JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselő Úr! A jogellenes demonstrációkban részt vevők által okozott kár miatti egyetemleges anyagi felelősség vonatkozásában a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók, ahogy ön is mondta. A Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján a kártérítési felelősség többek között azokat a személyeket is terheli, akiknek büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségét jogerősen megállapították, és jogellenes magatartásukkal másnak kárt okoztak. A Ptk. 344. § (1) bekezdése értelmében ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.

A zavargások miatt anyagi kárt szenvedett állampolgárok akkor követelhetik az okozott káruk megtérítését, ha a károkozó ismert, és neki a károkozás felróható. Ellenkező esetben a kárviselés főszabálya érvényesül, amely szerint a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett, másra át nem hárítható kárt. A kárigény érvényesítésére elsősorban polgári peres eljárás keretében van lehetőség, de ezenkívül szabálysértési és büntetőeljárás során is mód van rá.

A polgári törvénykönyv 339. § (1) bekezdésében foglaltak alapján bárki kártérítési igénnyel léphet fel azzal a konkrét személlyel szemben, akinek jogellenes magatartása kárt okozott neki. A kártérítési igény érvényesítésének általános elévülési ideje öt év azzal, hogy a bűncselekménnyel okozott kár elévülése az öt évet is meghaladhatja, a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig tart. A szabálysértési eljárás keretében a sértett az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését az e törvényben meghatározott feltételek mellett kérheti, nevezetesen: 1. ha a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti, ha az eljárás alá vont és a sértett a szabálysértési eljárás alatt a kártérítés összegében megállapodott; vagy 2. ha a kártérítés összege a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggálytalanul megállapítható. A büntetőeljárás esetén a kártérítési igény érvényesítésére a bírósági eljárás során szintén sor kerülhet a büntetőeljárásról szóló törvény szerint.

A 2006-ban bekövetkezett, a rendőrséget ért károk megtérítése céljából az ORFK már tesz lépéseket. Számba veszi, hogy a jogerős büntetőjogi, illetve szabálysértési felelősséggel terhelt személyi kör kicsoda, hogy az általuk elkövetett cselekményekkel a rendőri szerveknek okozott károkat megismerje. Tekintettel arra, hogy a kártérítési igény konkrét károkozóval szemben érvényesíthető, az ORFK a rendőrség vagyonában keletkezett károk megtérítése tekintetében a kárigényét az egyes jogellenes magatartást tanúsító személyek jogerős szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségének megállapítását követően fogja érvényesíteni. A rendőrség a lezajlott zavargások során összesen 620 főt állított elő, ebből 312 fő ellen indult büntetőeljárás túlnyomórészt hivatalos személy elleni erőszak, illetve garázdaság, 3 fő ellen pedig rongálás miatt folyik az eljárás.

A rendőrség esetében kiesett bevételről természetesen nem beszélhetünk. A rendőrségi törvényben előírt kötelezettségeinek, feladatainak teljesítésével felmerült többletköltségeket a rendőrségnek a költségvetéséből kell biztosítania. Kártérítési igény érvényesítésére elsősorban a jogellenes magatartásokkal a rendőrség vagyonában, a felszerelésben és az eszközökben keletkezett károk tekintetében kerülhet sor.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu