GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Folytatva a gondolatot, amikor azt mondtam, hogy az oktatás tekintetében intenzívebb bevonást kell életre hívni, akkor azt gondoltam és azt akarom kifejteni, hogy nyilván az érintettek köre nélkül ez működésképtelen, ezért a megfelelő motivációt meg kell tudni teremteni e tekintetben is. Már csak azért is, hogy a foglalkoztatás vonatkozásában ne az igazolódjék vissza, hogy az érintett körnek, mondjuk, az egyharmada az, aki életútja kapcsán munkajövedelemből képes élni az életét. A társadalom számára sem ez a haszon, a hozam, hanem az, hogy ha a képzettség szintjének emelésén keresztül a foglalkoztathatóság tekintetében is nagyobb mértékű számadatok alakulnak ki. De ez nem csak a roma, cigány lakosságra igaz, hogy az azonosulási készség tekintetében ösztönző hatásokat kell érvényesíteni; ez össztársadalmi problémaként is megfogható adott esetben.

Ami nagyon fontos, hogy legyenek olyan célzott programok, amely célzott programok akár a területi lehatároltságból kialakult megkülönböztetettségekből fakadóan is feloldják a ma meglévő helyzeteket. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy zömében, többségében a kistelepüléseken, adott esetben elzárt, izolált zsáktelepüléseken élik ezek az emberek az életüket, ahol nyilván a foglalkoztathatóság kérdésköre is legalább kérdőjeles. Ilyen értelemben szükségszerű, hogy források biztosításával, eszközök kézbe adásával módot és lehetőséget teremtsünk a mai helyzet feloldására.

Politikai tartalom nélkül azért azt szeretném mondani, hogy abba a közmunkaprogramba, amelyről szó esett az előbbi gondolatok kapcsán, évente 8-10 milliárd forintot beleteszünk a korábbi évekhez, illetve a '90-es évek végéhez képest, a kétmilliárd forintokkal szemben.

Köszönöm megtisztelő türelmét, elnök úr.

Forrás: parlament.hu