DR. FODOR GÁBOR környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam és kedves meghívott Vendégek! Engedjék meg, hogy a mai napon, amikor megkezdjük a vitát a nemzeti éghajlat-változási stratégiáról, először arról szóljak, hogy ez a nagyon fontos koncepció része a zöldalkotmányozás folyamatának. Zöldalkotmányozásnak azt a metódust tekintjük, amelyen belül különböző fontos, hosszú távra ható elképzeléseket, stratégiákat fogadunk el, amelyek egy belátható időn belül, 2020-ig, 2025-ig - ahogy most a nemzeti éghajlat-változási stratégia teszi - vázolják fel Magyarország fejlődési pályáját. Ennek a zöldalkotmányozásnak a programjával kívánjuk elérni azt a helyzetet, amelyet az alkotmány is teremt egyébként Magyarországon a jogrendben, nevezetesen egy olyan alapdokumentumot jelent, amelyhez viszonyítva a különböző döntéseinket, a különböző törvényeket meghozzuk.

Nos, a nemzeti éghajlat-változási stratégia ennek a zöldalkotmányozási folyamatnak a legfontosabb eleme. Idetartozik még a fenntartható fejlődés stratégiája, amellyel már foglalkozott a kormány és az Országgyűlés is, elkezdtünk egy biztató folyamatot, ennek még a végére kell járnunk; és idetartozik az energiapolitika is, amelyről szintén elkezdte a tárgyalást az Országgyűlés, és úgy látjuk, hogy itt még van tennivaló. Örülök neki, hogy párhuzamosan folyik e két fontos stratégiának a megtárgyalása.

Most tehát a nemzeti éghajlat-változási stratégia van előttünk, és világossá szeretném tenni, hogy ez a stratégia a cselekvés stratégiája. Azzal az igénnyel is került beterjesztésre, hogy legyen egyértelmű a számunkra: itt mi amellett foglalunk állást, hogy Magyarországnak cselekedni kell, nem elszenvedni és várni a különböző változásokat és hatásokat, hanem aktív módon, cselekvő módon elébe menni ezeknek. Egy közös filozófiát kívánunk kialakítani: a környezettudatos gondolkodás filozófiáját, amely a parlamenti pártok között is, akik különböző oldalon ülnek a parlamenti patkóban, azt gondolom, összekötő elem lehet, de a magyar társadalom számára is nagyon fontos gondolkodásmód a környezettudatos gondolkodásmód. A nemzeti éghajlat-változási stratégiában ez köszön vissza.

Miért a nemzeti éghajlat-változási stratégiára mondtam azt, hogy a legfontosabb eleme a zöldalkotmányozás folyamatának? Nos, tisztelt képviselőtársaim, azért, mert bármerre is járunk a világban, látjuk és tapasztaljuk - azt gondolom, ezt a jelen lévő képviselők is a személyes tapasztalataik révén meg tudják erősíteni -, hogy ma az éghajlatváltozás, a klímaváltozás ügye szerte a világban az egyik legfontosabb ügy. Akármerre járunk, azt látjuk a fejlett világban, hogy a legfontosabb belpolitikai kérdés és a legfontosabb nemzetközi kérdés. Nézzük csak meg, az amerikai elnökválasztás vitáiban milyen jelentősége van ennek a kérdésnek; de milyen fontos volt annak idején Németországban, hiszen a jelenlegi német kancellár többek között erről a területről, a környezetvédelem területéről érkezett; vagy látjuk, hogy a nemrég megválasztott francia elnök a politikájának középpontjába helyezte a környezettudatos gondolkodásmódot, hiszen zöldforradalmat hirdetett. Látjuk ezt ugyancsak a brit politikában visszaköszönni, és bármely országot felsorolhatnám szinte az Európai Unióban, nyugodtan azt mondhatnánk, hogy ma a belpolitika legfontosabb kérdése a klímaváltozás ügye.

Miért történhetett ez meg? Nos, azért, mert az a felelősség, amely mindannyiunkat áthat a jövőnk érdekében, és amely egyfajta morális felelősségünk és elkötelezettséget is kell jelentsen a számunkra, ez a felelősség ma már mindenhol tetten érhető a politikában. Ugyanis a politika az embereket kell hogy szolgálja, és az embereknek ez a véleménye. Magyarországon is a közvélemény-kutatások azt mutatják, a magyar lakosság többsége is tisztában van azzal, hogy jelentős változás zajlik körülöttünk. Az emberek 90 százaléka hallott már a klímaváltozásról, és tapasztalta is ezeket a jelenségeket; elég csak visszautalnunk az elmúlt napokra, de sorolhatnám sajnos a példákat az elmúlt évekből, milyen szélsőséges időjárási körülményekkel kell szembenézni Magyarországon is. A magyar lakosság többsége is tisztában van ezzel, és érdemes nekünk tanulságként megjegyezni, hogy a magyar lakosság közel kétharmada azt gondolja, hogy a politikai döntéshozók nem foglalkoznak elég komolyan ezzel a kérdéssel, és sokkal nagyobb aktivitásra, sokkal több cselekvőképességre lenne szükség e téren Magyarországon.

Nos, ez a jelenség, amely Magyarországon is elért minket, és hatása van, szerte a világban még erősebb, különösen a fejlett országokban. Azt láthatjuk, hogy a közvélemény nyomása igen nagy a kormányokra, és mondhatjuk, hogy ez ma az emberiség, a világ legfontosabb közös ügye: hogyan tudunk együttesen fellépni a klímaváltozással szemben? Hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait? Mert, tisztelt képviselőtársaim, azt is érdemes leszögeznünk, hogy míg évekkel ezelőtt vita folyt arról, hogy az ember és az emberiség mennyiben felelős ezekért a változásokért, ma már abban gyakorlatilag teljes az egyetértés, hogy az emberiség felelőssége tetten érhető a változásokban. Hogy milyen mértékben, erről természetesen a vita még folyik, de hogy a felelősség egyértelmű, ma már nem vitakérdés.

(11.40)

Ma már nincs olyan nemzetközi fórum, ahol ezt a felelősséget bárki megkérdőjelezné, ezért kell nekünk Magyarországon is ezzel foglalkoznunk.

Érdemes magunkat természetesen a nemzetközi környezetben elhelyezni, és sokan fölteszik azt a kérdést, hogy rendben is van, de mi kis országként mit tehetünk: valójában, ha Magyarország tesz valamit, aktívan fellép, van annak jelentősége az emberiség szempontjából? Hiszen itt olyan problémákról van szó, amelyek összefüggenek egymással.

Nos, az én válaszom egyértelműen igen, és ez a stratégia is azért van itt előttünk, mert a válaszunk igen. Igen, Magyarországnak van felelőssége. Igen, tehetünk valamit. Igen, cselekedetünk számunkra, magyarok számára és a világ számára is jobbító szándékú lehet, elősegítheti azt, hogy fel tudjuk venni még jobban a küzdelmet az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.

Nem szabad alábecsülni magunkat, képviselőtársaim. Tudnunk kell azt, hogy Magyarország először is a világ egyik legfejlettebb gazdasági és politikai közösségének a tagja: az Európai Uniónak. Érdemes innen néznünk a világot. Bizony a világ országainak a többsége, több mint 150 ország jóval fejletlenebb hozzánk képest. Mi azon negyven-egynéhány ország közé tartozunk, amelyek a világ legfejlettebb országainak a közösségét alkotják. Ezen országok között sem vagyunk kicsi ország, hanem középhatalomnak számítunk, így a felelősségünk jelentős. De ha nem így lenne, akkor is nagy a felelősségünk, mert az egyes embernek is nagy a felelőssége azért, hogy mit teszünk; de majd erről a későbbiekben szeretnék szólni.

Tehát Magyarországnak igenis van felelőssége, és ne becsüljük alá a szerepünket. Fontos az a hatás, amit mi is a nemzetközi közösségre tudunk gyakorolni. De ez a stratégia természetesen a nemzetközi közösség hatásain túlmenően elsősorban Magyarországgal foglalkozik, még akkor is, ha nekünk harcolni kell a nemzetközi fórumokon azért, hogy az Unió, az Európai Unió, amelynek tagja vagyunk, és amelynek a döntéshozatalát befolyásolni tudjuk, továbbra is élenjáró legyen az éghajlatváltozással szembeni fellépésben; harcolnunk kell nemzetközi fórumokon azért, hogy India, Kína és más, nagy népességű, rohamosan fejlődő országok ugyancsak csatlakozzanak ezekhez a megállapodásokhoz, és tartsák be azokat; hogy az Egyesült Államokban - reméljük - nemsokára olyan politikai változás következik be, ami az Egyesült Államokat is hozzáköti ezekhez a nemzetközi egyezményekhez. Ezek fontosak.

De most foglalkozzunk elsősorban Magyarországgal, hiszen Magyarországról szól ez a stratégia. Nos, Magyarországgal azért is kell különösen foglalkoznunk, mert mindazok a szakemberek, tudósok, akik szerte a világon, Magyarországon is és máshol is kutatásokat folytatnak, azt mondják, hogy Magyarország ráadásul egy olyan ország ebben a történetben, amely országot még jobban sújtja a klímaváltozás, még inkább veszélyeztetett, elsősorban a biodiverzitás szempontjából. Az éghajlatváltozás állatfajokat, növényfajokat tüntethet el örökre, így Magyarország a különlegesen veszélyeztetett országok közé tartozik.

Ha nem teszünk semmit mi, magyarok, és az emberiség nem lesz képes hatékonyan fellépni az éghajlatváltozással szemben, akkor olyan súlyos károkat okozhatunk, amelyeket nem fognak megbocsátani nekünk a most felnövekvő nemzedékek. Ezért is nagyon fontos, hogy lépéseinknek meglegyen a kellő tudományos megalapozása, ezért is örülök annak, hogy valóban a vendégeink között itt köszönthetem civil szervezetek képviselőit, a Tudományos Akadémia képviselőit; itt van például Láng professzor, aki az úgynevezett VAHAVA-kutatások egyik legfontosabb szereplője volt és a névadója is egyébiránt, úgyhogy nagyon örülök, hogy ezt a vitát ilyen körben tudjuk lefolytatni.

Sokan mondják a laikusok közül, hogy de hát azt mondják például a tudósok, hogy növekedni fog a Föld átlaghőmérséklete egy-két fokkal, hát számít ez valamit? Nos, tisztelt képviselőtársaim, nekünk tudni kell, hogy igenis, nagyon sokat számít. Míg ez egy laikus számára nem jelent semmit, mert azt gondolja, hogy ez olyan, mint ha nyáron 27 fok helyett 28 fok a hőmérséklet, a helyzet nem így néz ki. Ha a Föld átlaghőmérsékletét tekintjük, itt egyfokos változás is drámai változásokkal jár. Kétfokos változás a szakemberek szerint gyakorlatilag a katasztrófával egyenlő a Föld átlaghőmérsékletét tekintve. És tisztelt képviselőtársaim, érdemes szembenéznünk azzal, hogy 1950 óta 2003-ig közel egy fokkal emelkedett a Föld hőmérséklete, úgyhogy igen jelentős és igen súlyos változásoknak az okozója a szén-dioxid-kibocsátás, ami ezért elsősorban felelős, és az üvegházhatású gázoknak a légkörbe juttatása, amiért az emberiség felelős elsősorban.

Tehát cselekvésre van szükség. A nemzeti éghajlat-változási stratégia, mint ahogy mondtam, a cselekvés stratégiája. Azt a tervet tárja elénk, hogy Magyarországnak milyen elvek, milyen meggyőződések, milyen szándékok mentén kell a cselekvését végrehajtania, megfogalmaznia az elkövetkezendő időszakban 2025-ig.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd szóljak néhány szót magáról erről a stratégiáról, hogy melyek is ezek a cselekvési szándékok. Nos, a stratégia egyik legfontosabb célja az, hogy Magyarország valóban a fenntartható fejlődési pályára álljon rá. A stratégiának három fontos célkitűzési elemét szeretném itt a felvezető beszédben, az expozéban a tisztelt képviselőház elé tárni. Az egyik legfontosabb célkitűzés először is az üvegházhatású gázok kibocsátásának a mérséklése. A másik fontos célkitűzés, ahogy látjuk a stratégiát olvasva, az alkalmazkodóképességünk kialakítása, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy fel tudjunk készülni a várható hatásokra. És a harmadik fontos célkitűzés a társadalmi szintű tudatosítás, a klímatudatosságnak az erősítése Magyarországon.

Mint említettem, 2008-tól 2025-ig tart az az időszak, amelyet a nemzeti éghajlat-változási stratégia felölel. Tudjuk jól, hogy az Európai Unió ebben az időszakban, 2020-ig azt tűzte ki célul - és az Uniónak rendkívül ambiciózus céljai vannak -, hogy 20 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez egy helyes cél. Ezen belül az egyes országok különböző mértékű csökkentést kell hogy végrehajtsanak. Magyarországnak 18 százalékos kell hogy legyen a csökkentése. Ez szerepel ebben a stratégiában, és én ezt helyesnek tartom, és fontosnak tartom kimondani, hogy álljunk mellé ennek a célkitűzésnek. Ne elszenvedjük ezt, ne próbáljuk valamilyen módon kikerülni vagy valamilyen trükköket megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy hogyan kerüljük el ezt a csökkentést, hanem Magyarország álljon mellé, és mindannyian képviseljük azt az álláspontot, hogy igen, közös jövőnk érdekében Magyarországnak sikeresen végre kell hajtani ezt a tervet.

Van egy másik elvárása is az Európai Uniónak, ami szintén szerepel ebben a stratégiában, nevezetesen az, hogy a megújuló energiaforrások részarányát, tehát felhasználási arányukat a jelenlegi 4,5 százalékról ugyancsak ebben az időszakban 13 százalékra növeljük. Ezt szintén egy olyan fontos célkitűzésnek tartom, ami a magyar gazdaság és Magyarország fejlődése számára kulcsfontosságú, hiszen az, hogy milyen részaránya lesz az elkövetkezendőkben a napenergiának, a szélenergiának, a hőenergiának, a bioenergiának Magyarországon, ez ugyancsak kulcsfontosságú a fejlődésünk szempontjából, több okból is. Egyfelől azért, mert ezzel a kibocsátáscsökkentést segítjük, másfelől azért, mert nekem az a meggyőződésem, hogy a magyar gazdaságnak ez az érdeke.

És itt is szeretnék egy pillanatra megállni, hiszen vannak olyanok, akik kritikusak az éghajlatváltozás fogalmával kapcsolatban, és általában azt szokták fölvetni, hogy igen, igen, de ha túl komolyan vesszük ezeket a számokat vagy ezeket a cselekvési terveket, akkor az a gazdaság teljesítőképességének a visszaesésével jár. Nos, tisztelt képviselőtársaim, nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy nem igaz ez az állítás. Ellenkezőleg, ma a világ abba az irányba megy, hogy a gazdaság fejlődése a fejlett országokban elképzelhetetlen a környezettudatos technológiák használata nélkül. Ha Magyarország ezt nem teszi meg, és nem áll át sürgősen erre a pályára, akkor az országunk megint végzetesen lemaradhat egy nemzetközi versenyben. Ma ez a világ fejlődésének az útja, lássuk világosan!

Nekünk ezért minél intenzívebben, minél határozottabban kell átállnunk a környezettudatos technológiák felhasználására, mert ez a magyar gazdaság érdeke is. Ez egy óriási üzlet, lássunk világosan, szerte a világban iparágak jönnek létre, amelyek a környezettudatos technológiára épülnek, és az üzleten túlmenően hatalmas tudományos potenciál kell hozzá. Tehát a magyar szellemi élet számára, a tudományos világ számára is óriási kihívást jelent, munkahelyek ezreit teremtheti meg, és az emberi kreativitást, alkotóképességet erősíti, indíthatja be. Egy igazi kihívás a XXI. század számára, amelyet bizony az emberiségnek és nekünk magyaroknak is meg kell oldani.

Tehát ha van az országnak érdeke, ha van egyértelmű nemzeti érdekünk jelen pillanatban, akkor az az, hogy minél erőteljesebben, minél gyorsabban álljunk e változás mellé, és minél jobban növeljük a környezettudatos technológiák használatát Magyarországon. Ez a program erről szól. Ezt szerintem túlteljesíteni lehet, alul nem, semmiképpen sem. És ez mindannyiunk közös érdeke, hangsúlyoznám, hiszen Magyarország akkor jár jól és akkor cselekszik bölcsen a jövő érdekében, ha komolyan veszi ezt a fejlődést.

Ma már a gazdasági fejlődés kéz a kézben jár a környezettudatos gondolkodásmód elterjedésével. Ez a stratégia többek között arról szól, hogy igen, fejlődni kell a gazdaságnak, de a gazdasági fejlődésnek el kell válni az energiafelhasználástól, és az energiafelhasználásnak nem szabad növekednie, ellenkezőleg, jelen pillanatban is stagnálnia kell, és ha jól dolgozunk és helyesen cselekszünk, akkor csökkennie is kell, miközben az energiahatékonyságot növeljük egyúttal párhuzamosan.

(11.50)

Erről szól az előttünk lévő dokumentum, ez a jövő kihívása, és Magyarországnak is ennek kell megfelelnie, és nagyon bízom benne, hogy ebben egyetértés van köztünk, hogy melléálljunk ennek a változásnak.

Nos, nekem meggyőződésem az, hogy a környezetbarát technológiára való átállás ma Magyarországon társadalmi támogatottsággal is bír, hiszen azokon az érveken túlmenően, amelyeket mondtam, természetesen más szempontok is felsorolhatók még ebben a vitában. Én nem akarom ezeket szaporítani, de egyet, azt gondolom, hogy mindenképpen meg kell említeni itt még a tisztelt Ház előtt, és ez pedig, ha úgy tetszik, egyfajta nemzetbiztonsági szempont, biztonságpolitikai szempont. Nem elfogadható az, hogyha Magyarország hosszú távon úgy gondolkodik, hogy csak egyfajta energiaforrásra, egy típusú energiaforrásra és egy típusú beszerzési irányra építi hosszú távon az energiastratégiáját. Magyarország akkor jár el helyesen - és szeretném megint csak idehozni hazánk érdekeit, akkor jár el helyesen -, hogyha több lábon áll az energiastratégiájában is, az energia felhasználásában is.

Hogyha mi kiszolgáltatottak leszünk akár egy ország számára is - és emlékezzünk az elmúlt napok vitájára Oroszországgal kapcsolatban, ahol számtalan probléma fölvethető, ha mi kiszolgáltatottak leszünk -, akkor nem úgy cselekszünk hosszú távon, ahogy hazánk érdeke kívánja. Hazánk érdeke egyértelműen az, hogy több lábon álljunk e téren (Balla György tapsol.), és a több lábon állásnak az egyik legfontosabb tényezője az, hogy növeljük Magyarországon az úgynevezett alternatív energiáknak az arányát, a megújuló energiáknak az arányát, amely Magyarország számára kulcsfontosságú a jövő szempontjából. Én azt gondolom, hogy emiatt is, tehát hosszú távú érdekeink miatt is fontos az, hogy Magyarország a függőséget leküzdve, saját erejére támaszkodva próbáljon lépni e téren.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megemlíteni még a vitával kapcsolatban azt, hogy én magam személyesen is nagyon büszke vagyok arra - és természetesen a munkatársaim nevében is mondhatom ezt -, hogy a nemzeti éghajlat-változási stratégia koncepciója a különböző bizottságokban teljes körű támogatást kapott. Mind a környezetvédelmi bizottságban, mind a gazdasági bizottságban kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt támogatták az előttük fekvő stratégiát. Sőt, dicsérő szavakat is kaptunk civil szervezetektől, tudományos műhelyektől is, hiszen sok helyen elhangzott az, hogy az utóbbi időszak legjobb környezetvédelemmel kapcsolatos stratégiája van előttünk. Én ennek nagyon örülök, és köszönöm is a támogatást, köszönöm a vitában elhangzó támogató javaslatokat és kritikai észrevételeket is.

A kritikai észrevételekkel kapcsolatban hadd térjek arra ki, hogy a legtöbb kritika talán a téren érkezett, hogy vajon rendelkezésre állnak-e azok a pénzügyi források, amelyek az ambiciózus tervek megvalósításához szükségesek. Nos, tisztelt képviselőtársaim, itt is jó hírekkel tudok szolgálni. Igen, a források javarészt rendelkezésre állnak. Tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az a pénzügyi fedezet, az a pénzügyi háttér megvan, ami elegendő ahhoz, hogy ez a stratégia sikeres legyen. Természetesen szeretném világossá tenni azt, hogy ha még több pénz áll rendelkezésre - és nyilván ezért fogunk harcolni az elkövetkezendő években, hogy még több pénzt fordítsunk erre a jó irányra -, akkor még sikeresebbek leszünk, de már most rendelkezésre állnak a szükséges eszközök.

Melyek ezek? Először is itt van az a 110 milliárdos csomag, amely a KEOP-programokban található 2013-ig. Ez a 110 milliárd, legyen világos, ez valójában 440 milliárdot jelent, hiszen itt egy 25 százalékos részarányról van szó, amelyet megpályázhatnak majd a pályázók ebben a programban. Tehát így az összberuházás mértéke 440 milliárd lesz, amely egyértelműen zöldenergetikai jellegű fejlesztésekre fordítható a program kiírása alapján. Tehát ez a 440 milliárd, amely itt lesz a háttérben, rendkívül jelentős, és azt gondolom, hogy elegendő ahhoz, hogy ez a program sikeres legyen.

De még más források is vannak. Szeretném itt felsorolni az Új Magyarország fejlesztési tervet is, amely közel 42 milliárd forintot irányoz elő erre a célra, energiahatékonysági projektekre 2013-ig. És itt van egy harmadik forrás is, ez pedig a zöldberuházási rendszer, a zöldberuházási rendszer, amellyel Magyarország egyébként a világ élvonalába került, hiszen néhány ország rendelkezik csak ilyen beruházási rendszerrel. Ebből a beruházási rendszerből szintén milliárdokat várunk az elkövetkezendő években, és e pénzek csak és egyértelműen olyan beruházásokra fordíthatóak, amelyek csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását és a szén-dioxid-kibocsátást. Így együttesen e három forrás elegendő alapot ad arra, hogy el tudjunk indulni azon az úton, amelyet a nemzeti éghajlat-változási stratégia kijelöl, és ráadásul ez az út sikeres is legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A parlamenti vita és a bizottsági vita arról győzött meg engem, hogy azok a képviselők, akik ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak, rendkívül felelősségteljesen állnak az ügyhöz hozzá, és köszönöm is a támogatásukat. Én azt kérem itt, a parlamenti plenáris ülés vitájában is, hogy minden jobbító szándékú javaslatot tegyenek itt az asztalra, hiszen mi nyitottak vagyunk arra, hogy ezeket beépítsük az előttünk fekvő stratégiába.

Ezzel a nemzeti éghajlat-változási stratégiával is, azt gondolom, megmutathatjuk közösen, a parlamenti patkó különböző pártjai, hogy a politikai vitáink mellett - amelyek egyébként kellenek egy demokráciában, mint tudjuk, a politikai vitáink mellett - képesek vagyunk megtalálni a közös hangot is. És erre is szükség van demokratikus körülmények között, mert lássuk be, hogy vannak olyan ügyek, amelyek függetlenül attól, hogy konzervatívok vagyunk, liberálisok vagy szocialisták, függetlenül az értékvilágunktól, összekötnek minket. A környezettudatos gondolkodásmód ügye, az ország fenntartható fejlődési pályán történő változása és fejlődésének az ügye ilyen ma számunkra, és én ehhez kérem ma a támogatásukat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu