MOLNÁR BÉLA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha a magyar gázpiac nyitásáról beszélünk, nem lehet elvonatkoztatni Magyarország nemzetközi helyzetétől sem. Az Európai Unió tagja vagyunk, tehát az Európai Unióban kell megnyitni ezt a piacot, figyelemmel kell lennünk arra, hogy hol vagyunk, és milyen feltételrendszereknek kell eleget tennünk.

Természetes, hogy az anyag kidolgozása az európai normák figyelembevételével történt, de érdemes elgondolkodni azon, amit az Unió energiaügyi biztosa mondott, hogy komplex feladat az Unió energiabiztonságának a megteremtése, hiszen az Unió a világ második legnagyobb energiafogyasztója, s mi ennek része vagyunk, és ettől nem tudunk elzárkózni. Ez is természetes.

De azt is kimondja a biztos, hogy a legnagyobb kockázat az Unió és benne a mi kapcsolatunk Oroszországgal. Többször elhangzott, Podolák képviselő úr is mondta, hogy a beszerzésünk túlnyomó többsége az orosz vagy az orosz érdekeltségű földgázmezőkről érkezik. Lehet itt azt mondani, hogy nem Oroszországtól veszünk gázt, hanem majd Kazahsztántól vagy más utódállamtól, de valamennyien jól tudjuk, hogy ez ugyanaz az érdekkör, tehát Magyarország gyakorlatilag ki van szolgáltatva egy bizonyos politikai irányban. Nemcsak Magyarország van kiszolgáltatva - ezt is tudjuk -, hanem egész Európa, hiszen Németország már nemcsak Lengyelországon keresztül, hanem a Balti-tengeren keresztül is épít vezetékeket. Tehát azt lehet mondani, ha Magyarországon egy kereskedő tájékozódik, hogy ő új forrást szeretne, mert diverzifikáljuk a beszerzést, mindig ugyanabba ütközünk, hogy végül is ugyanattól a kezdő eladótól veszünk, csak esetleg más viszonteladókon keresztül. Ez rejt nemzetbiztonsági kockázatokat Magyarország számára is, és rejt egész Európa számára is.

(14.30)

Nyilvánvaló, hogy ezzel számolt az energiaügyi biztos is, amikor ezt nagyon óvatosan megfogalmazta, de nekünk vannak sajátos preferenciáink, tekintettel arra, hogy Magyarország érdekérvényesítése még az Európai Unión belül sem túl erős, hiszen kis nemzet vagyunk, kis ország vagyunk. Ezért nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy nemzetközi viszonylatban hogyan fogunk mi gázt beszerezni, illetve mit kezdünk mi azzal a gáztúlsúllyal, ami a mi energiafogyasztásunkban van, ami már többször elhangzott. Mivel nincsen energiapolitikai koncepciónk, csak egy villanytörvényünk, és most egy gáztörvény készül, ezért nem lehet látni azt, hogy van-e átfogó gondolat arra, hogy ezt a függőséget minél jobban felszámoljuk.

A túlzott hangsúly történelmi ok, ezen nincs mit rágódni. Nem vagyunk olyan szerencsés nemzet, mint mondjuk, a franciák, ahol az atomenergia van túlsúlyban. Ennek is történelmi okai vannak, ők atombombát fejlesztettek, és ennek ez az eredménye, hogy élvezik az előnyeit. Mi természetesen nem fejlesztettünk atombombát, másképpen, más okból, és talán nem is elítélhető okokból, ráállt az ország a gázra, de ma ki kell mondani azt, hogy a gázfüggőségtől viharos sebességgel, nagyon aktív hozzáállással meg kellene szabadulni; bár megszabadulni nyilván nem lehet, de csökkenteni kell.

A koncepcióban van egy félmondat arról, ha jól értem - és nem biztos, hogy jól idézem -, hogy ami ezentúl gázfogyasztási növekedés lenne, azt próbáljuk meg zöldenergiával pótolni, tehát ne több gázt vegyünk ezentúl, hanem zöldenergiát. És a problémám itt van, a szemléletben, mert érzem én azt a jó szándékú hozzáállást a kormány vagy az előterjesztők részéről, hogy szeretnék kordában tartani a gázfogyasztás emelkedését, de nem látok elegendően pozitív jövőképet ebben a félmondatban, meg egyáltalán a hozzáállásban.

Mit értek pozitív jövőképen? Azzal letudni, hogy "majd a megújuló energia!", úgy gondolom, hogy lassanként ezen túl kell lépni. Túl kell lépni, mert a megújuló energia egy varázsszóként használatos ma már, és olyan varázsszóként, ami, ha belegondolunk, kiüresedett, és már nincsen meg a megfelelő tartalma. Azt gondolom, hogy Magyarországnak nem azon kell sajnálkozni, hogy kevés a primer energiaforrás. Mi kevés? Az, amit a XX. vagy a XIX. században primer energiaforrásnak gondoltunk.

Sokkal inkább pozitív hozzáállásra szeretném biztatni a minisztérium képviselőit, egyáltalán, az előterjesztések íróit. Vannak energiaforrások Magyarországon, nézzük pozitívan, hogy miben vagyunk mi nagyon jók. Például geotermikus energiában - hogy csak egyet mondjak, hiszen többet is lehetne - a világ egyik legjobb adottságú országa vagyunk. Ha innen kezdünk el gondolkodni, és erre építünk egy energiakoncepciót, lehet, hogy már a gáztörvényt is más szemmel néznénk.

Ezért sajnálatos - és tessék megengedni, hogy én ezt pozitív éllel mondjam -, hogy energiakoncepció előtt csinálunk mi villanytörvényt és gáztörvényt, mert ezeknek lehetnek olyan konzekvenciái, amit ma még nem látunk, ma még a kormányzat se lát, mi se látunk, és a későbbiekben ezekkel egy jobb, esetleg kedvezőbb gáztörvényt lehetne csinálni.

Így most tulajdonképpen lemegyünk abba a leegyszerűsített dologba, hogy vitatkozunk azon, hogy kell-e liberalizálni vagy nem kell, hogyan kell liberalizálni és hogyan nem kell, és mondhatunk olyan dolgokat, amin felháborodik az egyik, mert a másikkal nem ért egyet, de igazából azt nem lehet látni, hogy merrefelé van az a kiút, amit lát a kormányzat, amit látna egy energiapolitikai koncepció.

Most csak azt hallottam államtitkár úrtól is, illetve Podolák képviselő úrtól is, hogy tiszta piaci viszonyokat biztosítunk. Ugyanakkor a következő félmondatban már vannak kijelentések, hogy az a piac nem egészen tiszta. Hadd említsek itt egy államtitkári hozzászólást. "Vannak olyan kategóriák, amelyeket, úgymond, ellenőrzött mechanizmus alá sorolunk. Ilyen például a lakossági fogyasztóknak az egyetemes szolgáltatás során kialakult árazásának az árrése. És természetesen vannak olyan kategóriák, amelyek továbbra is szabályozott körben maradnak." Tehát nem tisztán piaci viszonyokat teremtünk - és ezt pozitívumként mondom -, hanem bizonyos helyeken engedünk piaci viszonyokat, bizonyos helyeken viszont a kormány meg kívánja tartani a maga ármegállapító hatáskörét. (Podolák György közbeszólása.) Elnézést, én ezt pozitívnak értékelem, mert ha teljesen bedobjuk a lovak közé a gyeplőt, akkor már a kormány ráhatása egyre kevesebb lesz.

Lehet, hogy félreértem, ezt látom az államtitkár úr arcán, hogy félreértem, de éreztem Podolák képviselő úr mondatain is azt a szándékot, hogy valamilyen módon ellenőrizni kell ezt a piacot, nem lehet tisztán magára hagyni. Ebben szeretném támogatni őket, hogy ezt az ellenőrzést ne felejtsük el, egész egyszerűen azért, mert ezen a piacon nagyon sok olyan szereplő van, amire ha ráengedünk tiszta piaci viszonyokat, probléma lesz. Miért lesz probléma? Mert a piac klasszikusan kínálati bőséget jelent. Ma nincs kínálati bőség. Ma egy erős szereplő van, olyan túlsúllyal, ami egy normál, klasszikus liberális piacon nem lehet. Ezen nem tudunk változtatni, és feltehetően sokáig nem is lehet változtatni.

Egy klasszikus piacon árverseny van. Jelenleg nem árverseny van, hanem várható árnövekedés, hiszen januárban volt egy 5 százalékos, és most prognosztizálunk egy 13,5 százalékost, ha jó adataim vannak - de van, aki 17 százalékost mondott -, és a politika kérdése, hogy ezt mikor és hogyan jelentjük be, és ha nem április 1-jétől, hanem április 15-étől lesz, akkor a 15 napot számon kérik rajtunk, és ki kell fizetni az adóforintjainkból.

De ne ebbe menjünk bele, mert ez politikai kérdés, és tényleg nem szakmai kérdés, de ez az árnövekedés benne van a rendszerben akkor is, ha megjelenik most egy 8 százalékkal olcsóbb szereplő a piacon, aminek kérdés, hogy mennyire csak reklámértéke van. Kérdés, hogy milyen tulajdonosi kör milyen reklámmal jött be ezzel a piacra, kérdés, honnan vásárol gázt, honnan van neki gáza - nem tudjuk -, kérdés, mitől tud olcsóbb lenni, és kérdés, hogy fogyasztóvédelemmel mikor fogjuk megállítani. Hiszen úgy reklámozza a maga mínusz 8 százalékát, hogy csak interneten lehet szerződést kötni - ami a mai törvények szerint teljes mértékben szabálytalan -, és csak úgy lehet fizetni, hogy azonnali beszedést vállal az, aki tőle vesz gázt. Tudjuk, hogy az azonnali beszedésnél teljes mértékben hozzáfér a fogyasztó számlájához, és ez olyan fogyasztóvédelmi problémákat vet fel már az elején, hogy erre azt mondjuk, hogy ez már nem árverseny, ez már a fogyasztóvédelem témakörébe tartozó, meglehetősen súlyos dolog.

A normál liberalizált piac a fogyasztó érdekeinek a feltételeit próbálja érvényesíteni. Úgy látjuk, hogy itt a kereskedői profit mozgat nagyon sok mindent, és ennek vagy ellen tud állni a törvényalkotó, vagy nem tud ellenállni, és ezért az ellenzék meglehetősen óvatosan közelít hozzá.

Egy normál piac növekedést és fejlődést segít. Ezen a piacon, valamennyien tudjuk, hogy nem a gázfogyasztás növekedését kell fejleszteni, nemzeti érdek más energiaforrások bevonása a gáz helyett. Tehát nagyon fals dolog az, hogy mi itt egy liberalizált piacot szeretnénk létrehozni, éppen azért, mert ha a magyar energiapiac egységes egészét nézzük, akkor nem pont azok az érdekek, mint akkor, ha csak egy darab piacliberalizálásról beszélünk.

Ezért érezzük azt, amit más képviselőtársam is mondott, hogy most és ebben a formában nem tartjuk elfogadhatónak ezt a törvényt, sokkal inkább először egy energiakoncepció kell, és annak a konzekvenciáját levonva lehet visszatérni egy gáztörvényre, és feltehetően vissza kell majd térni a villanytörvény módosítására is.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu