ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Meglehetősen összetett hozzászólást hallhattunk, hiszen ön a Csengey Dénesről való megemlékezés apropóján éppen napi politikai üzeneteit osztotta meg velünk. Képviselő úr felidézi számunkra Csengey Dénes egyébként valóban nagyon tanulságos és emlékezetes, közismert mondását arról, hogy "Európába, de mindahányan", majd utána rögtön nekiáll kizárni a nemzet többségét, azt a többséget, amelyik háromszor szavazott eddig a szocialista-liberális koalícióra.

Ez így nem nagyon lesz jó, képviselő úr, tehát ha mindahányan Európába megyünk, akkor engedje meg, hogy a baloldaliak és a liberálisok is együtt menjenek önökkel. Szerintem az a típusú démonizálás, amit ön itt előadott arról, hogy az ön újonnan támadt vezetőjét említsem, hogy hogyan támad rá a baloldal folyton a nemzetére, meg a liberálisok, nem nagyon visz közelebb egy nemzeti megegyezéshez, nem nagyon visz közelebb egy általunk is kívánatosnak vélt érdemi szakmai párbeszédhez. Merthogy úgy van ez, képviselő úr, hogy ha meg van miről párbeszédet folytatni, ha van kivel és van hol, van hogyan találkozni, akkor erre a kormányzat eddig is nyitott volt, meg ezután is nyitott lesz.

Képviselő úr itt örömmel üdvözli - és én örülök, ha képviselő úr örül -, hogy a kormányzat tárgyal többek közt a kisiskolák ügyéről. De hát, képviselő úr, ehhez nem kellett ám olyan nagyon nagy csoda, csak az, hogy miután - hogy fogalmazzak finoman? - önök megpróbáltak erre a mozgalomra ráülni és politikát csinálni belőle, e mozgalom vezetőinek ennél több eszük volt; jelentkeztek az Oktatási Minisztériumnál, és kértek egy találkozót, ahol módunkban állt megismerni egymás véleményét. Módunkban állt tisztázni például azt, hogy a kisiskolákért folytatott mozgalom vezetői sem gondolják azt, vagy legalábbis a nálam járt képviselői - én folytattam személyesen ezt a tárgyalást, ezért aztán viszonylag részletesebb információim vannak róla, mint ami a sajtóban megjelent -, szóval, ennek a mozgalomnak a vezetői is elismerték azt, hogy nem minden kisiskola képvisel feltétlenül értéket. Elismerték azt, hogy ott van és úgy van értelme megőrizni a kisiskolákat, ahol ez a gyerekek számára, a diákok számára jelent többletlehetőséget, ahol emögött olyan települési akarat és olyanfajta együttműködés van, amivel ezek az intézmények színvonalasan fenntarthatóak.

Mint ahogy én is örömmel ismertettem velük azt az egyébként nem új keletű álláspontunkat, amelyik azzal kapcsolatos, hogy mi is azt gondoljuk, hogy a kisiskolák, a kisintézmények fennmaradásának lehet értelme, ezek képviselhetnek értéket, de ennek az a feltétele, hogy megfelelő környezetben és garanciákkal működhessenek ezek az intézmények. Képviselő úr említi például azt, hogy az összevont csoportokat végre elfogadjuk. Soha nem is mondtunk mást. Ha képviselő úr utánaolvas, ajánlom figyelmébe, talán három vagy négy éve, kezdő államtitkár koromban volt módomban elmondani a tárcának azt az álláspontját itt a parlamentben, hogy az összevont osztályoknak van értelme, van lehetősége akkor, ha ezek mögött megfelelő pedagógiai, szakmai feltételek állnak, de egyébként jó pedagógiai módszerekkel ezek a típusú osztályok legalább olyan hatékonyak és jól működőek lehetnek, mint a hagyományos vagy az újabban hagyományossá vált, mereven osztályokra bontott iskolák.

Szóval, képviselő úr, ez egy fontos szakmai probléma, itt érdemes beszélgetni és tárgyalni arról, hogy hogyan alakíthatók ki a legjobb megoldások, nem zárkózik el sem a tárca, sem a kormány attól, hogy akár az oktatási törvényben, akár - ami ennél sokkal fontosabb - a finanszírozási szabályokban érdemben előrelépjünk, jobb, rugalmasabb megoldásokat találjuk. Egyetlen szempont számít, egyetlen dolog fontos: az, hogy a rendelkezésre álló erőforrások legjobb felhasználásával a legjobb minőségű és minden diákhoz eljutó oktatást tudjunk teremteni.

Ami pedig képviselő úrnak azokat a reményeit illeti, amelyek arra vonatkoznak, hogy nem is biztos, hogy érdemes már erről velünk tárgyalni, mert ki tudja, meddig maradunk, azt szeretném elmondani képviselő úrnak, hogy készen állunk a kormányzás folytatására, és a tárcát és a kormányt, ahogy eddig, ezután is csak az fogja vezérelni, hogy milyen módon tud megfelelni a nemzet felé vállalt felelősségének.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu