TUKACS ISTVÁN (MSZP): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár az előttünk fekvő javaslat nem tartalmaz koncepcionális átrendezést az adók tekintetében, mégis a vitában sokszor szó esett adópolitikáról, adófilozófiáról, sőt sokszor felbukkant a morál kérdése is mint egyfajta általános rendezőelvé az adózás ügyében.

Szükség is van rá szerintem, és nagyon helyes, hogy ezek a kategóriák megjelentek a vitában. Azért helyes, mert legalább láthatóak különbségek, azok a különbségek, amelyek a vitázó felek között vannak. Domokos képviselőtársam nagyon érdekes eszmefuttatással mutatott be egy gondolatsort. Ennek az volt a lényege, hogy van, aki szerint - többek szerint az előterjesztők filozófiája szerint - az adózás büntetés, ellenben szerintük az adózás vállalkozásösztönző, versenyképesség-növelő, egyáltalán valamiféle jutalomként is értelmezhető kategória.

Szeretném leszögezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a mi filozófiánk szerint - de nem csak a miénk szerint - az adózás arra való, hogy az állam teljesítse közkiadásait: az egészséghez, az oktatáshoz, a haza megvédéséhez szükséges kiadásait, ezért tehát az első számú kategória az, hogy ezekhez a kiadásokhoz mindenki járuljon hozzá tehetsége, képessége szerint. Ez mindenkitől elvárható. Ha a vitában sikerül valamiben egységet teremteni - mert sikerülhet -, gondolom, az, hogy mindazok jogos igénye, hogy mindenki járuljon hozzá ezekhez a kiadásokhoz, akik egyébként ezekhez a kiadásokhoz tisztességgel hozzá is járulnak.

Magyarul, akik tisztességesen fizetnek adót és járulékokat, jogosan várják el, hogy mindenki ezt tegye, és ha nem ezt teszi, az állam ezeket hajtsa be. Ezért tehát én a tervezet kapcsán nem tudok negatívan beszélni mindazokról a szankciókról, mindazokról a büntetésekről és mindazokról a szorító intézkedésekről, amelyek ahhoz járulnak hozzá, hogy mindenki fizesse be, amit a törvény számára előírt.

Ezeket szeretném védeni, szeretném támogatni a feketegazdaság, szürkegazdaság vagy árnyékgazdaság elleni harc jegyében, merthogy ez közös érdek. És nemcsak ennek a jegyében szeretnénk támogatni, hanem azok nevében, akik tisztességgel teszik ezt; azoknak a vállalkozóknak a nevében, akik tisztességgel fizetnek, mondjuk, jövedéki adót, akik tisztességgel szerzik be termékeiket azon a piacon, ami legális, és ezáltal nem akarnak versenyhátrányban lenni mindazokkal szemben, akik ezt nem teszik.

Szóval, ha van valami, amit a szankciók ügyében védeni lehet, az a tisztességesen fizető érdeke a nem fizetővel szemben. Azért szerettem volna ezt leszögezni, mert egyik képviselőtársunk ilyen népmesei fordulatokkal fűszerezett elbeszélést tárt elénk mindazokról az adóellenőrökről, akik éppen a szőlőben szegény dolgozókat zaklatják. És persze a népmesei fordulat úgy szólt, hogy bezzeg a gazember adóellenőrt megbünteti még a sors is, hiszen beleragad a sárba a Ladájával. (Vincze László: Vicces!)

Nos, szeretném elmondani, hogy mindazok, akik tisztességesen fizetnek, mindazok, akik tisztességesen alkalmaznak munkavállalót azért, hogy részben a költségvetésben meglegyen az a befizetés, ami a munkavállaló egészségügyi ellátását, nyugdíját szolgálja, részben pedig azért, mert például csak egyszerűen be akarják tartani a törvényeket, azok ezeknek a népmesei fordulatoknak nem hisznek. Reményeim szerint ők vannak többen.

Ezért tehát szeretném támogatni az előterjesztésnek mindazokat a kitételeit, amelyek a feketegazdaság, szürkegazdaság, árnyékgazdaság elleni megfogalmazásokról, passzusokról, szankciókról és büntetésekről szólnak. Szóljon ez akár a jövedéki bírság emeléséről; szóljon ez a feketén foglalkoztatott dolgozókkal kapcsolatos bírságról; szóljon ez akár a jövedéki termékek árusításával kapcsolatos szankciókról, a standolás kötelezettségéről a vendéglátó-ipari egységekben vagy máshol. Szóljon ez akár mindazokról a vállalkozásokról, amelyek ha a helyszínen ellenőriznék őket, nem lenne igazán nyomon követhető a bejelentésük összes körülménye, magyarul: nincs székhelye, nincs bejelentett címe, nincs neki semmije, csak egy cége; szóljon ez akár arról, hogy a közbeszerzéseknél az alvállalkozókkal történő kapcsolatban jó lenne előbb közterheket fizetni, nem pedig eltüntetni ebben a láncban pénzeket. Szóval, szóljon mindarról, amit úgy hívunk, hogy a közös érdekünk az, hogy ne legyen feketegazdaság, ne legyen szürkegazdaság, ne legyen árnyékgazdaság.

Azért a közös érdekünk ez, tisztelt képviselőtársaim, mert a közkiadásaink teljesítése a valóságos érdek. Ezért hát nem büntetést rovunk ki az adóval, hanem az adóval, amelyet persze senki sem szeret, biztosítjuk azt, hogy mindannyiunk számára meglegyenek ezeknek a kiadásoknak a fedezetei, alapjai.

Éppen ezért, ha valamit lehetséges közösen képviselnünk, az nagy valószínűséggel a feketegazdaság elleni szankciórendszer és mindaz az egyébként igen bőséges és hosszas passzus a tervezetben, amely arra szolgál, hogy ezt a mindannyiunk számára nem kívánt állapotot megszüntesse, azok nevében, akik tisztességesen adóznak.

(15.40)

Azzal szeretném zárni a mondandómat, hogy a bizottsági ülésen egyik képviselőtársunkkal vitába keveredtünk sokan a költségvetési bizottságban. Ő egy ilyen terminológiai vitát kezdeményezett, amely szerint a feketegazdaság tulajdonképpen a fegyver-, drogkereskedelem és minden más, és az összes többi, amikor mondjuk, legális cég nem fizet köztartozásokat, az nem feketegazdaság, hanem valami más. Hallottam már ezt az okfejtést másfajta kiszerelésben is, ez úgy szólt, hogy jogos persze ez a viselkedés a túladóztató állammal szemben, hiszen aki nem fizet közterheket, ezt jogosan teszi. Tisztelt Képviselőtársaim! A közös véleményünk legyen az, hogy nem teszi jogosan, nem teszi jogosan, hiszen azokra hárul nagyobb teher, akik tisztességgel teljesítik a kötelezettségeiket.

Éppen ezért az ebben a tervezetben szereplő, feketegazdaságra vonatkozó kezdeményezéseket és persze a tervezetben szereplő más kezdeményezéseket a magam részéről támogatom, és ezek támogatására hívnám fel a tisztelt képviselőtársaimat is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu