JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán egy olyan intézmény, az állami jogi segítségnyújtás, közismertebb nevén a nép ügyvédje szolgálat működéséről kell néhány szót ejtenem, melynek megteremtésével a törvényalkotó hosszú ideje meglévő űrt töltött be.

Már ennélfogva is nagy a jelentősége, de most inkább azt szeretném kiemelni és bemutatni, hogy miként kell e jogintézménynek és a szolgálatnak különböző jogpolitikai célokat komplexen szolgálnia, és ezek hogyan testesülnek meg az önök előtt fekvő törvényjavaslatban. A jogi segítségnyújtási reform egyik vezérlőelve az esélyegyenlőség megteremtése, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség felszámolása iránti elhivatottság, annak biztosítása, hogy azok is élhessenek a jogérvényesítés alkotmányban vagy éppen az eljárási törvényekben biztosított eszközeivel, akik erre jövedelmi, vagyoni viszonyaik miatt önerőből képtelenek lennének. Ebben az olvasatában a jogi segítségnyújtás alapvetően humanitárius intézmény, ha tetszik, szociális ellátás.

Már önmagában ebből is eredeztethető a vele szemben támasztott másik alapvető követelmény, hogy mint állami támogatási rendszer biztosítsa a költségvetési források ésszerű, takarékos, átlátható felhasználását. Emiatt a jogi segítségnyújtás kapcsán nemcsak létrehoztunk valamit, hanem a már meglévő peres költségkedvezményi rendszert is újraalkottuk, átstrukturáltuk annak érdekében, hogy lehetőség szerint többen részesülhessenek segítségben, de csak azok és olyan mértékben, ahogyan a rászorultságuk azt szükségessé teszi.

A harmadik célkitűzés a minőségi ítélkezéssel függ össze. A jogi segítségnyújtás segítse elő a perek mielőbbi szakszerű befejezését, ahol viszont ennek lehetőségei adottak, a jogviták békés úton történő, per nélküli megoldását. Ez egyrészt az igazságszolgáltatási szervezetet fenntartó államnak is kézzelfogható előnyöket jelent, másrészről társadalmi szinten haszonélvezői lehetünk annak, hogy nagyobb az esélye a jogviták, konfliktusok időben való rendezésének.

Vegyük számba tételesen, hogy az említett célok teljesítése érdekében mit is tartalmaz a törvényjavaslat! Elsőként: mit tesz a rászorultakért? Tömören összefoglalva: megteremt részükre egy új szolgáltatást, a jövő évtől lehetővé teszi azt, hogy az állammal szerződött jogi segítők - ma mintegy négyszáz ügyvédről, illetve társadalmi szervezetekkel együttműködő ügyvédről van e helyütt szó - már ne csak jogi tanácsot adhassanak, vagy keresetlevelet készíthessenek számukra, hanem elláthassák perbeli képviseletüket is.

Mit tesz a javaslat a költségvetési források ésszerű felhasználásáért? Igen sokat. Egyrészt a jogi segítők feladatainak bővítésével nem duplázza meg az állami kiadásokat, nem teremt párhuzamosságot, ehelyett kivált, megszüntet egy másik állami szolgáltatást, a pártfogó ügyvédek költségmentes ügyekben történő bírósági kirendelését.

Megteremti a törvényjavaslat a polgári perekben a részleges költségmentességet. Ennek eredményeként a bíróságnak a jövőben már nemcsak arra nyílik módja, hogy valakit teljes egészében mentesítsen a perlés költségei alól, hanem arra is, hogy a per sajátosságaihoz, a bizonyítás költségigényességéhez vagy a fél személyes körülményeihez igazodva egyfajta részleges, s ezáltal az állam számára kevesebb kiadással járó költségkedvezményt adjon.

Nagyon fontos eleme a törvényjavaslatnak a tárgyi költségmentesség megszüntetése. A perlekedőt az ügy tárgya helyett a rászorultság alapján kell kedvezményben részesíteni, ezt diktálja a társadalmi igazságosság követelménye is. Annak érdekében, hogy a bírósághoz fordulás az érintett ügyekben se szenvedjen késedelmet, a törvényjavaslat a per költségeinek előlegzése alól továbbra is mentesíti a feleket. Reményeink szerint ez egy elfogadható, kompromisszumos megoldást jelent a mai támogatási rendszer és a tisztán rászorultsági alapon működő támogatási elvek között.

S utoljára, de nem utolsósorban: mit tesz a törvényjavaslat a minőségi ítélkezésért, a jogviták mielőbbi, eredményes lezárásáért? A javaslat alapvető változást eredményez az államilag finanszírozott jogi képviselet megszervezésében, annak ellátásában. Nem a perben eljáró bíró fog ugyanis a jövőben dönteni arról, hogy jár-e az ingyenes képviselet valamelyik félnek - ez nehezen is egyeztethető össze a bírói függetlenség, a pártatlanság követelményével -, másrészt nem ő fogja kiválasztani a képviseletet ellátó ügyvédet. Ehelyett a fél maga választhat ügyvédet a jogi segítők névjegyzékéből, s lehetőség lesz arra is, hogy az az ügyvéd legyen a jogi képviselője, aki már a pert megelőzően segítséget nyújtott számára, s ennek folytán ismeri az ügyet.

Mind a bíróságok, mind az ügyfelek számára egyértelmű az új rendszer pozitív hozadéka. A bíróságok felkészült, motivált jogi képviselőkkel dolgozhatnak együtt, a felek és képviselőik között pedig erősödhet az egyébként nélkülözhetetlen bizalmi viszony, ami eredményesebb együttműködést tesz lehetővé.

Az új jogi képviseleti rendszer szabályait tekintve a törvényjavaslat számos vonatkozásban pontosítja és kiegészíti a 2003-ban elfogadott törvényszöveget, s e módosított tartalommal történő hatályba léptetésére tesz javaslatot. A kiegészítések kivétel nélkül azt szolgálják, hogy a jogi segítségnyújtást egyszerűbben igénybe lehessen venni - a fél ügyvédje például az ügyintézés teljes folyamatában közreműködhet -, az ügyfél pedig ennek keretében minél szélesebb körű szolgáltatást kapjon. A peren kívüli jogi segítői közreműködést ennek érdekében például kiterjeszti a törvényjavaslat a bírósági iratok tanulmányozására is.

A 2004 óta működő jogi segítők az új feladatok ellátására felkészültek, s a pártfogó ügyvédi képviselet átvétele előre láthatólag még jóval több ügyvédkollégájuknak adhat majd munkát. Az Igazságügyi Hivatal ezért továbbra is várja az érdeklődő jogászok jelentkezését a jogi segítői névjegyzékbe, a javaslat a névjegyzékbe-vételi eljárást erre figyelemmel egyszerűsíti és ésszerűsíti.

Az állami finanszírozású jogi képviseleti rendszer, illetve általában a jogi segítségnyújtási rendszer működtetése nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségünk, s mint európai uniós tagállam is kötelesek vagyunk ilyen jellegű szolgáltatást nyújtani polgáraink, illetve más tagállamok azon polgárai számára, akik az igazságszolgáltatást hazánkban veszik igénybe. Nemcsak belügyünk tehát a jogi segítségnyújtás, annak eredményeiről más tagállamok irányába vagy éppen az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is szükség esetén számot kell adjunk. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy ilyen szemmel is olvassák a törvényjavaslatot, és támogató szavazatukkal járuljanak hozzá az igazságszolgáltatási reform egy újabb lépéséhez.

Összefoglalóan azt mondhatom: egy olyan törvényjavaslatot tartanak a kezükben, amely következetesen kitart a jogi segítségnyújtás ügye mellett, de felelősen, a költségvetés teherbíró képességével reálisan számolva állapítja meg az elkövetkezendő években igénybe vehető jogi segítségnyújtási szolgáltatásokat. Erre figyelemmel kérem a törvényjavaslat támogatását, és megtisztelő figyelmüket megköszönve sok sikert kívánok a parlamenti vitához. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu