DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár:Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr fontos kérdést említ, és rögtön az elején kezdeném a választ, hogy reménykedhetnek-e az érbetegek. Igen. Hiszen az érbetegek gyógyítása ma is egy kiemelt területe a társadalombiztosítás finanszírozásának, illetve az ellátórendszernek. Tehát nem lebecsülve a fizioterápia, a természetes gyógytényezők hatását, szeretném azért elmondani, hogy az érbetegségekkel, illetve a megelőzésükkel kapcsolatos gyógyszerkiadásokra - hiszen a cukorbetegek kezelésének a költsége, gyógyszerköltsége is e tekintetben az amputáció megelőzését szolgálja - tavaly körülbelül 95,5 milliárd forintot költött a társadalombiztosítás, illetve az érbetegek közvetlen kezelésével, tehát az angiológiai esetek ellátásával kapcsolatos tavalyi költsége a kórházaknak körülbelül 9,6 milliárd forint volt.

Tehát komoly pénzeket fizetünk ma is, és azt gondolom, hogy az új szemlélet, ami a prevenció, kuráció és rehabilitáció egységének a helyreállítását célozza, ezen a területen is eredményes lehet. Ma valóban még a szén-dioxid-terápia, tehát a mofetta nem befogadott eljárás, ugyanakkor pontosan ebből a szemléletből fakad, hogy a társadalombiztosítás a rehabilitációra is eggyel nagyobb hangsúlyt helyez, mint az előző években, és ezért vizsgálják új eljárások, így a szén-dioxid-terápia befogadását is. Ennek részint a tudományos bizonyítékokkal való megalapozottságának a vizsgálatát kell elemezni, illetve a költséghatékonyságát, hogy a gyógyítási folyamatban milyen támogatással, hogyan célszerű ezt befogadni.

Szerencsére ez a szemlélet terjed (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), nemcsak Mátraderecskén, hanem például tudomásom van arról, hogy a kapuvári rehabilitációs központ is hasonló célból kívánja a fejlesztését végezni.

Forrás: parlament.hu