DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Meg kell mondjam, hogy amikor ezekről a dolgokról beszélünk, akkor bennem a történelem tanújaként ötven év tapasztalata fogalmaz meg néhány rendkívül súlyos problémát és aggodalmat. Most vettem át az aranydiplomámat, és a történelmet alulnézetben is megéltem orvosként.

Először is a legfontosabb kérdésem és megállapításom az, hogy milyen az egész idősellátás úgy, ahogy van. 3,3 millió nyugdíjas országa vagyunk, 3 millió körüli szegények országa vagyunk, ezen belül legalább 1,2 millió mélyszegénységben élő embernek az ügyéről van szó, és ahogy idősödünk, annál inkább a szegénység és a megbetegedések halmozódásának vagyunk tanúi. Azt szeretném kérdezni, hogy azok a szakmai kollégiumok, amelyeket évtizedek óta látok, illetve amióta létrejöttek, független szakmai kollégiumok-e. Nem, azok a mindenkori kormány egészségügyi kormányzatának a tanácsadó testületei, tehát nem arról van szó, hogy egy független szakértőkből álló grémium fogja kialakítani az állásfoglalásait a normatívákhoz, a legkülönbözőbb diagnosztikai dolgokhoz, hanem azok a mindenkori kormánytól és egészségügyi kormányzattól függő szakmai kollégiumok. (Dr. Vojnik Mária: Ezért nagyon megharagszanak a szakmai kollégiumok!) Nem arról van szó, hogy ez probléma, az a probléma, hogy ezeknek a szakmai kollégiumoknak is a tanácsait, a javaslatait mennyire fogadta el a kormányzat.

Azt szeretném tudni például, hogy ez hogyan érvényesül a programban, hogyan érvényesül és milyen módon azokban a döntésekben, amelyeket majd most fognak hozni, és amikor a biztosítási rendszeren belül a 49 százalék meg fogja szabni azokat a feltételeket, akkor az ilyen jellegű szakmai kollégiumok mit fognak tudni hozzátenni. Ezért rendkívül súlyos aggodalommal nézem mind a két szempontból, az idősek és a szakmai kollégium ügyében is ezt a reformnak nevezett folyamatot.

Köszönöm szépen.

(14.50)

Forrás: parlament.hu