KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért kapálózom, mert nem erre számítottam (Dr. Kontrát Károly: Mi sem.), de természetesen készültem a felszólalásra. Köszönöm, nagyon aranyosak képviselőtársaim.

Képviselőtársaim, a költségvetés fejezeteinek a végén szerepel a Nyugdíj-biztosítási Alap. Engedjék meg, hogy néhány keresetlen mondatban ehhez fűzzek kommentárt. A Nyugdíj-biztosítási Alap 2008. évi költségvetése a konvergenciaprogramban megfogalmazott követelményekkel összhangban készült, figyelembe véve az alapból finanszírozott ellátások determinációit, valamint a költségvetést meghatározó döntéseket, a makrogazdasági paramétereket. Tartalmi változás az, hogy 2008-tól a korhatár alatti III. csoportos rokkantsági nyugdíjat az Egészségbiztosítási Alapból történő 4 százalékpontos járulékátcsoportosítással biztosítja, tehát gyakorlatilag az Egészségbiztosítási Pénztárból ezek a költségek át fognak kerülni a Nyugdíj-biztosítási Alapba. 2008-ban új ellátás kerül be a Nyugdíj-biztosítási Alap finanszírozási körébe, ez pedig a rehabilitációs járadék, és ezzel együtt új, a járadék megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatok is a nyugdíjág tevékenységi körébe kerülnek.

Az alap 2008. évi költségvetése a törvényi előírásokkal összhangban nullszaldóval készült. Ez azt jelenti, hogy a 2869,8 milliárd forintos kiadási főösszeg fedezetét több mint 81 százalékban a járulékbevételek és hozzájárulások képezik - beleértve az utóbbiba a már említett közel 25 milliárd forintos, Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozást -, a járulékbevételek a makrogazdasági paramétereknek megfelelően 5,7 százalékos bruttó keresettömeg-növekedést alapul véve kerültek meghatározásra.

(13.30)

A költségvetési hozzájárulások aránya 18,5 százalékpontos. Pozitívan értékelhető, hogy 2008-ban a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételi főösszegén belül a 2007-es várhatóhoz képest összességében nem növekedett az úgynevezett központi költségvetési hozzájárulások aránya, továbbá az, hogy ezen belül a költségvetési pénzeszközök átadási aránya 0,5 százalékponttal csökkent. Ez azért is örvendetes, mert pontosan tudjuk, képviselőtárasaim, hogy a mindenkori nyugdíjkifizetések csak egy részét finanszírozzuk járulékbevételekből, egy másik részét adóbevételekből kell finanszírozni, és igazából az a lényeg, hogy ezek az adóbevételek nem teszik szükségessé a hányad növelését.

Tisztelt Ház! A kiadási oldalon a jövő évi nyugdíjemelés mértékét meghatározó adatokon, a nettó kereseti és fogyasztói ár tervezet szerinti alakulásán túl, illetve azt megelőzően több, az ellátási kiadások alakulására ható tényezővel is számolni kellett. Így például 2008-ban tovább folytatódik a saját jogú nyugdíjak szintén januári, 2007-ben megkezdett korrekciós intézkedéssorozat részeként történő emelése. Az intézkedéssorozat 2008. évi üteme a '91 és 96 között megállapított saját jogú nyugdíjakat érinti. Továbbá folytatódik a 13. havi nyugdíjnak már 2006 óta teljes havi összegben történő kifizetése. Csákabonyi Balázs képviselőtársam is említette, hogy a méltányossági nyugdíjintézkedésekre is sor kerülhet a következő évben, segély formájában is, illetve a nyugdíj-megállapításnál is van lehetőség arra, hogy méltányosságot gyakoroljunk. A nyugdíjkiadások alakulására hatnak az úgynevezett automatizmusok. Ezek olyan tényezők, amelyek az ellátottak létszámának és a kiegészítő ellátások számának változásán, valamint az állomány összetételén túl is hatnak a nyugdíjkiadásokra.

Ahogy említettem, a kiadási főösszeg 2869,8 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi nyugdíjkiadások tervezett összege 219,9 milliárd forinttal fog növekedni, és ez 8,4 százalékos növekedés a 2007. évihez képest. A nyugdíjkiadások 219,9 milliárd forintos többletéből a januári emelés, amelynek mértéke - 5,2 százalékos nettó átlagkereset és 4,5 százalékos fogyasztói ár mellett - 4,9 százalékos lesz, azt is jelenti, hogy 127,6 milliárd forint kihatású. 2008-ban a januári nyugdíjemelés várhatóan 2,7 millió embert érint kedvezően, és ezen túlmenően 3,4 millió nyugdíjat fizetünk ki. A különbözet abból adódik, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik több jogcímen is kapnak a következő évben nyugdíjat. Ez az emelés a két adatot figyelembe véve azt jelenti, hogy 4,9 százalékos nyugdíjemelésre számíthat minden olyan ember, aki nyugdíjban és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül.

Engedjék meg, hogy néhány mondatban kifejtsem - amire utalt Csákabonyi képviselőtársam is - a januári nyugdíjkorrekciós program folytatását. Kedves Képviselőtársaim! Ez közel 700 ezer embert érint, akik 1991. január 1-je és 1996. december 31-e között mentek el nyugdíjba. Örvendetes számomra az, hogy tudjuk tartani ezt a korrekciós programot, ennek a fedezete a jövő évi költségvetésben benne van.

A másik örvendetes tény az, hogy a magasabb szolgálati idővel rendelkezők kiemelt támogatásban fognak részesülni, mert a 4 százalékos automatikus januári nyugdíjemelésen túl, akinek több mint 30 év szolgálati ideje van, minden egyes megszerzett évre még 0,5 százalékos emelést is kaphat, amely nem lehet több 10 százaléknál. Ez azt jelenti, hogy azok, akik 1991 és 1996 között mentek el nyugdíjba, akár 14,9 százalékos nyugdíjemelésben is részesülhetnek, illetve akik legrosszabbul jártak a rossz évek közül '92. január 1-je és '95. december 31-e között, majd a jövő évi költségvetési évet követően még egyszer számíthatnak egy ilyen emelésre, és ez már egy 28-30 százalékos nyugdíjemelést irányoz elő számukra. Én azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetés ilyen szempontból a legmesszebbmenőkig támogatható.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu