GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Értem a kérését, és én ugyan normál módon szót nem kértem, de önkorlátozom majd önmagam.

Amit még el szerettem volna mondani, és ebbe a két percbe beleteszem, az az, hogy Gyenesei úr mondott egy számsort. Mondott egy olyan számsort, ami arról szólt, ha jól emlékszem, hogy Somogyban durván 15 százalékos, az iskolákban 30 százalékos, majd a születési arány tekintetében 40 százalékos a részesedése az érintetteknek. Ezzel önmagában semmi baj. Akkor van baj, ha abból a helyzetből nem sikerül kiszabadítani az érintetteket, amelyben ma leledzenek; mármint abban, hogy aluliskolázottak, mármint abban, hogy a munkaerőpiacon ezeknek az embereknek a 70-75 százaléka csak segéd- vagy betanított munkával tudja megkeresni a kenyerét. Azért mondom, hogy akkor ezzel baj van, mert a jövőkép, a társadalmi jövőkép eléggé kérdésessé válik.

(16.20)

Ilyen értelemben tartom nagyon fontosnak azt, hogy ami a program keretei között megfogalmazódott akár az oktatás, akár a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségügy kérdéskörén keresztül, teret is tudjon nyerni, meg tudjon valósulni. Mert ez adhatja meg annak az alapját, hogy a mai béklyóból ki lehessen szabadulni, hogy az érintett kör önmaga számára igazolt módon is a társadalom hasznos tagjaként élhesse meg az életét, és a társadalom is hasonlóképpen hasznosnak tudja értékelni mindezt. Azt gondolom, ehhez elengedhetetlen az is, hogy aki ki akar törni, mint ahogy ma már ez elhangzott, azt támogatni kell, aki nem, azt meg kell próbálni motiválni, ösztönözni. És egy, talán örök igazságot szem előtt kell tartani mindenkinek, cigánynak és nem cigánynak, hogy vannak jogok és kötelezettségek, amelyek mindenkire nézve egyenlőképpen, egyformán igazak.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu