DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Azért olvastam fel a munka törvénykönyvének a készenléti jellegű munkavégzésre vonatkozó szabályát, mert pontosan azért született meg ez a törvény, mert a munka világában érvényes terminológia szerint az egészségügyi ügyeletben ez nem értelmezhető. Pont arról beszéltünk, hogy az egészségügyben a többletmunkavégzés ebben a helyhez kötött készenlétben azért szerveződik ügyeletként, mert az munkavégzésre irányul, vagyis annak a túlnyomó többsége valóságos, effektív munkavégzés.

Puskás képviselő úrnak is azt tudom mondani, hogy a 2. § világosan leírja, hogy hogy van ez a munkaidő-szervezés. Ezzel most nem tölteném az időt, csak javaslom elolvasni. És igen, azt gondolom, képviselő úr, hogy ha a hat hónapos időkeretben egy egészségügyi alkalmazott, munkavállaló kitöltötte a maximális elrendelhető munkaidőt, akkor azt igenis ne lehessen alkalmazni tovább ebben a munkakörben, mert vagy amellett tart ki, képviselő úr, hogy joga van az orvosnak és az egészségügyi dolgozónak is pihenni, a betegnek meg a pihent orvoshoz és egészségügyi dolgozóhoz, vagy akkor azt tessék mondani, hogy nem ért ezzel egyet, és ne annyi legyen az elrendelhető többletmunka. Ebben az ügyben, képviselő úr, nem kérheti a fele királyságot, már megbocsásson.

Ami pedig az egészségügyi vállalkozásban a vállalkozót és a vállalkozás alkalmazottját illeti, igen, képviselő úr, azt gondolom, hogy van különbség. Én szívesen konzultálok munkajogászokkal is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az én ismereteim szerint az egészségügyi vállalkozás alkalmazottjára ez a szabály vonatkozik, a vállalkozóra azonban mint önálló tevékenység végzőjére nem.

Köszönöm szépen, és köszönöm, elnök úr, a türelmet.

Forrás: parlament.hu