HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Most, így a vita második szakaszában érdemes picit visszatérni az alapgondolatokhoz, egyrészt ahhoz, hogy mi lehet a cél a költségvetésben és akár annak a másodikkörös módosításában.

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt elmondtuk, hogy az előző szakasz lezárult. A mi konkrét területünkön, a kultúra területén elmondhatjuk, hogy 358 millió forinttal növekedett ennek a területnek a költségvetése az elsőkörös módosító javaslatok által, amiben sok terület érintve volt, akár a színházak, akár a roma művészeti együttesek helyzetének a javítása. Azt gondoljuk, hogy ezek eddig jó irányba mentek.

De milyen irányba kell továbbmennünk? Azt gondolom, három alapvető tétel fontos lehet, hogy a szemünk előtt legyen. Az egyik a folyamatok építése, tehát amikor egy reformidőszakban valóban teljesen joggal mindenki arra vágyik, hogy ami felfordult, annak utána legyen egy biztos rendje, és azt kezdjük továbbépíteni, ebben legyen kiszámíthatóság; ebbe az irányba mennünk kell.

A másik ilyen tétel a komplexitás kérdése. Mindenki hajlamos arra, hogy a forrásokat egy helyen keresse; legyen ez úgy, hogy csak a szaktárcánál keresse a saját terület forrásait, vagy akár úgy is, hogy a hazai és az európai uniós források közül egyszerre csak az egyiket nézze, pedig nagyon hasznos a tárcák közötti együttműködések lehetőségét, valamint a hazai és külföldi forrásoknak az együttes felhasználását figyelni.

A harmadik tétel, amelyről itt a Házban többször is szó esett ma délelőtt, ez a működés-fejlesztés kérdése vagy aránya. Hadd tegyek ehhez hozzá egy pluszgondolatot: ez pedig a fenntarthatóság kérdése. Amikor fejlesztésekről beszélünk, akkor nyilvánvalóan nemcsak az a fontos kérdés, hogy működésre szánjunk-e több pénzt vagy fejlesztésre, hanem az is, hogy ha már fejlesztésre szánunk, akkor azt azzal a megfontolással tegyük, hogy amögött szükségesség, szakmai érvek is ott legyenek, és tervezzük meg azt, hogy ezek az új fejlesztések hogyan lesznek fenntarthatók, hogyan lesznek összekapcsolhatók, mondjuk, a költségvetés aktuális kérdéseivel.

Emiatt tehát a másodikkörös módosító indítványainkat kicsit úgy is csoportosítanám, miszerint vannak olyan dolgok, amelyek a folyamatok továbbépítését szolgálják. Ezek közül szó esett már arról, hogy nagyon fontos, hogy a területi integrált szakképző központok kérdése ne csak a fejlesztés szakaszában, hanem a normatívához való hozzáférés ügyében is most terítékre kerültek. Ez a módosító javaslat azt fogja szolgálni, hogy ahol új működési formában működnek a szakképző intézmények, ott a normatívához hozzáférjenek.

Ugyanilyen módosító javaslat az iskolabusz kérdése. Nagyon sokaknak fontos az, hogy ha már történik egy átrendeződés, ha nagyon sokat beszélünk arról, és intézkedések is történnek abba az irányba, hogy a minőségibb oktatás elérése, mondjuk, kistérségekben vagy intézményi társulásokban történjen, nagyon fontos ehhez az elérés is, és emiatt fontos az, hogy az iskolabusz minden ilyen érintett település és csoport számára hozzáférhető legyen.

Vagy ugyanilyen, harmadik tétel a művészeti iskolák kérdése, amiről néhány szó esett itt a Házban, de a lényege a mostani módosításnak az, hogy ha abban volt egy konszenzus, volt egységes akarat és szándék a művészeti iskolák szövetsége, a civil és szakmai szervezetek részéről, hogy legyen egyfajta minősítés, és a minősítés után válhasson kiszámíthatóvá a rendszer, nagyon fontosnak gondoljuk most azt, hogy az új finanszírozásban minél többminden belekerüljön ebbe az alapnormatívába, és minél kisebb rész maradjon arra, hogy mondjuk, azt pályázati úton lehessen elnyerni. Tehát szeretnénk a régi szinten, amit megszavaztunk a múltkor, most már a hozzáférést is biztosítani ahhoz, hogy azok a művészeti iskolák, amelyeknél a minősítés megtörtént, ennek alapján meg tudják kapni ezt a teljes összeget; amelyik pedig a minősítésben alacsonyabb fokozatot ért el, az pályázat útján tudja ezt a forrást kiegészíteni.

A negyedik ilyen elem volt, amely a költségvetésben előfordult, hogy nagyon fontosnak tartottuk a társulások létrejöttét, és a mostani szabályozásban volt egy olyan momentum, amely azt mondta, hogy azok a városok, amelyek önállóan is tartanak fenn intézményt, nem lehetnek intézményi társulás tagjai. Nos, ezt a különbséget szeretnénk helyrehozni, szeretnénk korrigálni ezt a tételt, tehát módosító javaslatot adtunk be arra, hogy az önálló iskolát is fenntartó önkormányzatok is tagjai lehetnek társulásnak, ha az a társulás székhelyeként működik.

Ez volt tehát az első kör, amiben azt mondtam, hogy szerettünk volna a folyamatossághoz hozzájárulni.

A második tétel ennek a bizonyos komplexitásnak a kérdése. Több olyan módosító javaslat van, amely arra szolgál, hogy egységesen nézzük meg a lehetőségeket. Ilyenek közül sorolnék néhányat, amelyet támogatni fogunk, például hogy a közutak mellett a kerékpárutak fejlesztése is belekerüljön most az új rendszerbe.

Ugyanilyen fontos és tárcák közötti együttműködést igényel a kábítószer-fogyasztás megelőzése, amire az ifjúsági munkacsoporttal együtt olyan javaslatot terjesztettünk be - és ez is nagyon lényeges -, hogy az elsőkörös módosításban a nagy közös forrásból próbáltunk még ehhez forrásokat szerezni, s amennyiben ez ott sikerült, most a tárcán belül is erre a területre további 45 millió forint fordítása lehetséges majd.

Ugyanide, a komplexitás témakörébe tartozik az, hogy nem sorolhatjuk az ifjúság kérdését egyetlen tárcához sem. Tehát amikor arra tettünk javaslatot, hogy a gyermek- és ifjúsági célú pályázatok keretösszege megnövekedjen, több apró kérdésre adhattunk választ: például arra is, hogy nemzetiségtől függetlenül a fiatalok lehetőségei akár a sportban, akár a rendezvények területén vagy a táboroztatásban megnőjenek. Ez a módosító javaslatunk ezt a célt szolgálta.

Nézzük meg konkrétan még a kulturális területet érintő módosításokat is: a színháztörvény tárgyalása elkezdődött, nagyon széles szakmai, társadalmi rétegek bevonásával. Ennek a színháztörvénynek a szellemében van bent egy olyan módosító javaslat, amely azt teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok, az újak és a régiek is egyaránt, a különböző működtetési formák esetén is hozzájuthassanak ahhoz a támogatáshoz, amely számukra lehetővé teszi hosszú távon az eddig sikeres színházuk működtetését.

E folyamatok sorába illeszkedik az, hogy a korábbi években sikeres külföldi évadokat tudhat maga mögött a magyar kulturális politika. A 2009-re tervezett New York-i és washingtoni évadnak felvezető rendezvényei lesznek 2008-ban, amire külön forrásokat nevesítettünk. Vagy egy másik folyamat a Magyar Mozgókép Közalapítvány tevékenysége, amely széles társadalmi konszenzussal és támogatással jött létre. A Magyar Mozgókép Közalapítvány egyik fontos szereplője volt annak, hogy ma egy sikeres filmtörvény van, és ez a szakmaterület kiszámíthatóvá vált. Az ő működésükhöz további 70 milliós támogatási forrást szeretnénk biztosítani.

Van egy nagy kulturális terület, ez a területi művelődési intézmények szövetsége, amelyek egy nagy keret-költségvetési formában voltak nevesítve, és emiatt nagyon nehezen jutottak hozzá év közben a támogatási forrásaikhoz. Benyújtottunk egy módosító javaslatot arra, hogy ha ez a forrás az intézménycsoport neve mellett nevesítve van, akkor ehhez külön procedúra nélkül, év közben is hozzájutnak.

(13.10)

Az ötödik módosító csomagunk a közművelődési és könyvtári működésnek a közös, együttes és hasznos működését szolgálja a kistelepüléseken, ez az úgynevezett mozgókönyvtári normatíva minél szélesebb körben való értelmezése. Hisszük azt, hogy ezzel is segítjük az együttműködést.

Szeretnék még reflektálni két dologra, ami a vitában hangzott el. Az egyik Pálinkás József felvetése volt még a vita korai szakaszában, amikor azt mondta, hogy a felsőoktatási információs rendszeren belül nagyon fontos, hogy nevesítsük az elektronikai információszolgáltatást. Erre is van bent egy olyan módosító javaslat, amelyet támogatni fogunk, és reméljük, hogy ezzel az ő egyébként teljesen jogos felvetése is teljesülni fog, amely szerint a klasszikus információszolgáltatás mellett az elektronikus információszolgáltatásnak is rendelkezésre kell állni a kistelepülésektől kezdve egészen a felsőoktatási intézményrendszerig.

Ugyancsak ő vetette fel először, de aztán többen is szóltak itt a vitában arról, milyen fontos, hogy a kistelepülésen és a vidéken élők helyzetén javítsunk. Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, arra a bizonyos harmadik körre, amely azt mondja, hogy fontos itt is megnézni, hogy több forrásból lehet erre támogatásokat szerezni. Amíg az államháztartás, tehát a költségvetés forrásain belül a tavalyi szinten tudtuk tartani ezeket a támogatásokat, el tudom mondani, hogy ugyanakkor a közeljövőben megnyíló európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap forrásai között van jelentős forrás a falu- és településkép javítására, a kulturális örökség fejlesztésére, azaz nemcsak az állami, hanem a helyi épített örökség védelmére is - és azt gondolom, hogy ez a helyben élők számára nagyon fontos -, valamint a közösségi terek kialakítására; ami rövidesen társadalmi vitára kerül, és amiről azt tudom elmondani, hogy ha egy kistelepülésen legalább egy olyan közösségi infrastruktúra megmarad, amely részben szolgálja azt a célt, hogy nem üresednek ki korábbi infrastruktúrák, hanem azokat hasznosan tudjuk majd a későbbiekben is működtetni, másrészt pedig, ha ebben többféle szolgáltatás kerülhet egy helyre, a helyben élők megsegítésére, akkor én azt gondolom, hogy ezzel a hazai és az európai területen is hozzájárulunk ahhoz, hogy egy picivel a mostaninál jobb állapotokat tudjunk teremteni a források oldalán is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu