GEBERLE ERZSÉBET (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm szépen még egyszer azt a méltányosságot az előző elnöklő Lezsák Sándor úrnak, hogy folytathatom a hozzászólásomat, már idestova két órája kellett megszakítanom a televíziós közvetítés játékszabályai miatt. Úgyhogy ott folytatnám, ahol abbahagytam.

Tulajdonképpen sajnálom, hogy Gruber Attila és Balla Mihály képviselőtársaim már nincsenek az ülésteremben, mert nekik is szeretnék válaszolni néhány kérdésben. A Szülőföld Alap Iroda volt az, amiről legutoljára beszéltem, ez a miniszterelnökség fejezetében kapott helyet, és ez a Határon Túli Magyarok Hivatala mint a Szülőföld Alapot kezelő feladatainak jogutódjaként jött létre. Ez az iroda látja el az alap működésével kapcsolatos feladatokat, és itt az irodának a működési költségeit több kritika is érte; egyrészt Gruber Attila képviselőtársam részéről, illetve a külügyi és határon túli magyarok bizottsága ülésén is elhangzott egy kritika arra vonatkozóan, hogy az iroda bevételeinek legfeljebb 10 százalékát használhatja fel a működési költségeire. Én itt a hangsúlyt a "legfeljebb" szóra helyezném, hiszen ha számba vesszük azt, hogy ez az iroda végzi az alap által kiírt pályázatok értékelésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, akkor ez a szám nem is olyan nagy, ha meggondoljuk azt, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy a pályázatok lebonyolítása zökkenőmentesen folyjon, és hogy azok a határon túli szervezetek, amelyek a pályázatok során támogatást nyertek, ezt minél előbb megkaphassák.

Szükségesnek tartok még egy előirányzatot megemlíteni a Miniszterelnöki Hivatal költségvetési fejezetében, ez pedig a magyar-magyar kapcsolattartás erősítésére létrehozott pénzalap. Ennek az a célja, hogy Magyarország schengeni csatlakozása után a délvidéki és a kárpátaljai magyar közösség tagjai számára nyújtson segítséget ahhoz, hogy ne nehezedjen meg számukra az anyaországgal való kapcsolattartás, és hogy kapjanak segítséget akár anyagilag is a Magyarországra való utazáshoz.

Mi, liberálisok mindig is azt vallottuk, hogy a határon túli magyarság életkörülményeinek javítását, kulturális és nemzeti identitásának megtartását olyan kormányzati intézkedések és támogatások szolgálják, amelyek a szülőföldjükön való boldogulásukat segítik elő. Én azt gondolom, hogy a határon túli magyarok támogatása, mindaz, amit felsoroltam most, illetve az előbbi hozzászólásban, azok mind ezt tükrözik.

Szeretnék néhány szót szólni a Külügyminisztérium fejezetéről. A Külügyminisztérium 2008-ra tervezett meghatározó feladatai a konvergenciaprogramon, az erősödő globális és regionális verseny kihívásain és nemzetközi kötelezettségeink teljesítésének mentén kerültek meghatározásra. Tükrözi külpolitikánk prioritásait a sikeres Európa-politika folytatása, a szomszédsági és regionális politika, ebbe szervesen beágyazva a már említett határon túli magyarsággal fenntartott kapcsolatok megújítása; mindez tükröződik ebben a fejezetben.

A külpolitikai biztonságpolitikai dimenziójában el kell mondanunk, hogy térségünk fenyegetettsége az elmúlt időszakban csökkent. A globális kihívások és az új típusú biztonsági kockázatokból eredő potenciális veszélyeztetettség azonban nőtt. Szövetségi vállalásaink teljesítése alapvető feladat és érdek. Ezen belül is szeretném kiemelni az afganisztáni misszió feladatait. Volt alkalmam személyes tapasztalatot szerezni júliusban az afganisztáni PRT-csoport működéséről, amikor Göncz Kinga miniszter asszonnyal egy villámlátogatást tettünk Kabulban, illetve Baglan tartományban, ahol ez a magyar PRT-csoport dolgozik.

2008-ban a költségvetés szerint a Miniszterelnöki Hivataltól a Külügyminisztérium átveszi az afganisztáni PRT-csoport, tárcaközi bizottság elnökletét, és ezért ez az 500 milliós keret, ami ennek a támogatására szolgál, a Külügyminisztériumnál került betervezésre. Ezzel Magyarország a szövetségesi kapcsolatainak keretein belül nagyban hozzájárul az afganisztáni demokratizálási folyamatokhoz. Ez a PRT-csoport civil szervezetekkel karöltve segíti Afganisztánban az újjáépítést. Ebben a munkában a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat vesz részt. Úgy gondolom, hogy név szerint is ki kell emelnem őket, mert megérdemlik, hogy a Magyar Országgyűlésben is elhangozzon a nevük, hiszen utakat, iskolákat építenek, munkahelyeket teremtenek, és mindezzel elősegítik azt a bizalomerősítést, amely a magyarok ottani tevékenysége nyomán a civil lakosságban kialakult.

Liberális politikusként külön öröm számomra, hogy a kormány teret enged ebben a munkában a civil szervezeteknek, és anyagi támogatással is segíti ezeknek a civil szervezeteknek a munkáját. Úgy gondolom, hogy azt a tevékenységet, amelyet ezek a civil szervezetek ott végeznek Afganisztánban, bármilyen kormányzati szervnél jobban tudják csinálni. Ez a szerepfelfogás véleményem szerint példaértékű kellene hogy legyen akár a többi szektor számára is.

Engedjék meg, hogy végezetül Balla Mihály képviselő úr - bár nincs a teremben - hozzászólására reagáljak.

(19.00)

Balla Mihály képviselőtársam szóvá tette, hogy a 2011-es európai uniós elnökségi felkészülésre összesen 40 millió forint van beállítva a költségvetésbe. A képviselőtársam ezt kevesellte.

Szeretnék idézni a költségvetés normaszövegéből, hogy mire is való ez a 40 millió forint, nehogy valakiben kétség maradjon, hogy összesen ennyi az a pénzösszeg, amit erre fordítunk. Idézem: "A tárca ebből az előirányzatból tervezi megindítani azokat a négy-öt éven átívelő kommunikációs és informatikai fejlesztéseket, továbbá uniós szakmai és nyelvi képzéseket, melyek lehetővé teszik a hatékonyabb kapcsolattartást a külképviseletek és a központ, illetve szakterületenként az Európai Unió, valamint a tagállamok hivatalai között. Az előirányzat a 2008. évben fedezetet nyújt az elnökség koordinálásával megbízott munkatársak és az elnökségi megfigyelők képzési folyamatához, az elnökséggel kapcsolatos konferenciák, utazások finanszírozásához, valamint az elnökséghez kapcsolódó kiadványok, folyóiratok beszerzéséhez. A pontos ütemterv és költségkalkulációk ismeretében a 2008. év során kormányhatározat készül a szükséges forrás biztosítása érdekében."

Azt gondolom, ebből mindenki számára világos lehet, hogy a kezdőalap ez a 40 millió forint. Senkiben ne legyen aggodalom az iránt, hogy a következő években ez a folyamat nem fog folytatódni. Még annyit tennék ehhez hozzá, hogy talán a Külügyminisztérium apparátusa maga is mintegy felkészült szervezet tudja ezt a feladatot végezni.

Összességében tehát elmondható a két általam kiemelt fejezetről, hogy a 2008. évi költségvetés tervezése az ország gazdasági lehetőségeihez képest és a konvergenciaprogram céljainak megtartásával és a kormányprogram kiemelt céljainak tekintetbe vételével került megtervezésre. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége nevében támogatásra javaslom.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu