VARGA MIHÁLY, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetési bizottság kisebbségi véleményét megfogalmazó képviselők meglepetéssel tapasztalták, hogy Gyurcsány Ferenc naptárreformot is végrehajtott. Tudjuk jól, hogy sokoldalú ember a miniszterelnök úr, a töltöttkáposzta-készítéstől a tánc világáig sok minden közel áll hozzá, de arra azért nem gondoltunk, hogy naptárreformra is képes.

(Podolák György közbeszólására:) Kedves Podolák Képviselő Úr! Egy 2007-től terjedő koncepciót tárgyal a parlament. Most éppen 2008-at írunk, de hát az a baj, hogy még ez a legkevesebb probléma ezzel a koncepcióval.

Emlékezzünk rá, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt az anyagot visszavonta egyszer a minisztérium, hogy aztán egy héttel később újra beadja. Jobb lett volna, ha nem adja be még egyszer, és több időt szán arra, hogy az anyagot, az országgyűlési határozati javaslatot és a háttéranyagnak degradált, egyébként koncepciós anyagot is átdolgozza, hogy egy kicsit még emésztődjön az anyag. Hiszen ha már 2007-et úgyis lekéstük, akkor most 2008 tavasza vagy ősze között ebből a szempontból sok különbség nincsen.

Az anyag több sebből is vérzik. Először is elmondtuk azt, hogy a napjainkra felértékelődött fogyasztóvédelmi szempontok szinte teljes egészében hiányoznak az anyagból. Elvártuk volna a minisztériumtól, hogy egy kis visszatekintést is ad, hogy mi történt az elmúlt években, például az 1995-ös energiaszektor-eladásnak - Ó la Suchman Tamás - mik voltak a következményei, mik voltak a hatásai. Ugyanis már akkor is azt ígérték a fogyasztóknak, az embereknek, a vállalkozóknak, a magánfogyasztóknak, hogy csökkenni fognak az árak. Felállították azt a képletet, amiről most a koncepció folyamán is beszéltek, hogy liberalizáció: versenyképesség, a verseny megjelenése és árcsökkenés. Ehelyett az emberek az elmúlt évben azt élték meg, hogy liberalizáció: a verseny teljes hiánya és drasztikus áremelés. Hát elvártuk volna, hogy ha már egy 2020-ig terjedő anyagról van szó, akkor egy picit tekintsünk vissza arra, hogy mi is történt az elmúlt években, esetleg ne adj' isten követett-e el valaki hibákat a különböző előző koncepciók megvalósításánál.

A mai napig nem tudjuk pontosan, hogy a '95-ös energiaszektor-eladás szerződései mit is tartalmaznak. Jó lett volna, ha erről is kapunk egy kis tájékoztatót, esetleg a titkosítást feloldják, és a szerződésnek néhány részletét sikerül megismernünk, hiszen elképzeléseink vannak arról, hogy hogyan adta el az akkori MSZP-SZDSZ-kormány az energiaszektort. Emlékezzen vissza, Kovács képviselő úr - látom, ingatja a fejét vagy bólogat, ezt most nem tudom megítélni innen -, volt itt egy eszközarányos nyereség. Emlékezzen rá, hogy úgy adták el az energiaszektort, hogy garantálták a vevőknek... (Kovács Tibor: Amit a Fidesz adott nekik oda!) Kérjen szót, képviselő úr; elnök úr bizonyára lesz olyan jóindulatú, hogy majd az ön jelentkezését is sorrendbe állítja, és megadja önnek a szót. Tehát - hogy befejezzem, amit az előbb elkezdtem - ezek a szerződések vajon mit tartalmaznak, ezeknek milyen kihatásai vannak a 2020-ig terjedő koncepció szempontjából? Jó lett volna, ha erről is hall a bizottság.

Privatizációs elképzelések - megszoktuk önöktől, hogy mást mondanak, és mást tesznek. Éppen tegnap miniszterelnök úr arról beszélt, hogy milyen privatizációs elképzelések vannak az állami cégeknél. Hogyan érinti ez az MVM-et - a Villamos Műveket -, hogyan érinti ez a Paksi Atomerőművet, hogyan fog itt változni az állami tulajdon aránya? Sok mindent megéltünk az elmúlt években, nem árt itt némi óvatosság. Ezekről egy árva mondat, annyi nincs ebben a koncepcióban.

Mondjuk, jól jellemzi a helyzetet, hogy a futó, napi ügyekről, amelyeknek egyébként hosszú távú hatásuk van, megint csak nem tudtunk meg semmit ebből a háttéranyagból. Például a földgázellátás. Hol is tart most éppen a miniszterelnök úr? Most éppen a Nabuccót támogatja vagy ezt a Déli Áramlatot? Jó lenne ezt is tudni, mert ennek is vannak azért következményei és hatásai.

A parlament elfogadta a lex MOL-t. Mi a helyzet a különböző fúziókkal? Ezek az állam szempontjából és az ország szempontjából mit fognak jelenteni a következő években, a kormány ezekről a kérdésekről hogyan gondolkodik? Volt itt egy ellenséges felvásárlási szándék a legnagyobb hazai energetikai céggel szemben. Erről a kormánynak van-e valami álláspontja, vagy úgy érzi, hogy letudta ezzel a törvényjavaslattal? Mindezekről semmit nem tudunk meg ebből a koncepcióból. Biztos nagyon sok pénzt fizettek ki érte szakértői díjként, de talán a kevesebb több lett volna ebben az esetben, jobb lett volna, ha ezek a szempontok fölmerülnek ebben a koncepcióban.

Mindezek alapján a költségvetési bizottság ellenzéki képviselői nem tudták támogatni ennek az anyagnak az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu