DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Közlöny augusztus 9-i számában megjelent az új, egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási törvény. A közzétett szöveg többek között azt a meglepő kitételt tartalmazza, hogy "A köztársasági elnök saját, vagy ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés jogkörében törvényerejű rendeletet alkot."

(16.00)

A miniszter úr jól tudja, hogy a jogalkotási törvény eredeti szövege a Népköztársaság Elnöki Tanácsát jelölte meg a törvényerejű rendelet megalkotójaként, és a jogalkotási törvény eme rendelkezését az Országgyűlés nem módosította.

Tudjuk, hogy a rendszerváltozással az Elnöki Tanács alkotmánymódosítás útján megszűnt, és 1989. október 23-ától törvényerejű rendeletet senki nem alkothat. Feltételezhetően a tárca alkotmánymódosítás során alkotott egyik értelmező szabály okán ragadtatta magát arra, hogy önkényesen átírja a jogalkotási törvényt.

Tanult jogászok előtt nem kétséges, hogy a helyesen elvégzett komplex jogértelmezés nem vezethet a jogalkotási törvénybe most beleírt eredményre. Az igazán felháborító azonban nem a hibás értelmezés, hanem a törvény szövegének önkényes átírása. A törvény szövegét csak a törvényalkotó változtathatja meg, csak a törvényalkotó módosíthatja, erre más nem jogosult, még értelmezésre hivatkozással sem. Az pedig, hogy mindezt egységes szerkezetben történő közzététel felhasználásával tették, véleményem szerint közönséges törvényhamisítás. Arról nem is beszélve, hogy egységes szerkezetben történő közzétételt a jogalkotási törvény csak a törvény átfogó módosítása esetére ír elő, amire pedig nem került sor.

Kérdezem miniszter urat, személy szerint ki felelős ezért a törvényhamisításért, és milyen konzekvenciákat kíván miniszter úr (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ebből az elképesztő esetből levonni. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu