DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Képviselő Asszony! A vagyonosodási vizsgálat nem önálló, az adóellenőrzésektől elkülönült eljárás, hanem az adóellenőrzés része, a bevallás utólagos ellenőrzése, amelyet az adóellenőrzésekre vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni, ezért a vagyonosodási vizsgálatok törvényességének és jogi garanciájának a szabályozását az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint elégségesnek tartom. Ez az alapmegállapítás, képviselő asszony.

Ha az egyes tételeket külön nézzük, akkor az adózás rendjéről szóló törvény különböző időszakokban különböző módon szabályozott különböző eljárásokat, így az elévülési idővel kapcsolatos szabályozás - talán a képviselő asszony pontosan emlékszik rá - a régi adózás rendjéről szóló törvény 60/A. §-ában 2001-től rendelkezett úgy, hogy az adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát az adóhatóság az adómegállapítási jog elévülési idejét megelőző időszakra is vizsgálhatja. Ezt a lehetőséget 2006-tól egy kivételes szabály korlátozza, amely a későbbi időszakban fog csak hatályba lépni.

A bizonyítási rendszer és a bizonyítási teher is törvényben és egyértelműen szabályozott jelen pillanatban. A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérés bizonyítása nemcsak a vagyonosodási vizsgálat, hanem minden, becsléssel megállapított adóalap esetén az adózót terheli, éppen az Art. imént hivatkozott szabályai szerint. Az adatvédelmi rendelkezések módosítása kapcsán pedig azt tudom mondani, hogy ahogyan már korábban, egy hete is említettem itt a parlamentben, határozottan kijelenthető, hogy az adóhatóság adatokat nem készletez, kizárólag a törvényben meghatározott módon és célra gyűjt és használ fel adatokat. Az adatok gyűjtésére, felhasználására vonatkozó szabályozást az adatvédelmi biztos véleményével egyezően készítjük elő folyamatosan.

A képviselő asszony nehezményezi, hogy bizonyos utasítások, tájékoztatók is szerepet játszanak az adózási eljárásokban. Azt tudom mondani, hogy az adóhatóság belső utasításokkal csak az eljárások belső rendjét szabályozza. Ezek az utasítások nem jogi normák, nem érintik, nem is érinthetik az adózókat, ezért azoknak jogszabályban helyük sincs értelemszerűen. Ugyanakkor törvény írja elő azt, hogy az adóhatóság elnöke minden év elején irányelvben teszi közzé a fontosabb ellenőrzési feladatokat, a kiemelt vizsgálati célokat, a kiemelt kockázatot jelentő területeket, tevékenységeket és a kiválasztás szempontjait.

A kiválasztás ezért nem is lehet esetleges, hanem előre meghatározott és mindenki által ismerhető. A vagyonosodási vizsgálatok kiválasztási szempontjai ezen 2007-ben érvényes irányelv szerint a bevallás, az adatszolgáltatás, a megkeresések, a bejelentések, a jelentős ingatlan-, ingótulajdonok, a nagy összegű tagi kölcsönök, a tartósan veszteséges vállalkozás tulajdonosai, a több éve minimálbért bevalló vállalkozók. Az adóhatóság találati aránya több mint 70 százalékos ebben a körben. Az eddig lefolytatott, illetve megkezdett, ebben az évben megkezdett vizsgálatok száma több mint 14 ezer darab, és a megállapított adóhiány összege eléri a 35 milliárd forintot.

Válaszom tehát - megismételve a képviselő asszony által feltett kérdéseket -, hogy ezen belül az adóellenőrzésen belül a vagyonosodási vizsgálat eljárási rendje, törvényi garanciái az adózás rendjéről szóló törvényben egyértelműen, összefüggően és átláthatóan rendezettek. Nem látom tehát szükségét annak, hogy az iménti szabályozás kiegészítéseként azokon a területeken, amelyeket a képviselő asszony megemlített, más törvényi szabályozást kellene alkotni. Kérem válaszom elfogadását.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP-s képviselők soraiban.)

Forrás: parlament.hu