GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Folytatnám, a második napirend előttiben elnök úrral, Jakab Istvánnal volt egy polémiánk a fagykárról.

Korábban is fölmerültek az MDF-től különböző biztosításokkal kapcsolatban ötletek, úgy gondolom, hogy az már nem jó, mi is teszteltük. Tehát igazából biztosítási alapon nem lehet ezt az ügyet rendezni, az Európai Unió se engedi, ezt már az előbb is jeleztem.

Én azt gondolom, a tészeknek az ilyen értelmű bevételi korlátja biztos, hogy újratárgyalható az Európai Unióval vis maior esetén. A szabályt nem mi találtuk ki, tehát a 250 millió forint nyilván akkor nem vonatkozhat, hogyha egy fillér bevétel nincsen, és ez igazoltan nincsen. Tehát nem gondolnám, hogy ez nem újratárgyalható, mondjuk, egy bizonyos év esetén, és folynak is már ilyen előkészítések, ahogy azt már a múlt heti kormányülésen is jeleztem.

Az európai uniós segítségről annyit, hogy a 2003-as segítség annyi volt, hogy egy hónappal előbb lehetett kifizetni az érintett tagországokban az uniós támogatást. De természetesen ragaszkodott hozzá az Európai Unió, hogy az összes keresztellenőrzést végezzék el, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy nem lehetett előbb kifizetni, ugyanis a rendszerek úgy álltak be, hogy ezek az ellenőrzések általában időben nem tudtak hatni. Tehát túl nagy segítséget az Unió nem adott. És mi is tudjuk, hogy van irányelv, és legutoljára én vetettem föl egy miniszteri tanácsülésen Brüsszelben, hogy az irányelv alapján meg kellene csinálni a tanácsi rendeletet az európai uniós kárenyhítési rendszerről. Akkor ígéretet is kaptunk erre, valamilyen módon minden országnak tartanának vissza az egyébként uniós pénzekből, csak hát ez a rendszer még nem állt föl, és a helyzet meg most van.

Én azt gondolom, hogy a közös kockázati alapot mindenképpen meg kell erősítenünk. Azzal is egyetértek, és el is kezdtük a tárgyalásokat, és úgy tűnik, hogy talán ebben van is fogadókészség, hogy ki lehet nyitni az alapot. Tehát nem tekintjük bezártnak az alapot, ezt az előbb is jeleztem, hogy próbálkozunk ezzel. Azt is jeleztem, hogy nyilván keressük azt a kiegészítési lehetőséget is, részben uniós segítséggel, részben nemzetivel, hogy mit lehetne azon bővíteni, mert önmagában a termelői befizetés természetesen nagy valószínűséggel még az ilyen lokális, viszonylag lokális ügyben sem lenne most elegendő. De még egyszer hangsúlyozom, kártalanítást csak annak fogunk tudni fizetni - hogyha a parlament is majd partner lesz, és egy gyors törvénymódosítással ezt az alapot tudjuk igazítani, amire nagy valószínűséggel sor fog kerülni hamarosan -, hogyha beszállnak ebbe a rendszerbe, bekényszeríteni senkit nem lehet egy közös kockázati alapba.

Én úgy gondolom, hogy ez a történet egy intő jel volt arra, hogy igenis ennyi szolidaritást mindenkinek vállalni kell, még annak is, aki lehet, hogy - mondjuk - tíz éven belül ebből az alapból egy fillér ellentételezést nem kap.

(9.40)

A másik, ha már itt a közös kockázatról meg a közös alapokról beszélgetünk, hogy nemrégen járt nálam az osztrák államtitkár kollégám, aki osztrák hetet nyitott meg egy Magyarországon működő, de ausztriai tulajdonú élelmiszerláncban. Kérdeztem tőle, hogy milyen alapokból, hogyan van erre pénz. Szeretném jelezni, hogy ott minden regisztrált termelőnek kötelező befizetnie például még marketingalapba is.

Nálunk is az a baj, hogy termelni most már nem kell megtanítanunk senkit, mert azt megtanulták. Itt egyszerűen arról van szó, hogy azt a részét is meg kell valamilyen módon oldanunk, hogy a termékeink hogy kerülnek majd piacra. Ez most ugyan nem tartozik szorosan ehhez a témához, csak ami Ausztriában teljesen természetes, hogy a területalapú támogatásokból támogatják - tudom, hogy az magasabb, mi majd csak 2011-ben érjük el azt a szintet -, de valószínűleg itt is megérné, mondjuk, ilyen alapokat is létrehozni e mellett a kockázati alap mellett. És ugyanez Németországban is működik, és nagyon jól működik.

Tehát senki nem kérdőjelezi meg, hogy az ilyen ügyek, akár a kockázati ügyek, tehát a kárenyhítés, akár pedig a marketingügyek igenis minden termelőre, aki piaci szereplő - nyilván, aki félig önellátó meg önellátó, arra nem vonatkozhat -, kell hogy vonatkozzanak.

És azt is látjuk, hogy majdnem két éve küszködnek a borászok egymással, pedig ez nem egy nagyon nagy réteget érint, ugyan elég sokfélét, hogy a jövedéki adó helyett belépő rendszert valamilyen módon marketingcélra használják, de nem tudnak benne megegyezni. Ameddig Magyarországon ez a világ van, addig nagyon-nagyon nehéz lesz az államnak mindig helytállni minden ilyen ügyben.

Tehát én most is azt kérem, meg azt javaslom, hogy kicsit nagyobb szolidaritást kell tenni egymás iránt a termelőknek, és meg fogjuk keresni azokat a forrásokat, amik ezen a most hirtelen bejött ügyön segíthetnek. Ezen tényleg most kell segíteni, és az alap jövő évi kifizetései kapcsán természetesen az is korrigálható, hogy ezt mikor meg hogyan juttassuk a termelőknek.

A hitelekkel nagyobb probléma van, az Európai Unió szigorúan tilt minden beavatkozást a hitelügyekbe. Úgyhogy én azt gondolom, ezekben nekünk - akár már délután, a bizottsági ülésen, akár nyilván a következő néhány napban -, azt mondom, rövid időn belül meg kell egyeznünk az Európai Unióval, és meg kell hozni a szükséges kormányzati döntéseket.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu