DR. UJHELYI ISTVÁN önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatást végző szolgáltató szervezeteknél, vállalkozásoknál felhalmozódott lakossági díjhátralék, annak növekvő mértéke, a behajtással járó gondok előttünk is ismertek. Egyetértek azzal, hogy a felhalmozódott díjhátralék nem egy közszolgáltatót nehéz gazdálkodási helyzetbe hoz, ami a működőképességet, a szolgáltatás folyamatos ellátását veszélyeztetheti.

A gondok megoldása érdekében folyamatosan együttműködünk a szakma országos érdek-képviseleti szervével, a Köztisztasági Egyesüléssel, de az elmúlt két évben munkatársaim többször egyeztettek a környezetvédelmi tárcával, illetve a Pénzügyminisztériummal is.

Tekintve, hogy a Környezetvédelmi Alapban megszűnt az a forrás, amivel szemben az önkormányzatok visszaigényelhették a kiegyenlített díjhátralékot a közszolgáltatóknak, csak az az út látszott járhatónak, hogy a kintlévőségek behajtásának eljárása egyszerűsödjön. Ennek értelmében módosult a hulladékgazdálkodásról szóló törvény úgy, hogy a behajthatatlan díjhátralék tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője igazolást ad a közszolgáltatónak.

Ez a szabályozási módosítás megteremtette a közszolgáltatónak azt a lehetőséget, hogy polgári peres úton érvényesítse követelését, azonban a köztartozások behajtása, illetve az adózás rendjére vonatkozó szabályok egyes kritériumai miatt például az, hogy minimum 5 ezer forint díjhátralék perelhető, vagy a peresítés indításának előre fizetendő költsége, nem vonzó megoldás a közszolgáltatók számára. Ebből számomra az következik, hogy a probléma megoldásának egyik módja lehet a közszolgáltatók és az önkormányzatok közötti szorosabb együttműködés.

Felmerül a kérdés, hogy egy adott számlázási, díjbeszedési gyakorlat nem maga is előidézője-e a kintlévőség keletkezésének. Nyilván meg kell azt is vizsgálni, hogy a peresítés minimumösszegének leszállítása milyen eredményt hozhat a kintlévőségek csökkentésében. Ezek rendezése érdekében tárcánk továbbra is készséggel együttműködik az önkormányzatokkal, azok érdekképviseleteivel vagy más társtárcákkal.

Tisztelt Képviselő Úr! Szükséges megvizsgálni azt is, hogyan és mivel javítható a lakosság díjfizetési hajlandósága. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a díjfizetési arány nincs szoros összefüggésben a lakosság anyagi helyzetével, sokkal inkább azt, hogy a helyi rendelet részletszabályait mennyire tartja igazságosnak, az mennyire közelíti a szolgáltatás, ellenszolgáltatás arányosságát.

(14.50)

Végezetül a kintlévőségek alakulását befolyásolja az is, hogy a helyi adóhatóság mennyire következetes, illetve szigorú. Amennyiben az adók módjára történő behajtás nem válik gyakorlattá a jogsértőkkel szemben, erről értesülve mások is elkerülik a fizetést, és a település egészén fizetési erózió kezdődik. Erre a jelenségre azért is nagy figyelmet kell fordítani, mert a megvalósult, illetve a megvalósulás stádiumában lévő úgynevezett regionális hulladékkezelési rendszerek működése annak magasabb költségei miatt szükségszerűen a díjak emelkedésével járhat. Éppen ezért a helyi politikai és szakmai köröknek az eddigieknél nagyobb felelősséget kell viselni, és együttműködésre kell őket késztetni.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön az interpellációját hozzánk címezte, azonban úgy gondolom, az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy ez a probléma nem kizárólag egyetlen tárcára tartozik. A rendelkezésre álló eszközeinkkel mi is igyekszünk megoldást találni, de arra a kérdésre, hogy az ÖTM költségvetési fejezetén belül lesz-e forrás az azonnali problémák legalább részbeni megoldására, a 2008. évre nézve nemmel kell válaszolnom a most benyújtott költségvetési törvény alapján.

Köszönöm, hogy a válaszomat meghallgatta. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu