TÓTH GYULA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! 39 évvel ezelőtt, amikor vezető állásba kerültem, a Magyar Államvasutak M62-es jelű mozdonya vezető állásába, egy váratlan helyzetben a forgalmi utasítás egyik pontjára hivatkozva, mondhatnám, paragrafusára hivatkozva a nálamnál már jóval gyakorlottabb forgalmi szolgálattevő a következőket mondta: megértem, vezér úr, de ha betartanánk a játékszabályokat, ha betartanánk az utasítást, akkor megállna a vasút.

Ezzel természetesen nem arra gondoltam, hogy a játékszabályokat, a törvényeket nem kell mindig szó szerint alkalmazni, arra azonban igen, hogy ugyanazt a dolgot, jelenséget másként lehet látni elég gyakran alulról, és egészen másként felülről. Konkrét példákat természetesen választókerületemből sem nehéz találni, történetesen Dombóvár város önkormányzata a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntése alapján pályázati támogatásban részesült útfelújításra. A közbeszerzési törvény szerint egyszerű közbeszerzési eljárás után megkötötte a kivitelezési szerződést. Ezt követően a támogatóval egyeztetve lehetőség nyílott arra, hogy a teljes megítélt támogatás felhasználásával, az eredeti műszaki tartalom módosítása mellett további munkák kerüljenek kivitelezésre.

Természetesen a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke hivatalos értesítést küldött az önkormányzatnak arról, hogy a kérelemnek helyt adtak. Ez a döntés lehetővé tette - és talán éppen ezért szólok -, hogy az eredetileg tervezett 15 ezer négyzetméter helyett 36 ezer négyzetméter felületű út felújítása történhessen közpénzből, a köz és természetesen a dombóvári állampolgárok legnagyobb megelégedésére. Végtére is, szűkös időkben nem az szokott történni, hogy a duplájánál is nagyobb utat tud felújítani egy intézményekkel túlterhelt kisvárosi önkormányzat.

Visszatérve azonban a tényekhez, előbb alulnézetből: az önkormányzat újabb közbeszerzési eljárás nélkül szerződést kötött az addigi kivitelezővel, mivel csak a lent ismert körülmények alapján úgy ítélte meg, hogy a többletmunkákra irányuló építési beruházás a törvény szerint - egyszerű eljárás esetén - a kivételek körébe tartozik. Sem az a tény, hogy viszonylag alacsony érvényes ajánlat érkezik, sem az a körülmény, hogy az első körben fel nem használt támogatás hasznosulhat, nem volt előre látható, a rendkívüli sürgősség tényét pedig az időpont - ismétlem: útépítésről van szó -, a tél közeledte támasztotta alá.

Innét nézve Dombóvár város önkormányzata megítélésem szerint semmiféle mulasztást nem követett el. A köz pénzével való ésszerű, takarékos, lelkiismeretes gazdálkodást minden gyakorlati és anyagi érv alátámasztotta, többek között az is, hogy a területre útépítés céljából már felvonult vállalkozó folyamatosan tudta végezni munkáját.

Minden jó, ha a vége jó, mondhatnám, mert a köz pénzéből a teljes kivitelezés bővített műszaki tartalommal, a pályázati és önkormányzati önerővel a rendelkezésre álló keretet nem haladta meg, ami azt is jelenti, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatársávjában maradt. Természetesen a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a bővített műszaki tartalmat is magába foglaló beruházásra a támogatási szerződést aláírta.

Mit láttak mindebből felülnézetből? Úgy tűnik, nem ugyanazt, mert az utak ugyan az utolsó centiméterig, ha nem is a tél, de a hideg beállta előtt elkészültek, az ott élők megelégedéssel használhatták, használják ma is, de az Államkincstár Tolna megyei fiókja már ez év februárjának elején kifogásolta az eljárás szabályszerűségét. Dombóvár város önkormányzatát igen kellemetlenül érinti, hogy a megvalósult támogatást követően, számlabenyújtáskor derül ki, hogy a támogatás folyósításával gondok vannak. A teljes beruházás támogatási részének folyósítása érdekében mi alul levők, itt fent, számos helyen megfordultunk. Megértőnek mutatkozott mindenki, megértőnek mutatkoztak mindenütt, de hát az Állami Számvevőszék őket is ellenőrzi, hangzott el a válasz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a kivétel erősíti a szabályt, nem folytatnám mondandómat, de két kivétel egy önkormányzat ténykedésében, időben majdnem egybeesően azért elgondolkodtató, és ezért akár közkinccsé is tehető. Az történt ugyanis, hogy a dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Kht. - 1996 óta közhasznú társaság - címzett támogatással megvalósult beruházás finanszírozásával kapcsolatban a gép-műszer beruházás elszámolásának egy részét a Magyar Államkincstár a mai napig nem fogadta be. Az indok - már megint felülnézetből nézve - egyszerűen csak az, hogy a címzett támogatás igénybejelentéséhez 2003 novemberében csatolt eszközlistában az önkormányzat nem vagy alacsonyabb darabszámon tervezte azokat.

Alulról nézve meg az történt, hogy a 2004. évi szakmai minimumfeltételek megváltoztak, meg az, hogy a kórház önmagától csökkenteni kezdte aktív ágyait, és már akkor struktúraváltásra készült. Komolyan vette, hogy a köz pénzével felelősen gazdálkodjon, és a humánerőforrás-fejlesztési operatív programban elnyert támogatásból rehabilitációs központot alakított ki a pályázat feltételei alapján, és nem holmi titkos találkozón rákényszerítve, az intézményi struktúrát önmaga szervezte át, és 80 ággyal csökkentette aktív ágyait.

13.00)

Mi több, sikeres pályázatot nyújtottak be az egészségügyi ellátórendszer struktúraátalakításának támogatására, vállalva további húsz aktív ágy krónikus ellátásba való konvertálását.

A címzett támogatás megítélése utáni években történt más is, jelesül, hogy változások történtek az egyes beavatkozások finanszírozásában, amely bizonyos beavatkozások elvégezhetőségét is korlátozta. Így aztán a rekonstrukció után a kórház működéséhez szükséges első készletbeszerzés bizony eltér az eredeti listától, de a beruházási összköltség - közpénzről lévén szó -, a beruházási adatlap szerinti létesítményjegyzék sorai és a törvényben jóváhagyott címzett támogatás összege egy fillérrel sem módosult.

Csupáncsak az történt, hogy a tulajdonos önkormányzat a támogatást, a köz pénzét a köz valós szükségleteinek megfelelően használta fel, meg az, hogy a Magyar Államkincstár csak az eredeti gép-műszer jegyzéken szereplő eszközöket finanszírozta, emiatt aztán vannak olyan korszerű, nagyon korszerű gépek, amelyek működtetését a szállító betiltotta. Hiába hivatkoztunk arra ott fent, ahol jártunk, hogy az önkormányzat által végrehajtott beszerzés a finanszírozási szerződésben és az adatlapon szereplő összeget nem haladta meg, maradt a most már nagyon könnyen kitalálható válasz: megértik a problémáinkat, de hát az Állami Számvevőszék őket is ellenőrzi.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az elmondottak és más példák alapján is egyetértek az állami számvevőszéki jelentés 9. oldalán található, "Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai" cím alatt tett megállapítással, azzal, hogy halaszthatatlan a közpénzügyek rendszerszemléletű áttekintése, elemzése és annak alapján teljes körű, átfogó és konzisztens újraszabályozása. Támogatom az államháztartás tervezési, működési, beszámolási és ellenőrzési rendjének megújítását, s ahhoz kapcsolódóan a közvagyonnal való gazdálkodás megfelelő, teljes körű és összehangolt szabályozását.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu