DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Asszony! Interpellációjában az új tudás program egy fontos részéről kérdezett, annak részleteiben nemcsak tanácsot adva, hanem kérdezve a kormány törekvéseit.

Hadd számoljak be arról, hogy az új tudás program egy hosszú, gyakorlatilag az elmúlt év egészét felölelő szakmai munka volt; egy olyan műhelymunka, amelyben a korábban létrehozott oktatási és gyermekesély-kerekasztal egy olyan, az ország számos kitűnő szakemberét magába foglaló tanácskozás volt, amely sorozatban, műhelymunkát végezve fejtette ki véleményét, álláspontját, és javaslat formájában tette le a kormányzat elé. Azt gondolom, a magyar közoktatás történetében nagyon fontos határt lépett át, mert tudniillik különböző életkorú gyermekek, diákok kérdéseivel, ügyével, problémáival foglalkozhatnak különböző tárcák és különböző intézményrendszerek, de a legfontosabb mégis a gyermek.

Ezért ennek a programnak nem az a kezdőpontja, amikor a gyermek belép az iskolába. Nem az első osztály első napját, hanem azt a természetes folyamatot tekinti alapjának, hogy minden tapasztalat, minden nemzetközi és hazai felmérés azt mutatja, hogy az első években, a legkisebb korban a gyermeknek - sőt majdani felnőttkora egészének is - a sorsa nagyon sok tekintetben eldöntésre kerül. Ezért a korai fejlesztés programrész, amely az új tudás programnak egy meghatározóan fontos egysége, a születéstől hatéves korig minden olyan segítséget - minden olyan javaslatot befogadva - meg kíván adni, ami a legkisebbeknek, gyermekeinknek valóban a csecsemőkortól az iskolába lépésig a legjobb gondoskodást adhatja.

Ezért itt, az ország nyilvánossága előtt is szeretném megköszönni a magyar védőnők és óvópedagógusok munkáját. Nemzetközileg is kiemelkedő színvonalon, hihetetlen munkát végeznek. Kérem, ne felejtsük, hogy az Európai Unióban sem mindenütt felsőfokú végzettséghez kötött például az óvópedagógusok munkája, és ebben Magyarország példát mutat. Abban az ellátórendszerben is, amelyet működtetnek, valóban nemcsak a szakértelem, hanem az érzelem is ott van. Ezért mi ezt a rendszert nem átalakítani, hanem megerősíteni akarjuk. Megerősíteni kitűnő szakemberekkel, és megerősíteni pénzzel, és ahol a legnagyobb a szükség - a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél, a velük foglalkozóknál, a védőnőknél és óvópedagógusoknál -, oda a közös pénzünkből tegyünk még többet. Ez a magyar költségvetés forrásaiból 2009-től válik lehetővé.

Nagyon fontosnak tartom, hogy abban az összefüggésben, amelyben olyan gyakran beszélünk a magyar iskolaügyről, amelyben gyermekeinket, gyermekeink jövőjét meghatározónak tartjuk, ne önmagában az iskola legyen csak benne - persze, az játssza a továbbiakban is a főszerepet -, hanem lássuk a védőnőket, lássuk az óvodáinkat, lássuk a legkisebb gyermekkorban már gyermekeinket. Ez vezet el ahhoz az úthoz, amely végül is az iskolába kerüléskor, az iskola alsó tagozataiban az eredményes munkát hozza.

Ezért az új tudás program a magyar közoktatás modern, átfogó programja, amelyet nemcsak ebben az országban, hanem az Európai Unióban is - azt gondolom - büszkeséggel vállalhatunk, és együtt, szakmai szervezetekkel és politikai pártokkal kívánjuk megvalósítani.

Kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu