DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt két évtizedben az Országgyűlés a mindenkori kormányok előkészítésében több deregulációs törvényjavaslatot tárgyalt és fogadott el. Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló T/3096. számú törvényjavaslat szervesen illeszkedik a már elfogadott törvények sorába, ugyanakkor különbözik is azoktól. A törvényjavaslat a korábbi deregulációs célú törvényekkel megegyezik abban, hogy kizárólag a formailag hatályos, ám már nem hatályosuló végrehajtott vagy normatív tartalommal nem rendelkező törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot. Ebből következően a törvényjavaslat érdemi módosítást és hatályon kívül helyezést nem tartalmaz, annak elfogadása a jogalanyok jogait és kötelezettségeit közvetlenül nem érinti. Változatlan a technikai deregulációs célkitűzés is. A jogrendszer áttekinthetősége, az alkalmazandó jogszabályok fellelhetősége akkor biztosítható megfelelően, ha a jogrendszert nem terhelik látszatra hatályos, de érdemi joghatás kiváltására már nem alkalmas jogszabályok, rendelkezések.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő deregulációs törvényjavaslat ugyanakkor meg kívánja haladni az eddigi deregulációs jogalkotás megoldásait. Egy jogállamban alapvető követelmény, hogy a mindenkor hatályos jogszabályok köre és szövege megismerhető és bárki számára hozzáférhető legyen. Ezt az alapvető elvárást azonban a Magyar Köztársaság jogrendszere jelenleg nem képes teljesíteni. A jogszabályok kihirdetésének az alkotmányos rendszerváltást megelőzően érvényesült gyakorlata ugyanis nem teszi lehetővé azt, hogy a jogszabályok hatályosságát egyértelműen megítélhessük. A jogállami jogalkotás ugyan következetesnek mondható abban, hogy az új jogszabályok megalkotását minden esetben a korábbi joganyag tételes deregulációja kíséri, a rendszerváltást megelőzően keletkezett joganyag mindenre kiterjedő felülvizsgálata azonban mindeddig elmaradt.

Az elavult jogszabályok hagyományos zárónapja a rendszerváltozás előtti állami jogban 1944. december 31. volt. Az ezt megelőzően kiadott jogszabályokat tételes jogi alap nélkül, formális hatályon kívül helyezés hiányában is a társadalmi viszonyok megváltozására hivatkozva nem tekintették alkalmazandónak. Egy adott jogterület újraszabályozása során sokszor ettől függetlenül is elmaradt a tételes dereguláció. Ebben a helyzetben hiába tűnik egyértelműnek a legtöbb szabályzat életviszony tekintetében, hogy melyik normát kell alkalmazni, nem zárható ki, hogy a jogalkalmazónak esetről esetre kell sok évtizeddel korábban alkotott jogszabályok alkalmazhatóságáról döntenie.

A jogállam viszonyai között tartósan fenn nem tartható állapotnak nem kell szükségszerűen így maradnia, mivel a jogalkotás képes arra, hogy a régi jogszabályok hatályossága tekintetében egyértelmű helyzetet teremtsen. A törvényjavaslat ezt az egyértelmű helyzetet kívánja a jogbiztonság követelményének megfelelő teljes, minden 1989. október 23. előtt kihirdetett jogszabályra kiterjedő rendezéssel megteremteni. Erre azonban az eddigi törvények esetében követett, a hatályon kívül helyezett normákat megjelölő deregulációs megoldás már nem alkalmas. Ennek érdekében a törvényjavaslatban felsorolt törvények és a javaslathoz kapcsolódó kormányrendeletben felsorolt kormányrendeletek és miniszteri rendeletek kivételével minden 1989 előtt kihirdetett központi jogszabály, valamint az ezen időpont előtt alkotott minden egyéb norma, köztük tanácsi rendelet, minisztertanácsi határozat, miniszteri utasítás, körlevél hatályát veszti.

(0.50)

Mivel az említett kormányrendeletben fel nem sorolt rendeletek a törvényjavaslatban foglalt rendelkezés erejénél fogva vesztik hatályukat, a törvényjavaslat elfogadása kényszerítőleg hat a rendeleti szintű joganyag felülvizsgálatára is.

A dereguláció technikáját korszerűsítve emellett a törvényjavaslat nem csupán teljes jogszabályokat, hanem a modern jogalkotási elveknek megfelelően a már végrehajtott, ezért tartalmi értelemben hatálytalan módosító, hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket is hatályon kívül helyezi.

Az Alkotmánybíróság a 4/2006. határozatában rögzítette: a törvényi rendelkezések megsemmisítése nem érinti a megsemmisített törvénnyel módosított, megváltoztatott törvények és a megsemmisített törvényi rendelkezések által a jogrendszerben végrehajtott más változások, módosítások, különösen a hatályon kívül helyezések érvényességét. Ebből következően az Alkotmánybíróság megerősítette azt a jogalkotási elvet, amely szerint a végrehajtott módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések hatályban tartása felesleges, mert az alaprendelkezésbe beépült módosító rendelkezések, végrehajtott hatályon kívül helyezések a továbbiakban joghatást már nem váltanak ki.

A törvényjavaslat, ahol az szükséges, gondoskodik a hatályon kívül helyezendő módosító törvényekben elhelyezett, a módosító jogszabályokba átmeneti jelleg hiányában rendszertanilag nem illeszkedő rendelkezések, több esetben jogalkotásra vonatkozó felhatalmazások alapjogszabályba illesztéséről.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a jogrendszer formai megtisztításának határnapjaként a jogállamot megteremtő alkotmánymódosítás hatálybalépésének időpontját választja. 1989. október 23-a a jogrendszer tekintetében határvonalat képez. A jogállam előtti és a jogállami időszakot választja el egymástól. E dátum meghatározásának ugyanakkor gyakorlati jelentősége is van. A technikai dereguláció célja az, hogy áttekintse, a korábbi társadalmi rendszerek idején alkotott jogszabályok tartalmilag elavultnak tekinthetők-e. Ebből a szempontból is a rendszerváltás időszakát indokolt korszakhatárnak tekinteni, hiszen elsősorban az ezt megelőző időszakból maradtak ránk teljes egészében elavult, ezért hatályon kívül helyezhető jogszabályok. A törvényjavaslat kidolgozása természetesen a tételesen hatályon kívül nem helyezett törvények teljes, tételes áttekintését igényelte.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a törvényjavaslat tárgyává tett időszak tekintetében magában foglalta a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvények mindeddig elmaradt teljes áttekintését is. Az áttekintés eredményeképpen bizton mondhatom, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén csak azok a törvények maradnak hatályban, amelyek érdemi, alkalmazható és alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaznak.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat minden eddigi törvényalkotásnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a jogrendszer megtisztításához, áttekinthetővé tételéhez és legfőképpen a hatályos normák körének pontos felmérhetőségéhez. E célok megvalósítása érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu