CZOMBA SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem könnyű ma Magyarországon munkát találni, hiszen a gazdaság gyakorlatilag vegetál, a munkáltatók többsége munkahelyteremtés helyett a meglévő létszámát próbálja, nem kis erőfeszítéssel megtartani. A munkanélküliség réme korra és nemre való tekintet nélkül mindenkit fenyeget, de talán senkire sincs akkora hatással, mint a pályakezdő fiatalokra. Elkeserítő látni, hogy fél év, egy év reménytelen munkahelykeresés után hogyan válik egy ambiciózus, életvidám fiatalember csalódott, reményvesztett munkanélkülivé.

De miért is állhatott elő ez a helyzet? A számos ok közül biztosan meghatározó szerepet játszik a munkahelyek hiánya, a mobilitási problémák, illetve a nem megfelelő szakképzettség. Az első kettőre a legkézenfekvőbb megoldás, ha új munkahelyek létesülnek, méghozzá ott, ahol a munkaerő is rendelkezésre áll. Ezzel persze nemcsak a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyei javulnak, de az ő szerepük azért meghatározó, mert az a térség, amelyik a fiatalokat nem képes megtartani, hosszú távon halálra van ítélve. Ami pedig a mobilitási gondokat illeti, ha van munkahely, ha van hová bejárni, lesz elég utas a vonatokon, buszokon, és a reform nem vonalbezárásokat, járatkimaradásokat jelent majd, hanem valódi reformokat.

A másik nagy problémakör a szakképzettség köré csoportosítható. Akár a középfokú, akár a felsőfokú oktatást nézzük, világosan látszik, hogy az intézmények jelentős része nem a piacnak, hanem a divatnak képez. Figyelemre méltó az a jelzés, miszerint a szakmunkásképző és szakiskolai végzettséggel rendelkezők 65 százaléka várhatóan regisztrált munkanélkülivé válik. Ahelyett tehát, hogy azon álvitázunk, vajon sok vagy kevés a diplomás Magyarországon, inkább azzal kellene foglalkozni, miért oktatnak az iskolákban a munkaerő-piaci szempontból semmit nem érő szakmákat, vagy mennyire hasznavehető a munkahelyeken az a tudás, amivel főként a gyakorlat terén a végzősök manapság rendelkeznek. Aztán, ha mégis sikerül a fiatalnak az állásinterjúig eljutnia, jön a következő nagy akadály, a munkatapasztalat hiánya vagy nők esetében a családalapítás iránti élénk érdeklődés. A korábbi években a munkaügyi szervezetnél eredményesen működött az úgynevezett munkatapasztalat-szerzési támogatás, amikor is a munkáltató a pályakezdő bérének 80-100 százalékát kapta támogatásként. Mára ez a kiemelt támogatás megszűnt, a helyette adható bértámogatás pedig a Start-kártyával sem éri el a korábbi támogatás mértékét.

Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen eszközökkel kívánja a pályakezdők munkához jutását segíteni? Hogyan kívánja a munkaerőpiac szereplőit a képzés terén fokozottabb szerepvállalásra ösztönözni? Van-e koncepciója a diákmunka ösztönözésére?

Várom megtisztelő válaszát, köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu