DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Amikor végigolvastam ezt a törvényt, néztem, hogy ez 32 oldal törvényszöveg és egy oldal táblázat, és biztos voltam benne, hogy a hozzászólások fordított arányt fognak bemutatni. Ez úgy nagyjából kezd kialakulni. Én ezért az egy oldalhoz nem kívánok semmilyen dolgot hozzátenni. A 32 oldalhoz is, ami úgy gondolom, az érdemibb része, viszonylag keveset tudok hozzátenni, hiszen az államtitkár úr az előterjesztésében elég alaposan összefoglalta a törvénytervezet lényegét. Én csak néhány dolgot emelnék ki ebből.

Nevezetesen, nagyon gyakran használta a takarékosság, az átláthatóság kifejezéseket. Én ehhez hozzátenném még a stabilitást. Azért a stabilitást, mert az állami vagyonkezelő szervezetre éppen ez volt az elmúlt tizenvalahány év alatt a legkevésbé jellemző. Emlékezetem szerint a vagyonértékesítőből is három volt, a vagyonnal gazdálkodó szervezetből is három volt azokon a szervezeteken kívül, amelyek minisztériumok, tehát egyéb kisebb szervezetként a mai napig is vagyongazdálkodókként működnek.

(23.00)

Reményeink szerint az ezen szervezetekből most, a törvénytervezet alapján kialakuló vagyonkezelő egy hosszú távon stabilan működő szervezet lesz. Azért lehet ez, hiszen míg a rendszerváltás kezdetekor az állami vagyon, annak a mértéke sem volt igazából ismert, most legalább ilyen nagyságrendű számokat, az értékben nagyságrendi számokat tudunk mondani, de akkoriban még ilyen értékszám sem szerepelt, és akkor jóval látványosabb volt a különböző kisebb, nagyobb, közepes vállalatoknak a privatizációja. Ma már a hangsúly mindenképpen a meglévő vagyonnal való gazdálkodásra csúszott át, nyilvánvalóan erre kell felépíteni egy ilyen hosszú távon működő gazdálkodó szervezetet.

Itt elhangzottak ezek a tízmilliárd forintos számok, meg hogy ez milyen értelemben valós vagy nem valós. Elhangzott, hogy még ebben teljes mértékű vagyonkataszter nincs, illetve a vagyonkataszter sok eleme is biztos, hogy csak könyv szerinti értéket tartalmaz, tehát a reális értéke ennél még több is lehet. Én hozzáteszek egy másik irányú torzító dolgot, mert ha a vagyonkataszterben szerepel például a Parlament épülete nem tudom, hány milliárd forinttal, ez olyan értelemben nem jelent vagyont, hogy ebből valamifajta - hogy is mondjam - haszon, pénzügyi haszon származzon. Tehát ezzel a nagy számmal, ennek a nagy számnak az értékelésével vigyázni kell. Nyilván ha olyan értelemben használjuk, hogy ezt a vagyont fenntartani kell, akkor igen, akkor a Parlamentnek a fenntartása egy fontos kiadási tétel, tehát akkor erre jó ez a kifejezés vagy jó ez az értékelés.

Elhangzott az államtitkár úrtól elég sűrűn a takarékosság szó. Nyilván az első azzal összefüggésben, hogy ezáltal létrejön egy egységes szervezet, ami nyilván kisebb létszámú, egy egységes jogi környezet alakul ki, tehát nem több jogszabály vagy az eddiginél kevesebb jogszabály lesz, és nyilvánvalóan összehangoltabb módon fog a vagyongazdálkodásra hatni. Tehát ez önmagában jelent takarékosságot.

De takarékos lesz reményeink szerint ez a rendszer abban is, hogy ki van mondva, hogy a költségvetési szervek nem tulajdonosai az általuk használt ingatlanoknak. Ez eddig is így volt, papíron egyetlen minisztérium vagy egyetlen országos hatáskörű szerv nevén sem volt egyetlen ingatlan bejegyezve. De egész addig, amíg bérleti díjat nem fizet az általa használt ingatlanért, addig ez egy papír vagy papirosízű kijelentés, hogy nem volt gazdája, nem volt tulajdonosa a szervezetnek. Hiszen ha egy akármilyen igazgatási szervezet a saját maga számára az adott évi költségvetésből teljesen mindegy, hogy mekkora, hol elhelyezkedő, milyen méretű ingatlant használ, ez az ő gazdálkodásában se előnyt, se hátrányt nem jelent, tehát nem jelent előnyt, ha takarékosan gazdálkodik, akkor eddig nyugodtan úgy érezhette, hogy ezek az ingatlanok az ő tulajdonát képezik.

Ebben ez a változás, ami egy éven belül bekövetkezik, reméljük, hogy ezt tényleg egy év alatt ki lehet alakítani, a rendkívül különböző minőségű, elhelyezkedésű, méretű ingatlanoknak egy reális bérleti díja lesz, és ezt a költségvetésen átvezetni, mert nyilvánvalóan a megfelelő ágazati vagy minisztériumi előirányzatokat ezzel korrigálni kell. Tehát reméljük, hogy ezen módosítás átvezetése nagyon hamar érdemi változást fog jelenteni.

Felhívnám még egy részre a figyelmet: a kisebbségi tulajdonnak az értékesítési kötelezettségére. Erre nem emlékszem, hogy a korábbiakban ez kifejezetten ki volt-e mondva, tehát én úgy vélem, hogy ez egy új előírás. Én úgy gondolom, hogy az állam - az előttem hozzászóló egyik véleményével szemben - általában nem jó tulajdonos, de abban egészen biztos vagyok, hogy különösen nem jó tulajdonos akkor, amikor kisebbségben van; tehát hogy általában ne legyen. Van a törvényben egy kivételes szabály, hogy ha ajándékozás vagy örökösödés útján jut egy kisebbségi tulajdonhoz, szerintem ehhez is hozzá kell majd tenni, és módosító javaslattal nyilván meg lehet majd tenni, hogy ebben az esetben is próbálja meg értékesíteni a kisebbségi tulajdont.

Átláthatóság: nyilván itt elhangzott ennek több eleme, hogy a vagyontömegre, a teljes tízezer milliárdos vagyontömegre most az összes parlamenti pártnak lesz rátekintése, nem csak annak egy részére, igaz, izgalmasabb részére, de mégis, most már a volumenét tekintve mindenképpen az eddigiekben a kisebb részére. Hasonló módon az Állami Számvevőszéknek a megnövekvő hatásköre is, reméljük, hogy növeli az átláthatóságot.

Én úgy gondolom, hogy az átláthatóságot a törvény szövegének még némi módosításával is fokozni lehetne, tehát például a tanács és az ellenőrző bizottság feladatainak, felelősségi viszonyainak a közelítésével. De úgy gondolom, hogy ezek a módosító javaslatok... - már valaki jelezte, hogy szintén írt javaslatokat, én is megtettem, azzal a szándékkal, hogy egy olyan stabil környezet alakuljon ki, ami könnyen áttekinthető. Végül is 32 oldal, nem okoz nagy nehézséget annak, aki a gazdálkodási szabályokat tanulmányozni akarja.

Végül még az előttem szólókhoz azért néhány dolgot hadd fűzzek hozzá, mert nagyon markáns kijelentések hangzottak el, hogy ennek a szervezetnek az igazgatója király vagy igazgatókirály, vagy milyen lenne. Én azért nem tudom, milyen királyokat szoktak utasítani, márpedig ezt a királyt a törvény szövege szerint igencsak lehet utasítani.

Nem tudjuk, hogy mire fordítja a vagyongazdálkodás bevételeit. Lehet, hogy eddig nem tudtuk, de pont ezt reméljük, hogy az így kialakuló szervezetben az összes parlamenti párt, illetve az Állami Számvevőszék minden eddiginél részletesebb rátekintést kaphat. És akkor mégiscsak utolsóként erre a listára, erre az egy oldalra: úgy tudom, hogy a Mehib, annak a 75 százaléka az ÁFB tulajdonában van, ergo ez egy kis félreértést jelent.

A másik pedig: felmerül, hogy ha a kuponos privatizációnál nagyon jó dolog volt, akkor lehet, hogy mégis igaza volt az SZDSZ-nek akkor, amikor '91-ben azt a 20 ezer forintos ötletet bedobta, de mindenki lehurrogta, kinevette, és őszintén szólva én is azokkal értettem egyet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akik akkor ezt a javaslatot elutasították.

Én az SZDSZ-frakció nevében a törvénytervezetet elfogadásra javasolom. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu