GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló, 2005-ben módosított 1997. évi CXIV. törvény előírja, hogy a kormány a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a termelők jövedelemviszonyairól, az agrárpolitikai célok megvalósításáról, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról.

A törvény értelmében a jelentés az FVM és a Központi Statisztikai Hivatal társfelelősségében készül. Azt elkészülte után az Agrárgazdasági Tanáccsal véleményeztetni kell, és írásos állásfoglalását a jelentéssel együtt október 15-éig kell az Országgyűlésnek benyújtani.

A jelentés 2007-ben az Agrárgazdasági Kutató Intézet bevonásával kilencedik alkalommal készült el, és az európai országok gyakorlatának megfelelően a 2006-os naptári év értékelésével foglalkozik. A korábbi években lezajlott parlamenti viták, valamint az Agrárgazdasági Tanács javaslatait, észrevételeit felhasználva a beszámoló rövidítésre, egyszerűsítésre került. A jelentés adatgyűjtésének lezárása és összeállításának véglegesítése július vége, így értelemszerűen nem tartalmazza az azóta megjelent új, illetve korrigált adatokat.

A jelentés összeállításakor a kialakult gyakorlatnak megfelelően a társfelelős KSH-val együtt arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló számadatok alapján minősítés nélküli helyzetelemzést végezzünk, lehetőséget teremtve a szakmai vitákra és a tanács állásfoglalásában kidolgozandó javaslatok összeállítására.

(9.00)

A jelentést, törvényi kötelezettségének eleget téve, az Agrárgazdasági Tanács szeptember 12-én megvitatta, és kialakította írásos állásfoglalását. Ezen túlmenően - bár erre vonatkozóan törvényi kötelezettségünk nincs - a jelentést október 4-ei ülésén megtárgyalta a Földművelési és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács is.

Változatlanul célunk, hogy az agrárgazdaság konkrét számokon alapuló helyzetértékelését az ágazatban érintettek minél szélesebb körben megismerjék. Ezért a jelentés mindkét kötete, az előző évek gyakorlatának megfelelően, a kormány által történt elfogadás után az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásával együtt már október elején felkerült az FVM honlapjára. A 2006-ról összeállított jelentést az Országgyűlés több szakbizottsága megvitatta; mind szerkezetében, mind tartalmában megfelelőnek ítélte, amely a tanács állásfoglalásával együtt alkalmas az értékelésre és az agrárpolitikai viták lefolytatására.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar agrárgazdaság nemzetgazdaságban és társadalomban betöltött szerepének megítélését napjainkban viták övezik. Ennek elsődleges oka, hogy a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulási aránya az ezredforduló után 3,7-4,5 százalék közötti sávban helyezkedett el, s így néhány gazdaságpolitikus gazdasági ingerküszöbét már érintetlenül hagyja.

A mezőgazdaság szerepének megítélésekor hangsúlyosan kell kiemelni, hogy a bázisévivel megegyező 2006. évi 3,7 százalékos GDP-részesedési arány csak a mezőgazdasági alapanyag-termelést tükrözi. A fejlettebb világ agrárfejlődésére ugyanakkor az volt a jellemző, hogy az alapanyag-termelésről a hangsúly fokozatosan áthelyeződött a szélesebb értelemben vett agrogazdasági termelést megelőző, illetve követő fázisaiba. Az AKI számításai szerint hazánkban az agrobiznisz aránya a GDP-termelésben 12-13 százalék.

Magyarország nyitott gazdaságú ország, ezért a pénzügyi helyzet alakulásában igen nagy szerepe van a nemzetgazdasági ágak export-import egyenlegének. Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege az elmúlt években mindig pozitív volt. Ez a folyamat 2006-ban sem szakadt meg, a kivitel és a behozatal egyenlege 264,5 milliárd forintot tett ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény fontosabb célkitűzései alapvetően teljesültek, az ágazat 2006-ban sikeres évet zárt. Ebben nagy szerepe volt a kedvező időjárásnak, a magas növénytermesztési hozamoknak. A főbb eredmények közé tartozik, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása elérte az 1600 milliárd forintot, ami 6 százalékkal magasabb az előző évinél. A támogatások jelentősen nőttek. Az európai uniós alapokból és a központi költségvetésből rendelkezésre álló 2006. évi előirányzatok terhére, valamint az Európai Unió által közvetlenül térített egységes területalapú támogatás 2005. évi keretének felhasználásával a 2006. év végéig összesen 429,6 milliárd forint támogatás került kifizetésre, ami a 2005. évit mintegy 20 milliárd forinttal haladta meg.

Jelentősen növekedett a gazdálkodóknál képződött jövedelem. Az APEH gyorsjelentése alapján a mezőgazdasági társas vállalkozások adózás előtti eredménye 2006-ban 71,2 milliárd forint volt, amely 50,8 százalékkal haladta meg az előző évi 47,2 milliárd forintos szintet. Előzetes számítások szerint az egyéni gazdaságoknál is hasonló nagyságrendű eredmény prognosztizálható. Nem csökkent tovább az agrárgazdasági GDP nemzetgazdasági részaránya, ahogy említettem, a bázisévivel azonos, 3,7 százalék volt.

Az agrár-külkereskedelem sikeres évet zárt. A teljes agrár- és élelmiszer-ipari kivitel 2006-ban meghaladta a 3,6 milliárd eurót, míg a behozatal nem érte el a 2,7 milliárdot. A teljes agrár-külkereskedelmi egyenleg 8,5 százalékos növekedéssel zárt. Az agrárolló mutatója a kedvező áralakulások eredményeként jelentősen javult, és elérte a 104,6 százalékot.

Az Európai Unióhoz csatlakozott országok közül elsőként sikerrel teljesítettük az EU-források teljes lehívására vonatkozó célkitűzéseinket. Hosszú évek után a műtrágya-felhasználás hatóanyag-tartalomban 12,5 százalékkal nőtt, és 17,8 százalékkal emelkedett a növényvédőszer-értékesítés is.

A mezőgazdasági foglalkoztatottak jövedelme a nemzetgazdasági átlagnál továbbra is alacsonyabb, még akkor is, ha a bruttó átlagkereset-növekedés 8,9 százalékos mértéke enyhén meghaladta a nemzetgazdasági növekedés 8,1 százalékos szintjét. Megállt az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás-ágazat bruttó termelésének 2003 óta tartó folyamatos csökkenése. A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai alapján 2006-ban a bruttó termelési érték 86 milliárd forinttal nőtt.

Az élelmiszer-ipari beruházások teljesítménye 2006-ban folyó áron 113,1 milliárd forint volt, ami 11 százalékos bővülést jelent a 2005. évhez képest. A élelmiszer-ipari ágazatokban a 2006. évi 46 milliárd forint adózás előtti eredmény 6,8 milliárd forinttal haladta meg az előző évit.

Teljes jogú európai uniós tagországként sikerrel kapcsolódtunk be az Európai Unió agrárpolitikai reformfolyamataiba, és aktív agrárdiplomáciával eredményeket értünk el az ágazati reformokkal kapcsolatos érdekérvényesítésben.

Az eredmények mellett ugyanakkor továbbra is negatívumként értékelhető, hogy az állattenyésztésben nem sikerült áttörést elérni, jóllehet a sertéslétszám csökkenése átmenetileg megállt, de más állattenyésztési ágazatokban romlottak a pozícióink.

A korábbi évek kiemelkedő gépberuházásaihoz képest 2006-ban alacsonyabb volt a mezőgazdasági beruházási színvonal, aminek átmeneti oka a SAPARD- és az AVOP-programok kifutása volt. Azzal számolunk, és az érdeklődés is azt mutatja, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program indulásával a beruházások ismét jelentősen növekedni fognak.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Az agrárgazdaság a gyors alkalmazkodási kényszert és az erőltetett ütemű intézményi átalakítást követően újabb kihívások előtt áll. A WTO tárgyalási forduló ugyan egyelőre még nem hozott végleges döntéseket, de a törekvések egyértelmű irányba mutatnak. Elkerülhetetlen az agrártermékek világkereskedelmi forgalmának további liberalizálása, a termelést és a versenyt közvetlenül érintő támogatások mérséklése és a vámok differenciált csökkentése. Az Európai Unió közös agrárpolitikája sem tekinthető véglegesnek, a változó világgazdasági körülményekhez való igazítása a következő években is napirenden lesz.

A támogatások igénylésének és kifizetésének jelenlegi eljárási szabályait - a mindegyikőnk által ismert SAPS- és top up rendszert - a magyar gazdák alig tanulták meg, máris újabb átállás elé néznek. Az átmeneti tagállami működés ideje ugyanis lejárt, Magyarország 2009-től alkalmazni szándékozik a régi tagállamokban már működő, úgynevezett összevont gazdaságtámogatási rendszert, az SPS-t. Ebben a rendszerben a támogatásoknak még nagyobb része szakad el a termeléstől, s vagy területalapú kifizetésként, vagy pedig - múltbéli teljesítmények alapján - gazdaságsoros támogatásként jut el az igénylőkhöz. A várható uniós támogatások elenyésző hányada, körülbelül 3-4 százaléka kötődik a jövőben is kötelezően vagy választhatóan meghatározott ágazatokhoz.

Ami az adminisztrációs feladatokat illeti, még súlyosabb kihívást jelent a 2009-től szintén kötelezően életbe lépő cross complience, kölcsönös megfeleltetési rendszer bevezetése és működtetése.

A környezetvédelemmel és az állatjóléttel, a növény- és állategészségüggyel kapcsolatos szabályok betartása - helyszíni ellenőrzése - azt jelenti, hogy az egyes jogszabályok megsértése önmagában is szankcionálható, de a jövőben még az uniós támogatások megvonásával is együtt járhat. Az erre való felkészülés a gazdáknak - főleg az állattenyésztőknek - sok milliárd forintos beruházást jelent; nem beszélve az ellenőrzést végző és koordináló Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal terheiről.

Az Unió közös agrárpolitikája reformok sorozatából áll. Miközben tárgyaltunk a csatlakozásról, a közös agrárpolitikát megreformálták. Miközben készültünk az SPS bevezetésére, elkezdődik a közös agrárpolitika újabb felülvizsgálata. Feltehetően ez a forduló a 2013-ig való működés feltételeit csak kismértékben fogja érinteni. Következményei azonban igen jelentősek lehetnek a következő pénzügyi ciklusban 2013 után.

Az Európai Unió szintjén általános cél az agrártámogatások összegének csökkentése, de legalábbis befagyasztása, a támogatások teljes elszakítása a termeléstől, a támogatások belső átcsoportosítása a vidékfejlesztési intézkedések javára, a nemzeti finanszírozás szerepének növelése, valamint egyes termékpályák piaci rendtartásának újabb módosítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásában megfogalmazott helyzetértékelést és javaslatokat elfogadva, az abban leírtakkal megegyezően továbbra is azt valljuk, hogy a magyar agrárökológiai potenciál kihasználása jelenleg jóval elmarad a lehetőségeinktől, de az Európai Unió régi tagállamaihoz képest is. Mindez piaci oldalról nem indokolt. A lemaradásban történelmi okok, a piac- és a rendszerváltás, alkalmazkodási hiányosságok, szervezési és együttműködési deficit, és nem utolsósorban a műszaki-technológiai hátrányok játszanak fő szerepet.

(9.10)

Vagyis megváltoztatható tényezők; mi ezen változtatni is szeretnénk. Egyelőre tehát valamennyi európai uniós előírás tisztelete mellett a hazai agrárgazdaság kibocsátását és hozzáadott értékének növelését tekintjük legfontosabb céljainknak. Természetesen hatékony, versenyképes, fenntartható növekedésre gondolunk, mégpedig oly módon, hogy a fejlesztések egyben kiigazítják a megbomlott ágazati arányokat is. A kibocsátás felének távlatilag az állattenyésztésből kell származnia. Gyorsabb ütemű fejlődés alapozható meg a kertészeti ágazatokban is.

Hazánk olyan kiváló adottságokkal rendelkezik a gabonafélék és az olajos növények termesztéséhez, hogy ez alapot ad nemcsak az állattenyésztés súlyának helyreállítására, hanem a megújuló energiaforrások, a biomassza jobb hasznosítására, bekapcsolódásra a bioetanol- és biodízelgyártásba.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Mindezek előrebocsátásával kérem az Országgyűlést, hogy a törvény előírásai alapján az agrárgazdaság helyzetéről most kilencedik alkalommal összeállított jelentést fogadja el, és az abból levonható következtetések alapján járuljon hozzá a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatásához, a pozitív folyamatok pénzügyi megalapozásához, hogy az előttünk álló kihívásoknak az ágazat képes legyen megfelelni.

Végezetül egy kiadványra szeretném még képviselőtársaim és a közvélemény figyelmét felhívni. Elkészült a "Magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban" 2007-es kiadványa. (Felmutatja.) Ez nyilván már a korrigált számokat tartalmazza a 2006-os évről, és részben az idei évi, legalábbis első féléves adatokat is. Azt gondolom, hogy ezzel együtt mindenkinek ajánlom ezt a figyelmébe. Természetesen a minisztérium honlapján is megtalálható, egy kicsit olvasmányosabb kiadvány, mint az agrárgazdasági jelentés.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu