DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy olyan területről kívánok szólni, amelyet a magyar politikában néha fehér hollóként, de azért mégiscsak többnyire a konszenzus övez, ez a terület pedig a külpolitika.

A külpolitika költségvetéséről először egy számot mondok. A fejezet 2008. évi főösszege 50,9 milliárd forint, ami körülbelül 2 milliárd forinttal több, mint az előző évi apanázs. Ez az összefoglaló szám akkor értelmezhető, ha két fontos szempontot figyelembe veszünk. Az egyik, hogy Magyarország egy olyan nyitott ország, amely a világ változásaira való reagálóképességét meg kell hogy őrizze, ezt mindig kell hogy fejlessze, következésképpen a külügyi költségvetésnek ehhez is kell biztosítani a forrásokat.

Magyarország másrészt a nemzetközi életben megbízható partner, térségünkben a stabilitás meghatározó tényezője. Ebből pedig az következik, hogy a stabil működés, a fenntartható folyamatok, az elért eredményekre építő külpolitizálás, az aktivitás szintén megfelelő támogatást kell hogy kapjon. Ezt a kettős követelményt kell tudnia teljesíteni a 2008. évi költségvetésnek, és néhány példán keresztül kívánom bemutatni, hogyan felel meg ennek a költségvetés terve.

A külképviseletek igazgatására szánt forrás - tudjuk jól, hogy ez a Külügyminisztérium költségvetésének legjelentősebb tételét teszi ki - 2 milliárd forinttal nő. Mi van a szám mögött? Jelzi ez a 4 százalékos növekedés azt, hogy a Magyar Köztársaság gondolhat arra, hogy a közép-ázsiai térségben, ahol elsődleges gazdasági és politikai érdekeltségünk is van, jelen legyünk, nagykövetségeket tudjunk nyitni Tbilisziben és Bakuban a következő évben.

Mindannyian tudjuk, hogy a világban átértékelődés van, keleten a gazdaságok versenykihívást jelentenek, Közép-Ázsia országaiban pedig olyan partnereket tudunk találni, akik a magyar gazdaság fejlesztéséhez is tudják a stabil forrásokat biztosítani. A gazdasági diplomácia számára a külpolitika a megfelelő feltételek teremtésével tud jó szolgálatot teremteni.

Azt is látjuk, hogy az új képviseletek megnyitásához természetesen további létszámokra van szükség. Miközben mintegy 600 fővel csökken a központi igazgatásban a létszámkeret, aközben, jelezve a költségvetésnek e területen vállalt felelősségét, éppen 22-vel több létszámot kapott a Külügyminisztérium, éppen azon feladatok ellátására, amelyek a megnövekvő külkapcsolati feladatokhoz szükségesek.

A magyar külpolitika nemzetközi megítélésben is rendelkezik nagyon határozott arcéllel, és a nagyon határozott arcél egyike, hogy saját térségünkben olyan kezdeményezésekkel tudjunk előállni, ami jó Magyarországnak, és jó az Európai Közösségnek is. A kisinyovi vízumátvevő központ, Európa más térségeiben a partnereinkkel együtt megvalósítandó fejlesztések bizony lehetővé teszik azt, hogy a költségvetési finanszírozással Magyarország vezető szerepet játszhasson a nemzetközi politikai életben.

(17.00)

A jövő - mint ahogy sok minden más területen - a minőségről szól, Magyarország hozzáadott értéke nemcsak a vízumpolitikában, nemcsak a szomszédsági kapcsolatokban, hanem a délkelet-európai stabilitás fenntartásában is megjelenik.

Örömteli, hogy a költségvetési fejezetben külön soron továbbra is szerepel az, hogy a délkelet-európai és kelet-európai demokratizálási folyamathoz a Külügyminisztérium 160 millió forintos forrást továbbra is tartalmaz. Ugyancsak a szerepvállalásunkhoz tartozik az is, hogy a demokratikus folyamatok támogatásához Magyarország a Demokratikus Átalakításért Intézet fenntartásával, támogatásával és e programok finanszírozásával 80 millió forint értékben a következő években is hozzá fog tudni járulni.

Tisztelt Ház! Úgy látom, mindazok az erőfeszítések, amelyek részben az aktivitásokat, részben az ehhez szükséges háttér megteremtését jelentik, például a Külügyi Intézet költségvetési forrásainak mintegy 20 millió forintos bővítésével világossá teszik azt, hogy a magyar külpolitika prioritásainak szolgálatát a következő évi költségvetés lehetővé fogja tenni.

Végezetül még egy tételre hadd hívjam fel a figyelmünket: a következő évi költségvetésben még csak egy kisebb számmal jelentkezik, mintegy 40 milliós tétellel a 2011. évi EU-s elnökségre való felkészülés, mert hiszen 2008-ban még a feladatoknak csak a bevezető fázisában leszünk. Viszont mindannyian tudjuk, hogy évről évre majd ezeket a költségvetési tételeket növelni kell, hiszen mindegyik szakterületen a felkészülést folytatnunk kell. El kell majd érnünk azt az állapotot, hogy bizony ezt a tételt mintegy 2,5 milliárd forintra kell 2011-ig eljuttatnunk.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Ház! Azt kell megállapítanom, hogy a Külügyminisztérium következő évi költségvetésében az alapvető működéshez szükséges források, a szakmai célokhoz igazodó fejlesztésekhez szükséges támogatások, illetve az előbb is említett kiemelt külpolitikai célokhoz szükséges fedezetek megvannak, éppen ezért támogatom és az önök számára is támogatásra javaslom a költségvetést.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu