DR. JÓZSA ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága mint első helyen kijelölt bizottság 2008. február 13-i ülésén tárgyalta meg a 2007, illetve ma már 2008-2020-as időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló H/4858. számú országgyűlési határozati javaslatot, és azt 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

A bizottsági tárgyalást megelőzően, annak előkészítése érdekében a bizottság energetikai albizottsága tárgyalta meg részletesen a határozati javaslatot. Az albizottság ülésén képviseltették magukat a közigazgatás, az energetikai iparág, valamint a felhasználók, a civil szervezetek képviselői is. Ennek alapján a bizottság tagjai számára valamennyi, korábban is megfogalmazódott észrevétel, javaslat újra tömören megismerhetővé vált.

A gazdasági bizottság tagjai egyetértettek az energiapolitika megalkotásának szükségességével, azonban annak tartalmával kapcsolatban komoly és élénk vita alakult ki.

A bizottság többségének véleménye szerint nem lehet helyből olyan energiapolitikát készíteni, amellyel mindenki maximálisan egyetért, ugyanakkor a hosszú távú hatások miatt elsőrendű szempont a konszenzuskeresés, s nagy jelentősége van a parlamenti vitának.

Az országgyűlési képviselők felelőssége, hogy a vita során alakítsanak ki egy olyan közös, konszenzus közeli állapotot, amely alapján fel lehet építeni Magyarországnak a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáját. Ez természetesen nem csak a kormány részére megállapítandó feladatok meghatározásából áll. Le kell fektetni azokat az alapvető célokat és alapvető energiapolitikai elveket, amelyek érdekében a kormánynak cselekednie kell, és amelyek mentén feladatokat kell kitűznünk a kormány részére. Dönteni szükséges olyan kérdésekről, amelyek alapvetően befolyásolni fogják a következő évtized gazdasági fejlődését. E döntések meghozatala során ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a határozati javaslat fogja adni az alapját azoknak a részpolitikáknak, amelyekben a konkrét intézkedések megjelenítésre kerülnek.

A bizottság többségi véleménye szerint helyes az energiapolitika felépítését az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság pillérei köré építeni. Ugyanakkor szükséges lenne ennek rögzítése az energiapolitikában. Ki kell mondani, hogy az energiapolitika stratégiai célja e hármas pillérrendszer egymáshoz való arányainak optimalizálása, tehát egy optimalizálási feladat a parlament megoldandó leckéje. Minden más alapelv és cél ennek a hármasnak az egymáshoz való viszonyából kell hogy levezethető legyen. Ezek rögzítésével ugyanakkor máris nagyobb értelmet nyerhet a kormány részére történő, egyébként többségében helyes, az előterjesztésben is szereplő feladatok meghatározása.

Az ellátásbiztonság és versenyképesség európai politikákban is rögzített célja, hogy gazdaságosan és kiszámíthatóan legyen biztosítható mind a lakosság, mind a gazdaság szereplői számára az energiával történő ellátás.

(10.20)

Ugyanakkor a fenntarthatóság egyszerre kétféle értelmezésben is megfogalmazásra kerül: alapvetően mint környezetvédelmi cél, a megújuló energiaforrások szerepeltetése, másrészt a takarékosság és az energiahatékonyság javítása. Szintén az energiabiztonság témakörébe tartozik, hogy az alapvető hazai energiatermelő bázisok - mint a Paksi Atomerőmű és más fejleszthető megújuló energiaforrások - kellő hangsúlyt kapjanak a politikában.

A gazdasági és informatikai bizottság többségének véleménye szerint az Országgyűlés a vita során képes lehet arra, hogy ezeket az elveket meghatározza, és ezzel hozzájáruljon az ország energetikai jövőképének a helyes irányba történő fejlesztéséhez. Mindezek alapján a gazdasági bizottság tisztelettel ajánlja az Országgyűlésnek az előterjesztés megvitatását és egy konszenzussal történő határozati javaslat elfogadását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az MDF soraiból.)

Forrás: parlament.hu