VARGA MIHÁLY (Fidesz): Némileg furcsának tartom az elnök úr eljárását, de hát nyilván nincs jogom bírálni az elnöki döntést. (Keller László: Utoljára mindig a kormány szól.) Köszönöm a szót.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mit is lehetne elmondani négy óra hossza vita után erről a mai ülésről? Mi azzal a reménnyel jöttünk erre a mai vitára, hogy önök is a megoldást kívánják megtalálni. Önök is abban kívánnak partnerek lenni, hogy hogyan lehet az emberek akaratát, az emberek véleményét, az emberek elvárásait minél hamarabb teljesíteni. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ez nem sikerült, hiszen a vitában ugyanazt a sértődött, ugyanazt a dacos álláspontot mondják és ismételgetik (Moraj az MSZP soraiból. - Dr. Szabó Zoltán: Megtorlás!), amit vasárnap este már önöktől hallhattunk.

Idejövet egy újságíró megkérdezte tőlem, hogy mi lesz a vizitdíj-automatákkal, ezekkel most mi fog történni, parkolóautomaták lesznek, információs pultok vagy mik. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Beléptetőautomaták! - Derültség az MSZP soraiból.) Azt mondtam neki, hogy erre még nem tudunk pontos választ adni, az Egészségügyi Minisztérium (Zaj. - Az elnök csenget.) 60 millió forintot költött el arra, hogy ilyen automaták vásárlását támogassa. Talán nem kellett volna kidobni ennyi pénzt az ablakon, talán nem kellett volna ezt a pénzt sem elkölteni felesleges, haszontalan, hiábavaló dolgokra. Lehet, hogy ezek az automaták a MÉH-telepen végzik. Erre ma itt nem tudunk választ adni. Nem hiszem, hogy ez volt a cél.

Viszont mennyire érdekes, azzal kezdtem az expozémat, hogy még mindig azzal vádolják a magyar lakosságot, hogy úgymond, az ingyenesség illúzióját kergeti és lebegteti, és azt mondtam, hogy egy 2006-os OECD-felmérés szerint Magyarországon fizetik a harmadik legmagasabb adó- és járulékterhet, éppen idefelé jövet hallhattam aztán most a rádióban, hogy kijött az OECD 2007-es felmérése: megelőztük ebben a versenyben is Németországot, most már csak Belgiumban van az átlagbérre nagyobb munkavállalói és munkaadói teher. E lista végén Anglia és Írország áll, ahol alacsony az elvonások mértéke, és kevés az állami közösségi szolgáltatás nagysága is. Magyarországon egy olyan rendszert akarnak önök kialakítani és az emberekre erőltetni, amely nagymértékben vonja el a jövedelmeiket, nagymértékben vesz ki pénzt a zsebükből, ugyanakkor pedig ezért semmilyen közösségi szolgáltatást nem kívánnak nyújtani. Na, most ez nem megy. Vasárnap este az emberek erre is nemet mondtak. Erre is nemet mondtak.

Itt van előttem a 2008-as legutóbbi adó- és járuléktörvények alapján, hogy mennyit is fizet egy átlagbér után egy ember. Ezekből a számításokból az jön ki, hogy egy bruttó 190 ezres, ma már átlagbérnek tekinthető összegből - persze jó lenne, ha mindenkinek ennyi lenne a bére, de ettől nagyon sokan nagyon távol vannak - a nettó havi munkabér 118 ezer forint, ami azt jelenti, hogy 72 ezer forintot minden átlagjövedelemből a mai nap is elvon az állam. Ha ehhez hozzáteszem a munkaadók által befizetett terheket, ami 255 ezer forint - 255 ezer forint -, akkor jól lehet látni, hogy többszörösen megfizetünk mindenért. Többszörösen megfizetünk! Tehát ne mondják, ne vádolják azzal az embereket, hogy valamiféle felelőtlenségből szavaztak igennel erre a kérdésre.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az emberek nagyon is pontosan tudják - pláne azok, akik már nyugdíjban vannak -, hogy 30-40 esztendőn keresztül vonták a jövedelmeikből a járulékot, vonták ezeket a járulékokat, és most azt mondják nekik, hogy most fizessenek újra - na, ez nem fair! Pláne úgy nem fair, hogy önök 2006-ban mindennek az ellenkezőjét ígérték az embereknek. Önök arról beszéltek, hogy nem lesz fizetős egészségügy, önök arról beszéltek, hogy nem lesz tandíj, nem lesz vizitdíj, nem lesz kórházi napidíj. Szerintem ennek köszönhető az, hogy a rendszerváltozás óta a legmagasabb arányban vettek részt az emberek ezen a népszavazáson: 3,3 millió ember, tehát több mint 3 millió 300 ezer ember szavazott egységesen igennel ezekre a kérdésekre, és több mint 4 millió ember ment el. Ha önök erről nem akarnak tudomást venni, szerintem nagy hibát követnek el.

Többször felmerült az alkotmányosság kérdése a mai vita során. Szeretném idézni annak a háziorvosok által több képviselőnek is megküldött levélnek a tartalmát, amely teljesen világosan, teljesen pontosan leírja, hogy mi is a helyzet az Alkotmánybíróság álláspontjával kapcsolatban. Azt írják: "A kormány, tévedésből vagy szándékosan, valótlanul állítja, hogy az Alkotmánybíróság azt állapította volna meg, hogy a vizitdíj nem költségvetési tétel. Az Alkotmánybíróság vonatkozó 34/2007. (VI. 6.) alkotmánybírósági határozatában az alkotmány 28/C. § (5) bekezdés megszorító értelmezésének elvét fektette le - olvassák el a határozat szövegét -, amelynek lényege, hogy költségvetési tételként a költségvetési törvényben szabályozott tételek élveznek alkotmánybírósági védelmet, míg a jövőbeni, törvényben még nem szabályozott tételek pedig nem." Ezt egy háziorvos írja nekünk, és nem is egy ilyen háziorvosi levelet kaptunk a mai nap folyamán. (Lendvai Ildikó közbeszól.) A háziorvosok sokkal pontosabban látják, tisztelt Lendvai frakcióvezető asszony, mint ön, hogy erről bizony parlamenti döntést lehet hozni. Ez az oka annak egyébként, hogy a népszavazáson a 2009. évi vizitdíjról dönthettünk, a választók; ugye a 2008. évre vonatkozó rész a 2008. évi költségvetésnek része volt, tehát erről nem.

De ha már önök is úgy gondolják, hogy a népszavazás döntése következtében a 2008-ra vonatkozó részről is döntést lehet hozni, akkor szerintünk döntést lehet hozni ennek a költségvetési átcsoportosításáról is. A Fidesz ezt a javaslatot tette meg. 2008-ra vonatkozóan átcsoportosítással élünk. Tudom, hogy ez fájdalmas kormányzati luxuskiadásokat érint. (Keller László: Miről beszélsz?) Igen, ezek a protokollkiadások, ezek a kormányzati kiadások valóban fájdalmasan érintik a kormányt, de lehetőséget teremtenek arra, hogy megoldják ezt a helyzetet. 2009-től pedig világos az álláspontunk: van a játékadó 74 milliárd forintos bevételi részének egy olyan 41 milliárd forintos része, amely a pénznyerő-automaták játékadó-bevételéből származik. Ezt a pénzt nyugodtan el lehet költeni egészségügyi és oktatási kiadásokra, ahogy ezt meg is tettük a javaslatunkban. Az önök szíve joga, ha ezzel nem kívánnak élni, vagy ha más megoldást kívánnak találni. Mi partnerek vagyunk ebben, mondjanak jobbat. (Tatai-Tóth András közbeszól.) Tatai-Tóth András nyilván tud, mert kiabál nekem a másik oldalról, de azt gondolom, Tatai-Tóth úr, hogy önnek mint kormánypárti képviselőnek joga lett volna már korábban is, 2006-ban figyelmeztetni a képviselőtársait, hogy bizony nem ezt ígértük a választóknak. De ön is tudja pontosan, hogy mit is ígért.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vita szerintünk mégsem volt haszontalan, hiszen ez a vita is hozzá tud járulni ahhoz, hogy parlamenti képviselőként is megoldást tudjunk találni erre a helyzetre. Én még most is, ennek a vitának a végén is abban reménykedem, hogy ez a lehetőség nem múlt el.

Szabó Zoltán képviselő úr is felvázolt egy megoldási lehetőséget. Én ezzel vitatkoznék, de azt gondolom, hogy legalább ő azon képviselők közé tartozott, akik megoldást próbáltak találni. Ahogy el is hangzott ma, a megoldás és a megtorlás között nagyságrendi és iránybeli különbség is van. Nem helyes, ha valaki dackorszakát élve újra csak azt kívánja elmondani, hogy rosszul szavaztak az emberek, hogy nem értették meg a reformok lényegét, hogy az embereket félrevezették. Az emberek 3 millió 300 ezer fővel teljesen világosan és egységesen fejtették ki az álláspontjukat.

(17.10)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatunk tehát az asztalon van. Mi, ahogy ígértük is már a népszavazás előtt, látunk arra módot és lehetőséget, hogy ezt a helyzetet kezelni tudjuk. Az emberekkel persze lehet vitatkozni, lehet a döntéssel egyet nem érteni. Parlamenti képviselőként egyet nem lehet tenni: tudomást nem venni a választások eredményéről, és nem elfogadni az emberek döntő többségének a véleményét. (Tatai-Tóth András: ...2002-es és 2006-os választások!)

Tisztelt Keller Államtitkár Úr! Az emberek 82-84 százaléka teljesen világosan és egyértelműen fogalmazott ebben az ügyben. Lehet, hogy ez önnek nem tetszik, lehet, hogy ön ezzel nem ért egyet, de egyet nem tehet: hogy erről nem vesz tudomást. Magyarországon is vannak jogszabályok, Magyarországon is van alkotmány, amely világosan kötelezi a kormány tagjait is arra, hogy egy ügydöntő népszavazás után milyen lépéseket kötelesek megtenni.

Azzal, hogy önök is fölismerték, hogy már 2008. április 1-jétől ki lehet venni a magyar jogrendszerből ezeket a díjakat, szerintem egy helyes irányú lépést tettek. Mi ezzel egyetértünk. Ahol vita van köztünk - és ez az alapvető különbség -, hogy a 2008-2009-re vonatkozó költségvetési részeket érintetlenül hagyjuk-e, vagy sem. Mi azt mondjuk, a problémát nem mi okoztuk, de közreműködni akarunk abban, hogy ezeket a problémákat, amelyeket az önök átgondolatlan, felelőtlen lépései az egészségügyben és az oktatásban előállítottak, megpróbáljuk kezelni.

Még egyszer mondom, önökön múlik, hogy ebben partnerként közreműködnek-e, vagy sem. (Keller László közbeszól.)

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu