GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A kulturális területen már 2005-ben, főleg a maradványképzési kötelezettség miatt az elfogadott költségvetés számai és a tényleges folyamatok között hatalmas volt a szakadék. Ez a tendencia tovább folytatódott 2006-ban is. 2007-ben minden kulturális költségvetési tétel csökkent, ráadásul felgyorsult az infláció, így tovább romlott az intézmények és a szervezetek költségvetési helyzete.

Závecz Ferenc államtitkár elismerte, hogy az évről évre ismétlődő maradványképzéssel az egyszeri forráskivonás összege eltűnik a tárcától, és így az intézményektől is. Ezzel 20 milliárd forintot vontak ki a magyar kultúrából, ami az éves költségvetés negyede. 2006 előtt évekig jogtalanul vonták meg a kulturális intézményektől és szervezetektől az áfa-visszaigénylés lehetőségét, így évi 3 milliárd forinttal rövidítették meg a magyar kultúrát. 2008-ban a benyújtott költségvetés jórészt változatlanul hagyja a 2007. évi megszorításokat. Kulturális területen 2003 óta folyamatosan csökken a támogatás, így a működtetés is súlyos problémákat okoz, nemhogy fejlesztések indulhatnának.

2008-ban a magas infláció ellenére változatlan marad a legtöbb területen a támogatás összege, azaz reálértéken tovább csökken. Annyi előrelépés elmondható, hogy néhány költségvetési soron az infláció mértékével nő a támogatás, de új beruházás a következő évben sem indul. A kulturális beruházások teljesen leálltak.

Ez annak fényében, hogy milyen jelentős fejlesztési potenciált rejtenek, tragikus következményekkel jár mind a magyar kultúrában - hiszen egy leépített kultúrát újrateremteni több évtizedes feladat -, mind a magyar gazdaság egészében.

Engedjék meg, hogy három apró tételt figyelmükbe ajánljak. A tavalyi év után az idei költségvetésben is szükségesnek látom a Pest megyei óvodák építésére és felújítására további költségvetési források átcsoportosítását. Már tavaly is jeleztem, hogy Pest megyében jóval az országos átlag fölött nő az óvodákba beíratni kívánt gyermekek száma, és nagyon sok településen a maximális telítettség miatt nem képesek befogadni a gyermekeket az intézményekbe. Akkor nem kívántam terhelni a költségvetést pluszkiadásokkal, így csak azt kértem, hogy az óvodák bezárásánál felszabadult pénzt irányítsák olyan településekhez, ahol sok a gyermek és kevés az óvoda.

Az Oktatási Minisztérium az uniós pályázati forrásokra hivatkozva utasította el ezt a kezdeményezésemet. Egy év elteltével azonban bebizonyosodott, hogy a központi régióban, így Pest megyében ezekre a forrásokra sem számíthatnak a települések. A közép-magyarországi operatív program keretében ugyan tavasszal megjelent egy pályázati kiírás, amelyre több mint száz önkormányzat valóban pályázott is, az egyébként csak körülbelül egy tucat településre elegendő forrásra. Azonban ezt a pályázatot az eredményhirdetés előtti napokban furcsa módon befagyasztotta a kiíró hatóság. Az uniós pályázati forrás hiányában tehát még inkább indokolt, hogy a központi költségvetés támogassa a Pest megyei óvodák építését és felújítását.

Neuralgikus pontja a magyar kulturális életnek jelen pillanatban a Rádió művészeti együtteseinek ellehetetlenítése. A Rádió romló gazdasági helyzetével magyarázzák azokat a lépéseket, amivel ezeket az együtteseket tönkreteszik. A Magyar Rádió művészeti együttesei olyan jelképei a magyar kultúrának, amelyek az egész világon elismertséget szereztek már a magyar kultúrának. A létszámcsökkenés hovatovább olyan mértékű, hogy azokat a műveket, azokat a darabokat képtelenek már előadni, amelyekben ők tulajdonképpen a világ elsői közé tartoznak. Erre a felvetésre a Rádió vezetése, a Rádió elnöke azt mondta, hogy akkor majd hívnak amatőröket kisegíteni. Én ettől óva intettem őt; ez nagyjából olyan lenne, mintha, mondjuk, engem a Ferrari-istálló vezetője látna, hogy sportosan vezetek a Lövölde téren, és meghívna a Ferrari Forma-1-es versenycsapatába. Azonkívül nem jelent segítséget, hiszen ez is pénzbe kerül. Nem válthatja ki ez az intézkedés az állami szubvenció emelését.

Saját második otthonomról, az Operaházról pedig nagyon röviden csak annyit szeretnék mondani, hogy tulajdonképpen az ellehetetlenülés szélén van ez az intézmény is. Ugyan nagyon sokan tapsoltak annak, amikor a miniszter úr 2010-ig garantálta a Magyar Állami Operaház évi 5 milliárd 300 milliós költségvetését. Ez a valóságban azonban úgy néz ki, hogy miután ez egy drága műfaj, a bekerülési költségek nagyon magasak, ott az árak a következő három évben természetesen emelkedni fognak, az energiaárak emelkedni fognak, évek óta a művészek fizetésemelést nem kaptak. Tehát gyakorlatilag, egy gyors fejszámolás után kiszámítható, hogy ez a költségvetés 2010-ig, amit a színház kap, gyakorlatilag 2010-ig mintegy 30 százalékos csökkenést jelent a támogatásokban. Ezért kérem önöket, hogy segítsenek nekünk, segítsenek a magyar kultúrának, és ezeket a törvényi változtatásokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu