TÓTH FERENC, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány újra és újra elismeri a növekvő gyermekszegénységet, a társadalom csaknem harmadának szociális, kulturális, oktatási leszakadását, rossz egészségügyi mutatóit. A miniszterelnök - szokatlanul önkritikus módon - egyenesen förtelmesnek és szégyenteljesnek nevezte a helyzetet. Egyetértünk: a gyermekek és a fiatalok isszák meg az elhibázott kormánypolitika levét.

Az ellenzék az oktatási bizottság ülésén mindenekelőtt kifogásolta, hogy a jelentés a tárgyévet követő másfél évvel kerül a parlament elé. Kifogásolta, hogy a jelentés adatok és intézkedések leltára, azok hatásvizsgálata nélkül. Így az önmagában igen keveset mond a kormányzati intézkedések eredményességéről, illetve arról, hogy a kormány felismerte-e a tévedéseit, mulasztásait. A kétely már csak azért is jogos, mert a jelentésből épp az ellenkezője derül ki. Mert mit sorol az oktatási tárca eredményként? Az ingyenes tankönyvjuttatást, és hallgat arról, hogy a támogatottak köre radikálisan szűkült, és a támogatás összege nem fedezi a növekvő tankönyvárakat, az ingyenes étkezést, és elfelejt szót ejteni arról, hogy a támogatottak száma jelentősen csökkent, az élelmiszerek ára pedig emelkedett. Sikerként könyveli el a szöveges értékelést, a bukásmentességet, de nem kaptunk választ arra, hogy ezeknek mik a tapasztalatai.

Egyike az előző oktatási kormányzat kevés jó elképzeléseinek a nyelvi előkészítő évfolyam indítása, ám a gyakorlatban nem birkózott meg vele, a törvény dacára nem készült hozzá tantervi szabályozás, a tárca szabályozatlan rendszerbe öntötte, töltötte a pénzt.

Az oktatási tárca intézkedései között sorolja, hogy szakiskolai előkészítő évfolyam indult az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőknek 23 szakiskolában. A miniszter ehhez is elfelejtett kerettantervet kiadni. Ráadásul 23 iskola elenyésző szám a probléma mértékéhez képest.

Szakiskolai fejlesztési program is indult az iskolai lemorzsolódások csökkentésére. A ciklusra ígért 12-13 milliárd hamarosan fillérekre olvadt.

A minisztérium büszke az "Útravaló" programra is, 20 ezer gyerek és mentora nyert támogatást. Mint a bizottsági ülésen kérdésre megtudtuk, arra 2005-ben egy fillért nem fizettek ki.

(10.40)

A hátrányos helyzetűek integrált nevelését Magyar Bálintnak ugyancsak nem sikerült tisztességesen megoldania. A program indulása előtt megbízást adott, gyűjtsék be a mintaértékű programokat, hogy az intézmények abból tudjanak válogatni. Fél éven át hiába kerestek, nem találtak mintaértékű és máshol is adaptálható programokat. Erre a miniszter szánalmas módon kiadott egy pár oldalas közleményt, és kiemelten magas normatíva mellett, politikai presztízsokokból beindította a programot. Nem csoda, hogy tömegesen vették igénybe a támogatást a semmire.

2007-ben a normatív támogatást pályázattá alakították, hogy elejét vegyék a további megalapozatlan és nagymértékű pénzigénylésnek. Az "Utolsó padból" programban speciális oktatásból helyeztek át indokolatlanul odairányított gyerekeket a normál oktatásba. A nagy vádaskodások közepette zajló felülvizsgálat után mintegy száz gyereket helyeztek át normál osztályba. Minden szakmai feltétel és támogatás nélkül, a szülők kétségbeesett tiltakozása ellenére, felelőtlen módon kudarcra ítélték őket. Említik az Arany János tehetséggondozó programot is, amelynek sikerét a léte bizonyítja; azt ugyanis még a polgári kormány indította el.

A nemzeti fejlesztési terv terhére folyik a tanodaprogram. Óvtuk a kormányzatot, hogy iskolarendszeren kívülre, ráadásul egy, csak szórványban létező intézménytípusba fektessen milliárdokat. Ehelyett azok létrejöttét erőltette, ami, mint a Hír Televízió Célpont című adásában láttuk, az SZDSZ-es Derdák Tibor-féle szerencselovagoknak kedvez, aki gyermekmentes tanodára, drágán felszerelt épületekre kapott kemény tízmilliókat. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a kormány máig nem tette le a rövid távú intézkedési tervét a gyermekszegénység enyhítésére, okkal érezzük úgy, hogy a kormány képtelen a sürgető társadalmi problémák megoldására.

E néhány példából is látszik, a jelentésben nyoma sincs az intézkedések értékelésének, vizsgálatok, kutatások eredményeinek. A jelentést tehát nem tartottuk általános vitára alkalmasnak sem a megtett intézkedések elégtelensége miatt, sem a jelentés műfaji alkalmatlansága miatt. (Földesi Zoltánnak:) Még akkor sem, ha ön ezért csóválja a fejét, tisztelt képviselőtársam.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu