PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Kisebbségi Vezetők! A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló beszámoló a 2005 februárjától 2007 februárjáig terjedő időszakra vonatkozóan foglalkozik a 2006. évi települési kisebbségi önkormányzati választás és a kisebbségi önkormányzatok működési tapasztalataival, a jogszabályváltozásokkal, a kisebbségi oktatás, a közművelődés, a hagyományőrzés, a közösségi élet és a művészeti tevékenység, valamint az anyanyelvi hitélet és a média helyzetének kérdésével, végül pedig a kisebbségvédelem nemzetközi kapcsolatrendszerével.

A beszámoló, mint ahogyan a felsorolásból is látszik, átfogó áttekintést nyújt a magyarországi nemzetiségi és etnikai kisebbségek helyzetéről, de a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a megoldandó problémákról kevés szót ejt, annak ellenére, hogy a 2005. költségvetési évet követő két esztendőben összesen 1 milliárd forinttal csökkent a kisebbségek állami támogatása. Nézzük most mindezt tételesen is!

A 2006. évi települési kisebbségi önkormányzati választás és a kisebbségi önkormányzatok működési tapasztalatairól néhány szóval. A 2006. évi települési önkormányzati választás már az új választójogi szabályozás szerint került lebonyolításra. A választási szervek összesen 213 kisebbségi civil jelölőszervezetet regisztráltak, míg a választásokon támogatott jelöltek száma 16 151 fő volt. Az eredményes választások száma 2045 volt. A legtöbb kisebbségi közösség esetében nőtt a megválasztott testületek száma, kiugróan nőtt a ruszin önkormányzatok száma, 67,7 százalék, és az ukrán, 58,3 százalék, ugyanakkor csökkent a szlovén önkormányzatok száma, 8,3 százalék, a szerb önkormányzatok száma, 7 százalék, és a lengyel önkormányzatok száma, 6 százalék. A megalakult 2045 új kisebbségi önkormányzat több mint 50 százaléka, összesen 1118, cigány kisebbségi önkormányzat. Az előző időszakot alapul véve az önkormányzatok száma 13,6 százalékkal nőtt.

Az önkormányzati választásokat követően a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hivatalból vizsgálatot indított annak áttekintésére, hogy az új törvény rendelkezései garantálják-e a kisebbségek képviselethez való jogának érvényesülését, illetve alkalmasak-e a választási visszaélések elleni fellépésre.

A jelentés szerint megállapítható, hogy számos településen nem a kisebbségek hozták létre a képviseletük ellátására hivatott önkormányzatokat, ezért elkerülhetetlenül szükséges a választási törvény módosítása. A biztos a következőket javasolta. A jogalkotó a választói névjegyzékbe való felvételt akkor tegye lehetővé, ha az egyén bizonyságot tett az adott kisebbséghez tartozásáról. Fel kell állítani egy olyan szempontrendszert, ami lehetővé teszi a megalapozott döntéshozatalt. Ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a jelöltek választásonként más-más kisebbség képviseletét vállalják fel. Csak az lehessen kisebbségi képviselő, aki rendelkezik a közmegbízatásával járó feladatok ellátásához szükséges nyelvismerettel. Csak azokon a településeken jöhessenek létre kisebbségi önkormányzatok, ahol erre valós közösségi igény van. Indokolt ezért, hogy a jogalkotó fontolja meg a választás kitűzéséhez szükséges választói létszám, valamint a kisebbségi önkormányzat megalakításához minimálisan szükséges érvényes szavazatszám felemelésének a lehetőségét. A kisebbségi választói jegyzékbe felvettek egyes adatai nyilvánosságra hozhatók legyenek. Vissza kell állítani a kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét; erről már Farkas Flórián képviselőtársam beszélt, ezzel a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja teljes mértékben egyetért.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatai alapján a beszámolási időszakban az országos kisebbségi önkormányzatok a kapott támogatásokat az aláírt szerződések szerint kisebbségi célokra használták, és a támogatásokkal szabályszerűen számoltak el. Úgy gondolom, hogy ez a beszámolónak egy nagyon lényeges pontja az ÁSZ megállapítása szerint, hiszen itt közpénzekről beszélünk, közpénzeknek az elköltéséről van szó.

Az intézményi támogatási keret felhasználásának tapasztalatai alapján rögzíthető, hogy e támogatási forma jól szolgálja a valós kulturális autonómia kiépülését, és megfelel azon követelményeknek, hogy a közpénzek felhasználása során az általános finanszírozástól egyre inkább a feladatfinanszírozás irányába kell elmozdulni a hazai kisebbségek területén is.

A jogalkotást és a jogszabályváltozásokat is áttekintették a jelentésben. Az Országgyűlés 2005. június 13-án fogadta el a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt, amelynek kihirdetésére nem került sor, mert a köztársasági elnök a törvény egyik rendelkezésének alkotmányossági szempontból történő felülvizsgálatát kérte.

Az Alkotmánybíróság a hivatkozott rendelkezést alkotmányellenesnek nyilvánította, így az Országgyűlés elé zárószavazásra benyújtott törvényjavaslat a kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutására vonatkozó rendelkezést már nem tartalmazta.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával párhuzamosan határozatot hozott, amelynek értelmében az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy együttműködve az Országgyűlés négy képviselőcsoportjával, gondoskodjon a kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutásáról szóló törvénytervezet elkészítéséről oly módon, hogy az az alkotmány rendelkezésének minden tekintetben megfeleljen.

Sajnos, a kormánykoalíciónak az elmúlt két évben a fenti problémát nem sikerült megoldania, ezért a Magyar Demokrata Fórum ez úton is mielőbbi cselekvést sürget. Ez természetesen mind az öt parlamenti pártra vonatkozik.

További jogszabályi változás eredményeként a Nemzeti és Kisebbségi Hivatal általános jogutódjaként a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kisebbségpolitikai feladatokat 2007. február 1-jétől a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter látja el. Ez jól van így, a Magyar Demokrata Fórum is támogatja ezt.

(13.30)

A harmadik fontos kérdés az anyagi támogatás rendszere és a többcsatornás finanszírozás forrásai. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosított támogatások legfontosabb elemei a következők.

Az országos kisebbségi önkormányzatok éves működési költségeinek fedezetéül szolgáló előirányzat, amely 2005 óta változatlan összegű, egy fillérrel sem emelkedett. A kisebbségi intézmények átvételének és fenntartásának támogatási kerete. A kisebbségi koordinációs és intervenciós keret, amely 2006-ban változatlan kerettel, 2007-ben mindössze 10 milliós költségemeléssel került tervezésre. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, amelynek keretösszege a 2004. évben lecsökkentett 500 millió forinttal került tervezésre 2006-ban és 2007-ben is. A roma koordinációs és intervenciós keret. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, a MACIKA támogatására - mint bizonyára a képviselőtársaim is emlékeznek rá - egy fillért sem javasolt a kormányzat a 2007. évre. Hogy 390 millió forintot mégis megszavaztak erre a keretre, az Teleki László módosító javaslatának volt köszönhető csupán. A dolog szépséghibája - és ezt nem feledhetjük el -, hogy honnét is származik ez a pénz. Ez pedig a magyarországi roma tanulók tanulmányi támogatásának keretéből került átcsoportosításra. A nemzeti és etnikai kisebbségi civil szervezetek támogatási kerete a következő forrás; aztán a települési kisebbségi önkormányzatok éves működési támogatási kerete, amely az országos előirányzathoz hasonlóan 2005 óta változatlan keretösszeggel került betervezésre, pedig azóta már három év telt el.

A 2005. évi költségvetési évet követő két esztendőben tehát a kisebbségek számára biztosított minden támogatási elem tekintetében jelentősen csökkent az állami támogatás mértéke, összességében 1 milliárd forinttal. A Magyar Demokrata Fórum számára ez elfogadhatatlan.

A negyedik terület a kisebbségi oktatás helyzete. Az oktatáspolitika kiemelt célkitűzése volt, hogy a kulturális autonómia jegyében elősegítse a kisebbségi önkormányzatok közoktatási intézményeinek átvételét, továbbá az anyanyelvi oktatás létrehozását azon kisebbségek számára, amelyek korábban azzal még nem rendelkeztek. A kisebbségi önkormányzatok az átvett közoktatási intézmények fenntartásához az oktatási miniszterrel kötött közoktatási megállapodás alapján a költségvetési törvényben meghatározott kisebbségi fenntartói támogatást vehettek igénybe.

Az új nemzeti alaptantervvel összhangban 2005 első félévében került sor nemzetiségenként az anyanyelv és irodalom, illetve a népismeret részletes követelményeinek strukturális átalakítására, illetve egyszerűsítésére. Továbbra is prioritás a nemzetiségi anyanyelvű és kétnyelvű oktatás fejlesztése. A nemzetiségi normatíva összege 2006-ban sem csökkent, a kistelepülési támogatások szerkezeti változásai mégis érintették a nemzetiségi óvodát és iskolát fenntartó kistelepüléseket is.

A nemzetiségi gyermekek, tanulók után a korábbi években e jogcímen igénybe vehető többlettámogatás helyett 2006-ban a költségvetési törvény 5. számú mellékletében elkülönített keretből csak a legrászorultabb intézmények, azaz az 1100 fő alatti kistelepüléseken működő nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartóinak pályázati támogatására nyílt sajnos csak mód.

Az alacsony tanulólétszámú nemzetiségi iskolák finanszírozását kritikák érik a kistelepülési önkormányzatok részéről. Jelentős igény van a kétnyelvű, illetve tannyelvű nemzetiségi oktatásban a közismereti tantárgyakat kisebbségi nyelven oktató pedagógusok iránt. A kisebbségi oktatás szakmai hátterét - már nem önálló szervezeti egységként - továbbra is az Országos Közoktatási Intézet Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központja biztosítja.

A halmozottan hátrányos helyzetű rétegek kiemelt célcsoportjai az oktatáspolitikának, évről évre új támogató programok kerültek bevezetésre, amelyek célzottan a hátrányos helyzetűek oktatási esélyeit kívánták javítani.

A roma programtámogatási hálózatot 2005-ben hozta létre az OKM. Az NFT, a HOFOP 2.1 intézkedései következtében a 2004-2006-os időszakban megközelítőleg 7,7 milliárd forint állt rendelkezésre a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyegyenlőségét támogató programokra.

Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy ki és mikor vizsgálja és hozza nyilvánosságra végre, hogy az elmúlt körülbelül öt évben mennyi szellemi, tárgyi és anyagi ráfordítást kívánt egy-egy ilyen program, és milyen eredménnyel működött. Kik és hányan vettek részt benne - tanulók -, és mennyi ideig? Kik és hányan, milyen speciális felkészítés, képzés után oktattak, milyen új eszközök, módszerek jelentek meg és váltak be, honosodtak meg? Nem beszélve arról, hogy egy ilyen felzárkóztató program csak több év alatt hozhat eredményt - emberekről, gyermekekről van szó, tisztelt képviselőtársaim.

Az ötödik terület, amelyről szeretnék beszélni az MDF képviselőcsoportja nevében, a kisebbségi közművelődés, hagyományőrzés, közösségi élet és művészeti tevékenység, az anyanyelvi hitélet és a média területe. A beszámolási időszakban a költségvetés kisebbségi kulturális célú támogatásai a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, a MACIKA és az OKM kezelésében voltak. Az OKM évente 5 millió forintot biztosított a nemzetiségi állománnyal is rendelkező megyei könyvtárak számára állománygyarapításra. A kisebbségekről szóló kutatási programokkal elsősorban az MTA, illetve a kisebbségi közösségek foglalkoznak. Az ELTE Szociológiai Intézetében működik az UNESCO kisebbségszociológiai tanszéke, amely főként a cigánykutatásban vett részt.

A magyarországi kisebbségek tárgyi emlékeinek gyűjtésével a Magyar Néprajzi Múzeum, valamint a megyei és települési fenntartású múzeumok foglalkoznak. A magyarországi németek körülbelül 60 falumúzeumot működtetnek, gazdag anyaggal rendelkezik a miskolci Magyar Ortodox Egyházi Múzeum és a szentendrei Szerb Ortodox Egyházművészeti Gyűjtemény is. A hivatásos kisebbségi színházi társulatok pályázati úton részesülnek éves költségvetési támogatásban, a keret 2005-ben és 2006-ban 111 millió forint volt. Az egyházak számára 2005-ben és 2006-ban biztosított hitoktatási támogatást a költségvetés.

A média területe: elsősorban a közszolgálati rádióban és televízióban jelennek meg a kisebbségi műsorok. A 2006. január 30-án elfogadott médiatörvény módosítása pótmegoldást jelentett, hiszen olyan rövidhullámú frekvencián maradtak a nemzetiségi műsorok, amelyek alig voltak elérhetők a hallgatók számára, így 2007-től a Magyar Rádió új, MR4 elnevezésű nemzetiségi csatornán közvetít, a rádió önálló nemzetiségi szerkesztőséget is létrehozott. Azt gondolom, hogy ezek nagyon fontos dolgok. A Magyar Televízióban létrehozták az önálló kisebbségi szerkesztőséget, a műsorok 2006-tól interneten, a XXI. század technikájával is nyomon követhetők. A Duna Televízióban, ahol elsősorban a magyarság számára készül adás, megjelennek a hazai kisebbségekről szóló hírek is.

Az ötödik terület a kisebbségvédelem nemzetközi kapcsolatrendszere. Az ENSZ kisebbségi munkacsoportja 2006-ban, Genfben a Roma Jogok Európai Központjának képviselője aggodalmát fejezte ki a magyarországi romák emberi jogait biztosító törvények megfelelő megvalósításának problémái miatt. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága 2006-ban aggodalmát fejezte ki a roma gyermekeket továbbra is sújtó diszkriminatív és gyűlölködő magatartás, a megbélyegzés és a kirekesztés miatt. Ajánlásként fogalmazódik meg az Emberi Jogok Egyezményéhez fűzött 12. számú kiegészítő jegyzőkönyv ratifikációja, a magántitok védelme, a kormány jobb tájékozódását biztosító, az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatgyűjtés szükségessége. Ez nagyon fontos lépés lenne, mert végre biztosan tudni lehetne, hogy hány honfitársunk tartozik és melyik nemzeti és etnikai kisebbséghez, hogy főként a nekik és értük létrejövő programokra szánt hazai és európai uniós források hogyan hasznosulnak, mennyi az egy főre eső ráfordítás.

Az Európai Unióban a roma integráció évtizede európai program keretében a 2005 és 2015 közötti időszakban kilenc közép- és kelet-európai ország hangolja össze romapolitikáját. A program koordinációjának 2007. június 1-jétől egy éven át Magyarország a soros elnöke.

Összegzésképpen: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló kormánybeszámoló szebbre színezett a valóságnál, szó nélkül hagyja a problémákat, ezért torz képet közvetít, így a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nem tudja azt megszavazni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF soraiból.)

Forrás: parlament.hu