DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Amikor idefele jöttem a parlamentbe, és azon gondolkodtam, hogy mi a fene értelme van ennek a vitanapnak, mi jöhet ki ebből, mi az, ami itt történhet, akkor arra a következtetésre jutottam, hogy az égegyadta világon semmi. (Babák Mihály: Tükröt akar tartani nektek!) Ideértem öt órával ezelőtt, hallgattam a vitát. Ahogy egyre haladtunk a vitával, én nem vagyok előítéletes ember, de megerősödött bennem ez a gondolat, hogy az égegyadta világon semmi.

Mire eljutottunk most idáig, azt kell mondjam, lehet, hogy tévedtem, és mégis van valami értelme, sőt akár még folytatni is van értelme, mert a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, úgy érzem és úgy látom, hogy nem igazán értik még mindig, hogy mi a lényege ennek a beszédnek, mi a lényege az őszödi beszédnek.

Sokan sokféleképp értelmezik ezt a beszédet. Én úgy gondolom, hogy az ellenzék értelmezése abban foglalható össze, hogy egyrészt hazudtak, hazudott a miniszterelnök, másrészt olyan kifejezéseket használt, amelyek nem voltak szalonképesek. Nos, egyrészt ezekért a kifejezésekért a miniszterelnök úr elnézést kért, amit oly sokszor felvetettek, hogy meg kellett volna tennie. Megtörtént ez már sokszor. Megtörtént ez többször itt, a parlamentben is. (Babák Mihály: De Orbán volt a felelős!) Igen, ha csak ezeket a kifejezéseket szemléljük lecsupaszítva, ez valóban problematikus. Ha kiragadunk ebből a beszédből mondatokat önkényesen, akkor kétségtelen tény, hogy azzal lehet hangulatot kelteni. Azt gondolom, ez a módszer az olcsó populizmus egyik legősibb formája - ezt az ellenzék remekül alkalmazza is.

Eörsi képviselő úr néhány órával ezelőtt utalt arra, hogy nem lenne szabad leragadni az értelmezésnek egy viszonylag alacsony szintjénél. Én is úgy gondolom, hogy ha ennél - amiről most beszéltem - a szintnél ragad le valaki, akkor így egy általános iskolás, egy kisiskolás szintnél ragad le, és természetesen ezt, ahogy mondtam, lehet hangulatkeltő módon a társadalom felé kommunikálni. Azonban ha valaki ezt teszi, na, ez hazudja a legnagyobbat. Ez az ember hazudja a legnagyobbat.

Feltételezem ugyanis, hogy ellenzéki képviselőtársaim birtokában vannak azoknak a képességeknek, hogy elolvasva ezt a beszédet, megértsék, és megértsék annak a lényegét is, nemcsak azt, amiről eleddig én beszéltem. Persze lehet moralizálni azon, hogy mi a jobb, ha valaki nem érti meg a képviselők közül, vagy az, ha valaki megérti, és ennek tudatában felelőtlen és populista módon nyilvánul meg ezzel kapcsolatban.

Aki elolvasta vagy végighallgatta ezt a beszédet, nagyon sok minden következtetésre eljuthatott. Rögtön érti azt, hogy ez nem másról szól, mint progresszióról, haladásról, reformokról, és ezek tőlem is szintén csak kiemelt momentumok arról, hogy végre lépjen ki mind a Szocialista Párt, mind az egész magyar közélet abból a tunyaságból vagy - az őszödi beszéd kapcsán már fogalmak is keletkeztek - abból a hazugságcsapdából, amelyet joggal hányt a társadalom mind ez idáig a közélet és a politika szemére. Erről szól többek közt az őszödi beszéd. És ha az a kérdés, hogy ezért elnézést kell-e kérni, hogy valaki ezt elmondta, én azt gondolom, hogy nem.

Fónagy képviselő úr említette azt, hogy a hazugság vezetett el '56-hoz és az '56-os eseményekhez. Én magam is így látom, így gondolom, hogy többek közt ez így történt. Éppen ezért kell az, hogy valaki végre akarjon ebből kilépni, és akarjon másként megnyilvánulni, másként politizálni és másként cselekedni. Az őszödi beszéd pontosan erre hív fel. Szembesíti a hallgatóságot - a tervezett hallgatóságot és a nem tervezett hallgatóságot is - azzal, hogy ez eddig másként volt a közéletben, és azt mondja, hogy ne így legyen, hanem legyen másként, hogy ne vezessenek oda az események, ahova vezettek, mondjuk, '56-ban.

Ha már lassan kezd hagyománnyá válni Lanczendorfer képviselő asszonnyal kettőnk között az erkölcsről való társalgás - sajnálom, hogy nincs itt -, említette, hogy hazudni nem szép dolog. Ez igaz. De ha valaki ezt a hibát elismeri és beismeri, bármilyen bűnt, és azon megpróbál változtatni (Dr. Répássy Róbert: Lebukott!), az sokkal, de sokkal jobban és pozitívabban értékelendő, mint ha valaki a mai napig tagadja, hogy ilyet tett volna, és meg sem próbál rajta változtatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azért ne áltassuk magunkat, azt gondolom, azt senki nem gondolja sem a parlamentben, sem a parlamenten kívül, hogy az ellenzéki pártok tagjai közül még soha senki egyetlenegyszer nem mondott olyat, ami nem igaz. Ezt azért, úgy gondolom, axiómaként lehet leszögezni, evidenciaként. Biztos, hogy volt ilyen. Hogy tizenhat év alatt ne lett volna ilyen? Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki ezt állítja, azt gondolom, ez már önmagában nem igaz.

Szól arról ez az őszödi beszéd, hogy tessék államférfihoz méltóan gondolkodni. (Babák Mihály: Nem mindegy, hogy valaki csak úgy belepisil a medencébe, vagy a trambulinról... - Derültség a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.)

Forrás: parlament.hu