PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt ORTT-elnök! A költségvetés végrehajtása, a bevételi és kiadási főösszegek alakulása, a költségvetésen kívüli bevételek felhasználása, a különböző átcsoportosítások a számok mögött mindig jelzik egy rendszer életképességét vagy életképtelenségét. A főösszegek alakulása, a Műsorszolgáltatási Alaptól ismételten átvett összeg - az idén 443 millió forint - az előző években megszokott képet mutatja. Mint már korábban is mindig jeleztük, nem szerencsés, hogy a testület a működéséhez és a feladataihoz szükséges anyagi eszközöket csak folyamatos átcsoportosításokkal tudja előteremteni, hiszen ez már évek óta egyre csak gyengíti a testületet feladatainak ellátásában, mert a folyamatos átcsoportosítások, átütemezések mindig valamilyen más célra kijelölt összeget vonnak el. Vagyis ahhoz, hogy valamire jussunk, valahonnan el kell vonni. Ezt a kérdést már Cser-Palkovics András képviselőtársam is érintette.

Tisztelt Ház! Az egyik legnagyobb kérdés az ORTT működésével, költségvetésének alakulásával kapcsolatban - túl az olyan törvényi kötelezettségek teljesítésén, mint a kiskorúak védelme, reklámkorlátozások és egyéb tartalomszabályozás - az, hogy milyen formában és hatékonysággal valósul meg a mai magyar médiafinanszírozás alapkoncepciója, vagyis a kereskedelmi piac által megtermelt bevételek visszaforgatása a közszolgálatba. Egy részről ezt a folyamatot a hatályos szabályozás rögzíti, ezen a téren a testület klasszikus jogalkalmazói feladatot lát el a pályázatok évről évre történő kiírásával és lebonyolításával.

A hatékonyság másik oldala, hogy milyen erővel lép fel a testület a jogsértésekkel szemben, hiszen ezen hatékonyság is komoly költségvetésen kívüli bevételt jelent - kötbérek, különböző bírságok -, amely ugyanúgy visszaforog a közszolgálatba, azonban ez az összeg nem a törvényi szabályozáson, hanem az ORTT hatékonyságán alapszik. Összességében - egyfajta tízéves mérlegként is - elmondható, hogy a testület többé-kevésbé megtalálta az effajta bevételek hatékony beszedésének a módját, értve ez alatt a különböző műsorszolgáltatókkal folyamatban lévő perek kimenetelének kalkulációján alapuló egyezségeket. A félreértés elkerülése végett komoly vérveszteség is érte e téren a hatóságot, de kialakult egy jól működő rendszer.

A tavalyi költségvetésből két nagyon fontos esemény finanszírozását is meg kellett oldani: az országos és önkormányzati választások lebonyolításának monitoringját és a digitális átállással kapcsolatos feladatok pénzügyi támogatását. A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként én inkább a másodikra helyezem a hangsúlyt.

A választások éve mindig hatalmas feladatot jelent a médiahatóság számára, hiszen az olyan törvényi alapkövetelmények, mint a kiegyensúlyozottság, a pártatlanság sokkal hatványozottabban vizsgálandók ebben az időszakban. A médiaszereplések erőviszonyainak kiegyenlítése érdekében a testület egy ajánlást dolgozott ki a választási időszakra, amely ugyan alkalmazása szempontjából nem volt egy sikertörténet, hiszen alapvetően nem tudta pozitív irányba befolyásolni egyes politikai szereplők túlsúlyát, de ez nemcsak a testület hibája volt, hanem a szabályozás jellegéből is fakadt.

A monitoringszolgálat viszont jól vizsgázott, hiszen a 2006-os vizsgálandó médiafelület sokszorosára nőtt a korábbiakhoz képest - például a 2002-es választási időszak alatt -, mégis ugyanolyan hatékonysággal dolgoztak, mint a nyugalmi időszakban, változatlan költségvetés mellett. A választások médiafigyelése mellett - és ezt elősegítendő - a testület monitoringosztálya által kiépített digitális archiváló rendszer egyedülálló adatbázist biztosított nemcsak a médiahatóság, hanem más szervek számára is. Ennek a rendszernek a korszerűsítése is a 2006-os költségvetésből történt meg.

Összességében tehát a 2006-os költségvetés főösszegei, a kiadások és a bevételek a feladatok ellátása szempontjából kielégítően alakultak, és ha nem is mindig hatékony, de egy meglévő és működő rendszer képét mutatták.

Az ORTT mint hatóság elsősorban jogot alkalmaz, ezért a médiarendszer anomáliái, az évenkénti átcsoportosítási kényszer, az üzemben tartási díj átvállalása óta jelentkező finanszírozási problémák, a digitális átállás kihívásainak kezelése nem orvosolható átcsoportosításokkal, nadrágszíj-gazdálkodással, hiszen ez mind jogalkotási kérdés. A médiahatóság a jelenlegi jogszabályi keretek között működik és alkalmazza a hatályos jogot olyan mértékben, amilyen mértékben az adott paragrafus ezt engedi. Ha a szabályozás nem felel meg a kor követelményeinek, nem egyértelmű, akkor az alkalmazása során hozott döntések is vitára adhatnak alapot.

Tisztelt Ház! A költségvetés végrehajtásáról szóló törvénytervezet tehát egy, a jelenleg hatályos jogi keretek között tevékenykedő hatóság gazdálkodásának a képét mutatja, amely az elmúlt tizenegy évben egy működő rendszert épített fel, amely azonban mára, ha nem is teljesen elavult, de nagyon sok változtatást igényel - erről Pető Iván képviselőtársam is beszélt néhány perccel ezelőtt -, hiszen a jelen és a jövő követelményeinek már nagyon nehezen tud megfelelni. Ezt a célt szolgálja remélhetőleg az új szabályozás, a digitális törvény és a születendő új médiatörvény, azonban ez jogalkotási kérdés.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu