DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kockáztatva, hogy most én lépek ki a részletes vita keretei közül, szeretnék néhány szót mondani arra, amit Hoffmann képviselő asszony elmondott. Egyfelől tény, és ebben igaza van, hogy az oktatási törvények tárgyalása meglehetősen feszített munkarend szerint történik. Mit tegyünk? A rendszerváltás óta valamennyi parlamenti ülésszakban valamennyi kormánnyal előfordult, hogy a jogalkotási tervéhez képest jelentős lemaradásban volt, ezért aztán a parlament az ülésszak vége felé rohammunkában, netán rendkívüli ülésszak keretében fejezte be a jogalkotási programban foglaltakat.

Másfelől azonban azt is el kéne mondani, hogy bár kétségkívül kevés volt az idő arra, hogy az általános vita megkezdése előtt át lehessen tekinteni ezeket a törvényeket, most már negyedik hete folyik ezeknek a törvényeknek a vitája, tehát azt azért nem lehet mondani, hogy idő hiányában nem volt lehetőség arra, hogy kellően kiérlelt javaslatokkal próbáljunk szakmai kérdésekben közeledni egymáshoz. Aminthogy képviselő asszony is elmondta, hogy számos olyan szakmai kérdés volt, amelyben sikerült vagy megállapodni, vagy legalábbis sikerült közelíteni az álláspontokat, és tekintettel arra, hogy e törvények megalkotása még korántsem került végső fázisába, ezekben a kérdésekben is lehetséges, hogy még a további közeledés folytán kompromisszumot fogunk találni.

(23.40)

Tehát én nem látom annyira sötétnek a helyzetet. Való igaz, hogy feszített a munkatempó, való igaz, hogy most egy kicsit többet kell vele dolgoznunk, vagy intenzívebben kell dolgoznunk, mint ha időben elénk kerül ez a javaslat, de még egyszer mondom, ez egy olyan hiba, amit a rendszerváltás óta egyetlen kormány egyik parlamenti ülésszakban sem tudott elkerülni.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu