DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A felvetett kérdések relevánsak, ezekkel foglalkozni kell, és az ön napirend előtti felszólalásának az utolsó mondatával teljesen egyetértek, hogy sem a kormány, sem a parlament nem térhet ki ezen kérdések megválaszolása elől. Talán a jelenlegi helyzet megítélésében van különbség közöttünk. Én azt gondolom, hogy eddig sem tért ki sem a kormány, sem a parlament ez elől a felelősség elől.

Egy-két megállapítással vitatkoznom kell, és nem a vita kedvéért, hanem azért, mert tisztán kell látni azt, hogy mi is a helyzet a földgázpiacon, ha most konkrétan, ha a földgázról beszélünk és a földgázárakról. Ha világosan látjuk a helyzetet, és néhány félreértést tisztázni tudunk, akkor azt hiszem, hogy a jelenlegi helyzet megítélésében is egy kicsit másképp kell gondolkodnunk, mint ahogy azt a képviselő úr valószínűleg téves helyzetmegítélés alapján teszi.

Mik azok a kérdések, amelyekkel vitatkoznom kell? Az egyik ilyen kérdés az, hogy kedvezőek voltak az energiaipari árfolyamatok beszerzési árakat tekintve számunkra. Nos, ez nem így van. Valójában az igaz, hogy nagyon hullámzóak ezek az árak, és vannak olyan időperiódusok, amikor kedvezőbb a tendencia a számunkra, viszont az a negyedévi ármegállapítás, amelyre a képviselő úr is utalt, arról szól, hogy az előtte lévő periódus és az utána lévő periódus, előre jelzett várható periódusnak az átlagárát kell nekünk figyelembe venni akkor, amikor közzétesszük a negyedéves árakat.

Ezért van az, hogy lehet, hogy egy bizonyos időpillanatban a beszerzési árak akár még csökkennek is, egyébként egy hihetetlenül emelkedő tendencia alatt vannak valóban csökkenések, mégis, ha figyelembe vesszük az előbb elmondott múltbéli és jövőbeni előrejelzés átlagát, akkor sajnos nekünk pontosan az emelkedő tendencia mellett eddig nem nagyon volt lehetőségünk arra, hogy a gázárak csökkenését tudjuk meghatározni. Hiszen emlékeztetném csak arra egyébként, hogy az elmúlt nyolc évben körülbelül kilencszeresére növekedtek a kőolajárak, amelyeket a gázárak változása is követett. Míg 2000 januárjában 11 dollár volt egy hordó olaj, addig most, 2008 januárjában 90, sőt 2007-ben volt olyan periódus, amikor a 100 dollárt is elérte.

Ezzel nem nagyon tudunk mit kezdeni, tehát a legjobb szándékkal sem lehet ez ellen küzdeni. Ezt egyébként a képviselő úr is megjegyezte, és értékelem az objektivitását ebben a vonatkozásban, hogy nagyon szűk a kormány mozgástere. Valóban elég szűk, mégis azt gondolom, hogy vannak lehetőségek két területen, illetve két periódusban. Az egyik időperiódust a jelenlegi rövid távnak tekinteném, és azt mondom, hogy jó irányban mozdultunk el akkor, amikor a szociálisan rászorulókat igyekszünk támogatni, hogy a megemelkedett energiaköltségeket ki tudják fizetni. Ez pedig számokban megtestesítve például ebben az évben 80 milliárd forint lesz, ennyit fognak kapni támogatásként a rászoruló földgáz- és távhőfogyasztók.

De nemcsak a közvetlen szociális támogatás itt az érdekes rövid távon, hanem azok a programok, mint például a panelprogram, amely 10 milliárd forintot állami forrásokból csatornáz azok számára, akik szeretnék az energiatakarékossági elképzeléseiket megvalósítani. Újabb 10 milliárdot tesz ehhez hozzá az önkormányzati forrás, illetve a lakosság saját ereje, tehát mintegy 20 milliárd forint értékben lehet csökkenteni az energiafelhasználást, az eddigi tapasztalatok alapján akár 50 százalékkal is egy-egy panellakás esetében, ami nagyon komoly megtakarítást jelent. Egyébként itt utalnék arra a képviselő úr által említett fenntarthatósági elvre, amelyet nagyon fontos elvnek tartunk, éppen ma fogjuk tárgyalni nemsokára az energiapolitikai koncepciónkat, amelyiknek ez az egyik fő alapelve, a fenntarthatóság, emellett a versenyképesség és az energiabiztonság.

A fenntarthatóságot például azzal tudjuk növelni, hogy takarékosabban használjuk föl az energiát, illetve megújuló energiaforrásokat minél nagyobb mértékben bevonunk. Ami a hosszabb távú megoldásokat illeti, meggyőződésünk, hogy a gáz, földgáz területén, a gázpiac területén is az igazi liberalizáció a megoldás. Már ma is egyébként körülbelül 30 százalékban ilyen módon folyik a kereskedés. Már látunk most is eredményt, hiszen megjelent egy olyan szolgáltató, amelyik lényegesen olcsóbban kínálja a szolgáltatásait a jelenlegi versenytársaknál. Azt gondolom, hogy az energiapolitikai koncepciónkban is bennfoglaltatott liberalizáció, az igazi verseny az árak csökkenését tudja maga után hozni, a relatív csökkenést, hiszen sajnos hosszabb távon valószínűleg nem számíthatunk sajnos arra, hogy az energiahordozók, a fosszilis energiahordozók ára csökkenne.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu