DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy gyors történeti és éppen ebből adódóan egy kicsit felületes történeti áttekintéssel kezdve 1989-ben a XIII. számú törvényt, az átalakulási törvényt alkotta meg a parlament akkor, amely segítette az akkori viszonyok között az állami vállalatok gazdasági társasággá történő átváltozását. 1995-ben a XXXIX. törvénnyel, a privatizációs törvénnyel a parlament a már korábban is zajló tömeges privatizációban kívánt egyfajta nagyobb szabályozottságot elérni. Most, 2007-ben az állami vagyonról kívánunk törvényt hozni; már a címmel is, de a tartalommal aztán különösen azt jelezzük, hogy lezárult, véget ért ennek a bizonyos tömeges privatizációnak az ideje. Igaz, az állami vagyon természetes változásába továbbra is beletartozik az értékesítés, de elérkezett az állami vagyon kezelésének az időszaka. Erről kíván szólni ez a jogszabálytervezet.

Egységes állami vagyon jön létre, mert mindaz a jószág, dolog, portfólió, jog, erőforrás bele fog kerülni ebbe az egységes állami vagyonba, egy egységes nyilvántartás jön létre, és remélhetőleg csak ez a törvény fogja az állami vagyon kezelésével kapcsolatos szabályokat tartalmazni, tehát egységes lesz a szabályozás is.

Egységes lesz az állami vagyonkezelés maga is, hallottuk államtitkár úr felvezetőjében, a számtalan vagyonkezelő szervezetből - majd később visszatérek rá, hogy miért mondok én többet - egy marad a végén, ezzel megint csak olyan lehetőségeket biztosítva a parlament és a kormányzat számára is, ami korábban a széttagolt, esetenként nem kellően transzparens tevékenységből egy ennél sokkal jobb, ebből eredően hatékonyabb, biztonságosabb tevékenységet biztosít.

Átláthatóbb lesz jogilag a tevékenység, mert a sokszor konkuráló, az üzleti titok és a közérdekből nyilvános közérdekű adatok között önmaga igazságot fog tenni, biztosítva teljes mértékben a már végleges döntések és végleges szerződések tekintetében, tehát szinte a teljes körű nyilvánosságot.

Átlátható lesz gazdaságilag, hiszen a hasznosításban lényegében megszüntetésre kerül az állami vagyon ingyenes használata, ezért tudni fogjuk, hogy mely költségvetési szervek vagy más vagyonkezelő szervezetek mennyit fizetnek az állami vagyon használatáért, mennyit hoz maga az állami vagyon, és külön fog jelentkezni az ehhez szükséges ráfordítások kérdése, valamint a vagyonkezelésnek mint tevékenységnek a költsége.

Takarékosabb lesz az állami vagyonkezelés. Mint említettem, számtalan szervezet csökkenő vagy megszűnő formában integrálódik ebbe az egységes vagyonkezelésbe, hiszen ma három vagyonkezelő szervezet van, amiről általában így beszélünk, de valamennyi központi államigazgatási szerv, minisztérium, de az országos hatáskörű szervek és maguk a költségvetési intézmények, szervek is rendelkeznek ilyen vagyonkezelő szervvel, ahol csökkenhet az e tevékenység végzésének az ellátásához szükséges létszám, apparátus, hely, tehát nyilván ennek a költsége is.

Úttörő ez a munka, hiszen most először, bár már régóta igényelt módon, egységes szerkezetbe foglalásra kerülhetnek ezek a szabályok, ezért eltérően a korábban tárgyalt törvényektől, nem véletlenül, hanem szükségszerűen számos módosító indítvány fog majd csatlakozni ehhez a jogszabályhoz, amely azokban a még bejáratlan, kidolgozatlan mechanizmusokban kívánja segíteni a kormány előterjesztését. Ezzel együtt a költségvetési bizottság többsége tárgyalásra alkalmasnak tartotta, elfogadásra célszerűnek javasolta a törvényjavaslatot.

Elnök úr, köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu