KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elénk tárt törvényjavaslat kapcsán elsősorban annak agrárvonatkozásaira kívánnék reflektálni. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különös szabályok címet viselő XIV. fejezet foglalkozik a kompenzációs felárral. Az előterjesztés értelmében annyi változás lesz mindössze ebben a tekintetben, amennyi, mivel európai uniós tagállam vagyunk, a tanács 2006/112/EK irányelve szerint egyébként kötelező is, vagyis hogy a jogalanyiság kiterjed a közösségi állampolgárokra is.

Az a problémánk ezzel a törvényjavaslattal, hogy sem az őstermelők, sem pedig a fogyasztók érdekét nem szolgálja. Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája során is említettem, hogy az eszközhiányos, tőkehiányos, rendezetlen tulajdonviszonyok közötti piacra jutási gondokkal küzdő, egyenlőtlen versenyhelyzetnek kitett mezőgazdasági vállalkozásoknak egy ilyen jövedelem nélküli, de inkább ráfizetéses év után több, az Európai Unió által is lehetővé tett támogatásban kellene részesülnie. Ha nem élünk ezekkel a lehetőségekkel, az élelmiszerár-emelkedés és inflációnövekedés ismert terhe mellett az olcsóbb külföldi termékek versenyelőnye megsokszorozódik, a magyar agrártermékek piaci forgalma és piacra jutása pedig tovább romlik. A magas költségek miatt megemelkedő fogyasztói árak következtében a lakosság legnagyobb hányada a silány minőségű, olcsóbb külföldi termékek fogyasztóivá válik. A kormány részéről pedig, úgy tűnik, indifferens, hogy az áfa bevételi előirányzatát milyen relációjú áruk által teljesíti. Az agrártermékek áfájának tavalyi 5 százalékos emelése is a kormány számára elsődlegesen költségvetési áfabevételt jelent.

Hogy miért is mondjuk mindezt? Az általános indoklásban olvashatjuk, hogy az új áfatörvény egyrészt lehetőséget teremt jogharmonizációt érintő fogyatékosságok és hiányosságok maradéktalan kiküszöbölésére, másrészt egy korszerű szabályozási környezetben tartós egyensúlyt hoz létre az adózókkal szembeni elv érvényesítése, illetve az adóértékek védelme között. És éppen ez az, amit nem tapasztalunk, legalábbis a mezőgazdaság vonatkozásában.

(12.50)

A Tanács 2006/112/EK irányelvének 98. cikke foglalkozik a kedvezményes adómértékkel, amelyet a 3. mellékletben szereplő kategóriák termékértékesítéseire és szolgáltatásnyújtásaira lehet alkalmazni. Ennek a mellékletnek az 1. pontja így szól: "Emberi és állati fogyasztásra szolgáló élelmiszerek, beleértve az italokat is, de az alkoholos italok kivételével, általában élelmiszer készítésére szolgáló élőállatok, magvak, növények és összetevők, általában élelmiszer kiegészítésére vagy helyettesítésére szolgáló termékek." A 99. cikk pedig azt tartalmazza, hogy a kedvezményes adómérték az adóalapra vonatkoztatva akár 5 százalék is lehet.

Kovács László adóügyi biztosnak egy közelmúltban elhangzott nyilatkozata szerint a kormánynak több szempontból is mérlegelnie kell egy olyan lépést, amely Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter javaslatának megfelelően a kedvezményes 5 százalékos kulcsba rakja például a tőkehúst. Az adóügyi biztos elmondta, jelenleg az Európai Unió 21 tagállama él azzal a lehetőséggel, hogy a kedvezményes kulcsba rakta az élelmiszereket, Magyarország viszont ragaszkodott az általános 20 százalékos forgalmiadó-kulcshoz, elsősorban bevételi megfontolásokból. Megjegyezte ugyanis, és ez érdekes, hogy az esetleges kieső áfabevétel veszélybe sodorhatja a konvergenciaprogramot. Nos, ez az a gyarmati szemlélet, amivel nem tudunk egyetérteni, és ami szerint, kicsit sarkítva, a gyógyszerét kiváltani nem tudó nyugdíjasok, a hiányosan táplálkozó gyermekek és az agyondolgoztatott, agyonadóztatott emberek érdekeinek képviselete veszélyeztetné a konvergenciaprogramot?

Mi, kisgazdák egyébként elengedhetetlennek tartjuk egy olyan élelmiszerkosár összeállítását, amelyben a termékek áfája, összhangban az EU-s irányelvekkel, átgondoltan, az őstermelők és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartva van meghatározva. Mivel a kompenzációs felár az őstermelők által értékesített mezőgazdasági termékek után vissza nem igényelhető, de továbbértékesítés után a befizetendő áfa miatti, a felvásárlás árát csökkentő hatást hivatott kompenzálni, az áfacsökkentés mellett van egy másik módja az egyensúlytalanság megszüntetésének, ez pedig a kompenzációs felár növelése.

A kompenzációs felárral kapcsolatban tehát nem az a gondunk, hogy milyen eljárással kell azt megigényelni, és nem is az, hogy hogyan lehet adóalanynak vagy nem adóalanynak értékesíteni. Problémánk már több éve a százalékos mértékkel van. Mint ahogy említettem, 1993. január 1-jétől a kompenzációs felár növénytermelési termékek és elsődleges feldolgozásai tekintetében 10 százalék, élőállatokra és állati termékre pedig 6 százalék volt, ami már 1993. augusztus 1-jétől 12 százalék, illetve 7 százalék. A 12 százalékos kompenzációs felár nem változott akkor sem, amikor a Medgyessy-kormány felemelte az élelmiszerek áfáját 12 százalékról 15 százalékra, és akkor sem, amikor a Gyurcsány-kormány azt 15 százalékról 20 százalékra növelte. Az őstermelőket mintegy 60 milliárd forintos veszteség érte ennek következtében. A jelenlegi törvénytervezet szerint pedig továbbra is megmarad a 12 százalékos, illetve a 7 százalékos mérték.

De visszatérve az áfakulcshoz, sérelmezzük, hogy Gráf József miniszter úr most már sajnos többször, többedszer is megfutamodott a saját javaslatától, hogy esetlegesen újraértékelné a sertéstartók szakmai szervezetének azt a javaslatát, miszerint a tőkehúsok áfáját az 5 százalékos körbe kellene sorolni. Miniszter úr még tegnap is hivatkozott, igaz, más vonatkozásban, tudniillik a feketegazdaság elleni küzdelem kapcsán, az alapvető élelmiszerek esetleg 5 százalékos áfájára. Itt lett volna az alkalom, hogy lépjenek ebben a tekintetben is.

Az élelmiszerár-emelkedések egyensúlyozására tehát, ha valódi szándék lett volna, a törvényjavaslat elkészítésekor lehetett volna többféle módot is találni, de még a szándékot sem érzékeljük. A törvényjavaslatban a korábban beharangozott, az élelmiszerár-emelkedést fékező áfacsökkentésről szó sincs, pedig itt volt a lehetőség. Az élelmiszerek drágulása minden előrejelzés szerint tartós lesz, a kormány azonban láthatóan semmit nem tesz ennek megfékezésére, úgy tűnik, nem is érdeke, mivel a magasabb élelmiszerár magasabb áfabevételt jelent a költségvetésnek.

Összességében úgy érezzük, hogy a benyújtott törvényjavaslat a mezőgazdaság részére semmilyen pozitív változást nem hoz, az élelmiszerárak tovább növekednek, az őstermelők pedig teljesen ellehetetlenülnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu