DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány az adótörvények jövő évi módosítására olyan javaslatcsomagot terjesztett a parlament elé, amely az egyszerűsítést, a gazdaság fehérítését, a versenyképesség javítását szolgálja, úgy, hogy a változások figyelembe veszik a konvergenciaprogram által felvázolt egyensúly-javítási pályát is. Kiemelt fontossággal bír Magyarország számára a rendezett költségvetési gazdálkodás, az egyensúlyi célok érvényesülése a programnak megfelelően. Ezek figyelembevételével foglalt állást a kormány az adócsomaghoz benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban is. Ennek megfelelően a kormány nem tudja támogatni azokat a módosító indítványokat, amelyek az egyensúlyi követelmények szempontjából - akár hosszabb távú hatásaikat tekintve is - jelentősek.

A kormány több alkalommal folytatott egyeztetést a szociális partnerekkel. Ezen egyeztetéseken felvetett javaslatok és érvek alapján támogatni tud egyes bizottsági indítványként megjelenő javaslatokat. Közülük az egyik leglényegesebb a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók versenyképességét hivatott javítani. Meghatározott feltételek esetén az érintettek 16 százalék helyett 10 százalékos társaságiadó- és vállalkozói személyi jövedelemadó-kulccsal adózhatnak. Ez a lehetőség ma 5 millió forint adóalapig áll rendelkezésre, és ezt a kormány 50 millió forintra kívánja növelni, ezzel évi maximum 3 millió forint támogatásban részesülhet egy-egy vállalkozás a meg nem fizetett adó révén. Ugyanakkor ennek vannak feltételei is. A feltételek a következők: a vállalkozás nem vesz igénybe más adókedvezményt; foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma az adóévben legalább egy fő; adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem nyereségminimum összegével egyezik meg; megfelel az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének; legalább a minimálbér évesített összegének kétszerese után, a leghátrányosabb kistérségekben és településeken a minimálbér évesített összege után vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Az is feltétel, hogy a vállalkozás a meg nem fizetett adót beruházásra, hiteltörlesztésre vagy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők - munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, pályakezdők - foglalkoztatására felmerült személyi költségekre használja fel. Erre négy év áll a vállalkozás rendelkezésére.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács javaslatai közül a kormány a következőket támogatja még: az étkezési hozzájárulás adómentes értékhatárának 6 ezer, illetve meleg ételhez 12 ezer forintra emelését; az iskolakezdési támogatás adómentes értékhatárának a mindenkori minimálbér összegének 30 százalékában történő meghatározását; a szövetkezet közösségi alapjából a tagnak természetben adott, egyébként adóköteles juttatások összegéből évente a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész adómentességét; a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, valamint foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói intézményi hozzájárulás utólagos befizetésének adómentességét, ha nem haladja meg a három hónapot, és ha a befizetés késedelmére a munkavállaló tagi jogviszonyának megkezdése, más intézménybe való átlépése vagy munkahely-változtatás adott okot; az üzletpolitikai célú adómentes juttatások körében az árengedmény, visszatérítés mellett a kedvezmény megjelenítését is.

Tisztelt Képviselőtársak! A jövedéki adót illetően a jövedéki szakmai szövetségekkel lefolytatott egyeztetés alapján körvonalazódott néhány olyan módosítás, amit a kormány szintén támogat. Ilyen az ásványolajok átminősítésével kapcsolatos rendelkezés módosítása az átminősítés lehetőségének rugalmasabb szabályozásával. Ugyancsak egyetért a kormány az alkoholzárjegyek napi felhasználásáról az adatszolgáltatás szabályainak pontosításával annak érdekében, hogy az a gyakorlatban végrehajtható legyen, illetve minden esetre kiterjedjen.

A helyi adókhoz több olyan indítvány érkezett, amelyek a 2009-től bevezetendő számítottérték-alapú építmény- és telekadóztatás elhagyását vagy a területalapú adóztatás lehetőségének fenntartását célozták. Az indítványokat a kormány azért nem támogatta, mert egyfelől a számítottérték-alapú adóztatás igazságosabb a területalapú adóztatásnál, másfelől pedig az is cél, hogy az építmény- és telekadóztatás az egész országban azonos alapelvek szerint működjék.

Az illetékeknél a kormány nem tartotta elfogadhatónak azokat a módosító indítványokat, amelyek a lakóházépítésre alkalmas telkek megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség feltételeit jelképes mértékűre csökkentenék vagy kiiktatnák a törvényjavaslatból. A feltételek rögzítésére ugyanis éppen amiatt volt szükség, hogy a mentességet valóban csak azok vehessék igénybe, akik a mentesség céljával összhangban lakóházat építenek, nem pedig spekulációs célból vásárolják a telkeket.

A kormány elfogadásra javasolja viszont az ésszerűsítő, pontosító indítványokat, valamint azt a javaslatot is, amely ajándékozási illeték alóli mentességet irányoz elő a közüzemi tartozások szociális szempontú elengedése esetén. Támogatja a kormány azt az indítványt is, amely szerint az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyszámával rendelkező gyógyhatású készítmények a jövőben adómentes szolgáltatásként legyenek igénybe vehetők az egészség- és önsegélyező pénztáraknál. Támogatja a kormány továbbá a szociális törvény módosítását úgy, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított szociális rászorultság esetén az egy főre jutó jövedelemkorlát a nyugdíjminimum 120 százalékára emelkedjen. Ez bővíti az ilyen jogcímen ellátásra jogosultak körét.

A kormány javaslatai az adóigazgatást érintően elsősorban a feketegazdaság elleni küzdelem érdekében fogalmazódtak meg. Javasolja, hogy szigorodjanak a szankciók, lehetővé váljon a regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés, feketefoglalkoztatás esetén pedig az adóhatóság, ellenkező bizonyítás hiányában, egy vélelmezett időszakra megbecsülhesse az elmaradt közterheket.

A kormány szükségesnek tartja az adóigazgatás korszerűsítését, ezért javasolja lehetővé tenni a bejelentési, változásbejelentési kérelmek elektronikus teljesítését.

Az adózó adóigazolás iránti kérelmét az állami adóhatósághoz elektronikus úton terjesztheti elő. Az adóhatóság az igazolásokat elektronikus formában állíthatja ki. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy lehetővé válik az elektronikus árverés végrehajtása.

A képviselők és a bizottságok számos javaslattal segítették a kormány által kidolgozott tervezetet. Ezek közül jelentősége miatt kiemelést érdemel az az indítvány, amely a járulékszámlák összevonására irányuló javaslat elhagyása mellett érvel, amit a kormány megfontolt és támogatott.

A feketegazdaság ellen csak szigorú és következetes intézkedésekkel lehet eredményesen fellépni. Annak érdekében, hogy a gazdaság kifehérítése valóban megvalósuljon, az önkéntes jogkövetés ösztönzése a legfontosabb. Ez viszont megköveteli, hogy az ellenőrző szervek, így az adóhatóság hatósági és különösen ellenőrzési jogosítványait, valamint a jogsértésekhez kapcsolódó szankciókat felülvizsgáljuk, szigorítsuk, illetőleg ezeket új követelményekhez igazítsuk.

A törvényjavaslat kiegészült a regisztrációs adótörvény húsz évnél fiatalabb használt gépjárművekre vonatkozó szabályainak módosítására irányuló javaslattal is. Ez a javaslat a magyar jogrendben új jogintézményként egy különös adómegállapítási hatósági eljárást tartalmaz. Az új eljárás bevezetése az Európai Bizottság által a regisztrációs adó szabályozását érintő folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás lezárását szolgálja. A különös eljárás a regisztrációs adótörvényben a gépjármű korának megfelelően rögzített adótétel-csökkentési mértéket, más szóval az avultatást meghaladó tényleges értékcsökkenés érvényesítését teszi lehetővé. A javaslat azonban fő szabályként megtartja a törvényben rögzített avultatási mértékek alkalmazását. Az eljárás során szükség szerint a közlekedési hatóság szakhatóságként közreműködik. A vámhatóság a rendelkezésre bocsátott dokumentumok és egyéb információk alapján becsléssel állapítja meg a gépjármű értékcsökkenésének mértékét. Amennyiben ez meghaladja a törvényi avultatást, ezt az egyedi mértéket alkalmazza az adó megállapításakor. Az eljárás indítványozása az ügyfél részéről díjmegelőlegezési kötelezettséggel jár, megalapozott indítvány esetében azonban a díjat az állam viseli. A későbbi tulajdonosváltáskor - ideértve a használtgépjármű-kereskedelemben történő értékesítést is - a gépjárművel együtt kezelendő adóigazolás, valamint a gépjármű forgalmi engedélye a javaslat szerint tartalmazza azt, hogy az adó megállapításakor alkalmazott egyedi mérték milyen korú gépjárműnek feleltethető meg. Az új szabályozás a szakhatóságként közreműködő közlekedési hatóság számára szükséges felkészülési időre tekintettel 2008. április 1-jén lépne hatályba.

Kérem a tisztelt képviselőket, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokat támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu