DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Bár javarészt vélhetőleg formális döntés előtt állunk, úgy vélem, mégsem fölösleges a szó akkor, ha ennek a döntésnek a lehetséges hozamairól kíván néhány gondolatot megosztani a tisztelt Házzal, és számomra külön is öröm, hogy azon ritka pillanatokat élhetjük itt át, amikor a katolikus felsőoktatásról eshet szó, hiszen ez nem gyakran esik meg a tisztelt Házban. Ez is azt mutatja, hogy milyen jól működik a katolikus felsőoktatás, mert különösebb problémákat nem hozunk ide soha a parlament elé.

Nos, még nincs egy évtizede, hogy megkezdődött a felsőoktatásban az integrációs folyamat, le is zajlott, túléltük, látjuk ennek hozamát, voltak előnyei, voltak hátrányai, de működik jól a felsőoktatás. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia önként jelentkezett arra, hogy csatlakozni akar ahhoz a tendenciához, ahhoz a folyamathoz, amely az egész felsőoktatásban lezajlott, ezért tehát jó látnunk, hogy itt nem olyan kényszerházasságról van szó, mint az imént is idézett néhány, később válással végződött kapcsolat esetében, hanem egy jól megfontolt olyan kapcsolatról, amelynek az előnyeit vélhetően nemcsak a katolikus felsőoktatás, hanem az egész magyar felsőoktatás, és így a magyar társadalom élvezni fogja. Ezért tehát ez a törvénymódosítás mindenképpen támogatandó.

De szeretnék rámutatni még néhány olyan vélhető előnyre, túl az államtitkár úr által is említett erőforrás-koncentrációs lehetőségen, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskola integrációjából születhet, és amely, megint hangsúlyozom, mindannyiunknak, az egész magyar társadalomnak előnyére válhat.

Először is ezzel az integrációval a katolikus felsőoktatás ismét bizonyítja azt, hogy a magyar felsőoktatási rendszernek szerves része, akárcsak a katolikus közoktatás a magyar közoktatási rendszer szerves része, amennyiben követi az integrációt, és erősíti azt az alkotmányos helyzetet, amely szerint az állampolgároknak jogukban áll a világnézetüknek megfelelő felsőoktatási intézménybe járni, az állam ennek megfelelően támogatja ezeket az intézményeket, az egyház pedig vállalja, hogy ugyanolyan feltételeket vagy ahhoz nagyon hasonló feltételeket biztosít oktatók és hallgatók számára, mint az állami felsőoktatási intézmények. Úgy gondolom, hogy ezen alkotmányos helyzet erősítésének mindannyian örvendhetünk.

Másodsorban pedig jó látnunk azt is, hogy ezzel az integrációval eggyel, pontosabban Szombathelyet is beleértve kettővel növekedni fog azon magyar városoknak a száma, amelyek egyetemi székhellyé válnak, így az ezeréves Esztergom városunk is lényegében egyetemi székhely lesz, hiszen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem eddigi négy kara mellé ötödik karként sorakoztatja föl a tanítóképző főiskolai kart.

Végül pedig Esztergom ott fekszik a magyar-szlovák határon; hasonlóképpen, ahogy Szombathely azt reméli, hogy a burgenlandi területekről hallgatók bevonásával a nemzetközi kitekintést fokozhatja, ugyanez az előny kecsegtet a Pázmány integrációjával is.

(20.20)

Egyrészt a felvidéki magyar hallgatók könnyebben jutnak el így magyar egyetemre, de ugyanez érvényes a szlovák egyetemek hallgatóira is és az egyetemekre, amelyekkel az együttműködés mindenképpen azt az európai felsőoktatási koncentrált együttműködést és szerves egységet fogja tudni képviselni, amelyből mindannyian profitálhatunk.

Ezért tehát ezt a törvényjavaslatot a Kereszténydemokrata Néppárt is nagyon jó szívvel támogatja, és nyilvánvalóan a többi képviselőcsoport is ezt fogja tenni, ahogyan örömmel hallgattuk, ezt is kérem önöktől.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu