, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelmény-szabályaira vonatkozó direktíva egyik alapeleme az, hogy a felügyeleti tevékenységnek a korábbihoz képest jóval áttekinthetőbbé, transzparensebbé kell válnia.

(15.00)

A javaslat ezért részletesen meghatározza, hogy melyek azok az információk, amelyeket a felügyeletnek a jövőben a honlapján nyilvánosságra kell hoznia. Ezeknek az információknak egy része a szabályozási háttérre, más része pedig a felügyelet jogalkalmazási gyakorlatára vonatkozik. Mivel a direktíva alapján valamennyi EU-felügyelet köteles ugyanazoknak az információknak a nyilvánosságra hozatalára, ezért az egyszerre több EU-tagállamban működő pénzügyi csoportok számára az egyes országok pénz- és tőkepiaci szabályozása, valamint a felügyeleti gyakorlata összehasonlíthatóvá válik.

Az új tőkemegfelelési követelményeken túl új elemként jelenik meg a felügyelet által kötött hatósági szerződésre vonatkozó információk közzététele. Ilyen hatósági szerződéseket a felügyelet a javaslat szerint az ügyféllel annak érdekében köthet, hogy az felhagyjon korábbi jogsértő magatartásával, és ennek részletei a szerződésben egyértelműen rögzítésre kerüljenek.

A harmadik iránya a módosításnak a piacfelügyeleti eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok hasznosítása. A hazai gyakorlatban a piacfelügyeleti eljárások az intézményfelügyeleti eljárásokhoz képest rövidebb múltra tekinthetnek vissza, ezért mindenképpen fontos, hogy az azokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok folyamatosan beépüljenek a szabályozási háttérbe, növelve ezzel a piacfelügyeleti eljárások hatékonyságát, valamint a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek érdekvédelmét. A felügyelethez érkezett fogyasztói bejelentések egyre növekvő száma is indokolja azt, hogy az ezek kezelését szabályozó előírások aktualizálásra kerüljenek.

A negyedik iránya a változtatásnak az egyes EU-jogharmonizációs kérdésekből eredő változások átvezetése. A javaslat teljesíti azt az EU-szabályozásból fakadó kötelezettséget, amely szerint minden tagállamnak ki kell jelölnie, hogy mely felügyeleti hatóság a felelős a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, valamint a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló irányelveket átültető, tagállami jogszabályokba ütköző, közösségen belüli jogsértések tekintetében.

Az ötödik iránya a változtatásoknak a felügyeleti biztos kirendelése elleni jogorvoslat lehetőségének megteremtése. Itt volt egy alkotmánybírósági döntés, és az Országgyűlésnek 2007. június 30-ig kell a feltételeket megteremteni ezzel kapcsolatban. Ennek lehetősége formálisan jelenleg is megvan természetesen, mármint a felügyeleti határozat elleni jogorvoslat lehetősége. Egy ilyen fellebbezést - funkciójából adódóan - magának a felügyeleti biztosnak ellenjegyeznie kell, a javaslat ezért a pénztárak esetében a vezető állású személyek számára biztosítja a fellebbezés lehetőségét a felügyeleti biztos ellenjegyzése nélkül is. Még hasonló jellegű módosítások kerültek be a hitelintézeti, tőkepiaci és biztosítási törvényekre vonatkozó módosítási javaslatokba is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

A fentieken túlmenően lényeges eleme a módosításnak az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a felügyelet részére történő adatszolgáltatást szabályozó rendeletek elektronikus aláírás alkalmazását tegyék kötelezővé. (Az elnök ismét csenget.)

Tisztelt Ház! Mindezekkel együtt a szocialista frakció támogatja a PSZÁF-ről szóló törvény módosítását.

Az elnök úrtól elnézést kérek, csak az órát figyeltem, és azon a piros szín nem jelent meg, így azt gondoltam, hogy 15 perc áll rendelkezésemre. (Derültség.) Elnézést kérek az elnök úrtól, köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu