DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az a sajátos helyzet állt elő, hogy a miniszterelnök napirend előtti felszólalását követően az ellenzék két pártja örökbe fogadta ennek a programnak néhány fontos elemét. A Fidesz egyenesen politikai plágiumról beszélt, az MDF arról, hogy a saját tulajdonosi programját látja viszont a miniszterelnök programjában. Ez alól talán egyetlen kivétel Semjén Zsolt volt a KDNP részéről, aki röviden dicsőítette Kádár János gazdaságpolitikáját (Derültség kormánypárti padsorokból.), annak minden kellékével együtt, a tőkésellenességgel és azokkal az üzlet- és versenyellenes szólamokkal, amelyekkel egyébként az önök népszavazási kampányában is találkozhatunk, frakcióvezető úr. Ez talán azt jelenti, hogy az ellenzék is lát benne olyan programokat, programelemeket, amelyeknek a megvalósulásától tart, mert a végén még ezek közül néhány eredményes lehet.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Valóban nehéz, de meggyőződésünk, hogy eredményes másfél évet zártunk. Egyrészt elindultak a reformok, amire a miniszterelnök úr is hivatkozott, másrészt Magyarország az elmúlt másfél évben végrehajtott egy példa nélküli stabilizációs egyensúlyteremtő programot, amely mintegy megfelezte Magyarország nemzetiössztermék-arányos költségvetési hiányát, és Magyarországot visszaállítja arra a stabil költségvetési pályára, amelyről körülbelül 2000 óta letért.

A reformok, tisztelt Ház, eredményesek. Azt látjuk, hogy a Magyar Bálint által megkezdett felsőoktatási reform valóban meghozza az eredményeit, versenyt teremt a felsőoktatási intézmények között, és ahhoz segít hozzá, hogy Magyarországon a diplomák versenyképesebbek legyenek, ne számolatlanul öntsük Magyarországon a diplomás munkanélkülieket, és ne számolatlanul öntsük az ehhez szükséges horribilis költségvetési forrásokat a felsőoktatásba.

(14.10)

Ugyanígy látszik, hogy Molnár Lajos és Horváth Ágnes egészségügyi reformelemei, amelyeknek már a beteljesüléséről is beszélhetünk, sikeresek, hiszen annak idején a patikaliberalizáció és az új gyógyszertörvény olyan eredményeket hozott, ami a Fideszt is arra vezette, hogy elálljon az ezzel kapcsolatos népszavazási kérdéstől, tudván, hogy ezt biztosan nem tudná megnyerni. És ugyanúgy hivatkozhatnék a társadalombiztosítási kassza egyenlegére, amely 17 éve először pozitív szaldóval zárt év vége felé.

Hivatkozhatnék azokra az eredményekre, amelyeket a bevezetett vizitdíj és kórházi napidíj hozott, ami növeli az orvosok bevételét, ami forrásokat teremt a fejlesztésre, ami csökkenti a hálapénzt, és elkezdi megcímezni legalább azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyekről az egészségügyben a rendszerváltás óta folyamatosan beszélünk, de amelyekkel kapcsolatban az elmúlt 17-18 évben nem történt semmi.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Szeretném, ha egyetlen pillanatra sem bizonytalanodnánk el a reformok útján. Határozott meggyőződésünk: ahhoz, hogy továbbmenjünk, hogy Magyarország újra a növekedés útjára lépjen, nem kevesebb, hanem több liberalizmusra van szükség. Több versenyre, több szabadságra, a liberalizált piacok további felszabadítására, kevesebb fölösleges szabályozásra, kevesebb bürokráciára, kevesebb monopóliumra. Nagyon jól tudjuk mindannyian, hogy ha agyontámogatjuk a gázt, akkor sokkal többet fogyasztunk belőle, mint amennyire szükségünk volna. Ha ingyenes az egyetem, akkor a diákok nem veszik komolyan az előremenetelt. Ha nincsen önrész egy biztosított jószágra, akkor kevésbé vigyázunk rá. Ha túl magasak az adók, akkor kevesebben fizetik be azt, és ha valami ingyen van, akkor sokkal többet veszünk belőle igénybe, mint amennyire valóban szükségünk volna.

Tavaly nyáron azt éreztük, a Szabad Demokraták Szövetsége, hogy elbizonytalanodunk. Elbizonytalanodik a kormány a reformok útján. Ezért kezdeményeztük a koalíciós szerződés kiegészítését, és most a miniszterelnök úr beszédéből is az látszik, hogy érdemes volt nekiállnunk ennek a munkának. Érdemes volt rögzítenünk egy olyan menetrendet, amely gazdaságban, oktatásban, szociálpolitikában, a legfontosabb gazdaság-, társadalom- és kultúrpolitikai kérdésekben egy érdemi menetrendet vázol föl erre a néhány évre. Nem volt tehát hiába ezt a szerződéskiegészítést végigcsinálni. Most mégis azt mondom, fókuszáljunk egy pillanatra arra a három kérdésre, amely a parlament előtt van, részben aktualitása okán, részben miniszterelnök úr beszéde alapján.

A szabad demokraták három nagyon fontos vállalással vágtak neki ennek a ciklusnak: az egészségügyi reform megkezdése, az oktatási reform folytatása és a közteherviselés átalakítása, az adók csökkentése. Azt javasoljuk, hogy koncentráljunk erre a három fontos programra. Mert valóban szükség van a gazdasági növekedés gyorsítására, munkahelyteremtésre, Magyarország versenyképességének javítására.

Határozott álláspontunk, hogy ehhez a liberális gazdaságpolitika eszközrendszere vezet el. Liberális fordulatra van szükség tehát a gazdaságpolitikában, a közteherviselésben, hiszen látszik az, hogy azok az országok, amelyek erre az útra léptek, érdemben tudnak növekedni, és érdemben tudják a munkahelyeik számát gyarapítani. Indiától az Egyesült Királyságig, Írországtól az Egyesült Államokig látjuk azt, hogy a liberális gazdaságpolitika százmilliókat emelt ki a mélyszegénységből, és sok tízmillió munkahelyet teremtett a fejlett világban is. Magyarországon, ahol a gazdasági növekedés az utóbbi időben a korábbiakhoz képest szokatlan mértékben lelassult, és a nemzetközi tőkepiaci, pénzpiaci és növekedési kockázatok megnőttek, mindenféleképpen liberális gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. A külső kockázatokat, ha egy számmal kéne jellemeznem, akkor el kell mondanom, hogy az utóbbi néhány hétben a világ tőzsdéiről 40 évnyi magyar nemzeti össztermék tűnt el. Ekkora tőke- és pénzpiaci kockázatnak van kitéve egy kicsi és nyitott gazdaságú Magyarország.

A tervezettnél is gyorsabb stabilizációs intézkedéseket és adócsökkentést javasolunk, ezt a két nagyon fontos pillérét a liberális gazdaságpolitikának.

Nagyon sok lehetőséget látunk az adócsökkentésre, miniszterelnök úr, és azt javasoljuk, hogy tágítsuk a magyar kormány mozgásterét az állam költségeinek csökkentésével. További fehéredéssel, költségcsökkentéssel teremtsünk több mozgásteret, és az a javaslatom, hogy duplázzuk meg az ön által javasolt adócsökkentés mértékét.

Nagyon fontos a szociálpolitikában az ön által javasolt irány, a rászorultság alapú gazdaságpolitika, és az is nagyon fontos, hogy ha többletpénzt áramoltatunk ki például az oktatásba, ezt megfontoltan tegyük. Mindazonáltal a tudásba való befektetést magunk is fontosnak látjuk. Ugyanúgy, ahogy örömmel üdvözöljük a bejelentett programot állami vállalatok tőzsdére vitelére, a privatizáció folytatására, hiszen nagyon fontos programelemünk az, hogy az emberek Magyarországon tulajdonhoz juthassanak, okosan kockáztathassanak, befektethessenek, gyarapíthassák a vagyonukat.

Azt javasolom, hogy dolgozzuk ki ennek a menetrendjét, dolgozzuk ki ennek a szabályait a következő hetekben, nézzük meg az összes magyar és nemzetközi tapasztalatot, hogy a legjobb tulajdonosi programot, a legjobb privatizációs programot tudjuk végigvinni.

A liberálisok, miniszterelnök úr, az adócsökkentés programját, a privatizáció (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a tulajdonszerzés programját és az oktatás fejlesztésének a programját támogatni fogják.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu