DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Örvendetes és egyben jelentős előrelépésnek értékelem, hogy a Magyar Országgyűlés a kiotói jegyzőkönyv törvénybe foglalása után megalkotja a keretegyezménnyel és a jegyzőkönyvvel kapcsolatos hazai jogi és intézményi keretrendszer felállításával, valamint az annak megfelelő és ahhoz szükséges jogszabályok meghatározásával foglalkozó törvényt. Az üvegházhatású gázok nyilvántartását végző nemzeti nyilvántartási rendszer és a kiotói egységek nyilvántartását végző nemzeti forgalmi jegyzék létrehozása és működtetése is harmonizál az európai uniós előírásokkal és a nemzetközi egyezménnyel. Ennek megfelelően a törvényjavaslatot az általános vita során a KDNP-frakció támogatni fogja.

Ugyanakkor a jelen törvényjavaslat vitájában - sajnos már nem első alkalommal - a kormányt ahhoz az egyszeri szabóhoz szeretném hasonlítani, aki a gombhoz varrta a kabátot. Miért is mondom ezt? Először is álláspontom szerint a törvényjavaslat benyújtásával a kormány jelentős késésben van. 2006. december 20-án benyújtották az Európai Bizottsághoz az új nemzeti fejlesztési tervet és a kapcsolódó operatív programokat, így a környezetvédelmi és energia operatív programot is. Ez tartalmazza a környezetvédelem területén 2007 és 2013 között megvalósítani tervezett fejlesztéseket. A helyes eljárás az lett volna, ha előbb elkészítjük a hosszú távú, a fenntartható fejlődésre, az éghajlatváltozásra, valamint az ország energiapolitikájára vonatkozó stratégiákat, majd a KEOP-pal és a többi érintett operatív programmal párhuzamosan megalkotjuk a 2008 és 2012 közötti időszakra kiterjedő nemzeti éghajlat-változási programot. A törvényjavaslat szerint a létrehozni kívánt éghajlat-változási stratégia és program lényegében majdnem hogy fölöslegessé vált, hiszen az ország fejlesztésre szánt pénzeszközei már egyéb célok mentén le vannak kötve. Számunkra ezek után erősen kétséges, hogy egyáltalán lehetséges-e a finanszírozás oldaláról megalapozott, szakmailag releváns, a globális felmelegedés kérdéseire valódi, érdemi válaszokat adó stratégiákat és programot alkotni.

Másodszor: Magyarországnak a kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatos vállalásai nem fogalmaztak meg ambiciózus célokat. A vállalt 2008 és 2012 közötti 6 százalékos CO2-kibocsátáscsökkentési kötelezettség az 1985-87-es időszakhoz képest a jelenleg ismert kibocsátási előrejelzések szerint az 1990-es évek elején történt gazdasági szerkezetváltásra való tekintettel nem jár túlontúl nagy megszorításokkal. A jelenlegi, a 2005-ös szén-dioxid-kibocsátásunk a kiotói egyezményben előírt mértéknél 24 százalékkal kevesebb, amely 25-28 millió tonnát jelent évente. A most létrejövő hazai nyilvántartási és kibocsátáskereskedelmi rendszernek az lenne a célja, hogy az energiatermelés és az ipar azon ágazataiban, amelyekre vonatkozik, úgy csökkentse az üvegházhatást okozó gázok környezetbe jutó mennyiségét, hogy ez a lehető legkevesebbe kerüljön a gazdaságnak, és ezáltal a tagállamok könnyebben teljesíthessék a kiotói jegyzőkönyvben tett vállalásaikat. Magyarországon jelen esetben erről szerintem nem lehet szó.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Összefoglalva még egyszer: a kormány által benyújtott és most előttünk lévő, a globális felmelegedésre adandó nemzeti válaszainknak egyfajta keretet adó törvényre szükség van, és azt támogatjuk is. A kérdés már csak az, hogy sikerül-e a törvény általános céljának megfelelni, de ez majd kiderül.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)

Forrás: parlament.hu