DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, egy rendkívüli jelentőségű törvényjavaslatot tárgyal a parlament, és mondhatnánk azt is, hogy Magyarország többet érdemel, több figyelmet kellene erre a törvényjavaslatra fordítani. Én magam élvezettel hallgattam Baráth Etele történelmi visszatekintését is. Ő, aki ebben a szakmában korábbról sok tapasztalatot gyűjtött, azt gondolom, fontos megfogadni az őáltala elmondottakat is.

Ami a kritikákat illeti, szerintem fontos erről szót ejteni, mégpedig a vonatkozásban is, hogy talán önök nem tudják, de éppen most folyik az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek az önkormányzati bizottságban történő meghallgatása. Így nem lehet munkát tervezni, így nem lehet a parlamentben dolgozni, amikor a legfontosabb bizottság e tárgykörben éppen az előterjesztő minisztert hallgatja meg ugyanebben az időben.

Ami magát az előterjesztést illeti, tudjuk, hogy ez egy folyamat. Hosszú időn keresztül kell tervezni egy ilyen törvényjavaslat benyújtását, de úgy gondoljuk, hogy azok a kritikák, amelyek az egyeztetéssel kapcsolatosan hangoztak el, azok jogosak, hiszen kialakult egy végleges törvényjavaslat, ezt a végleges törvényjavaslatot, akik egyébként a véleményüket adták hozzá, azok nem kapták vissza, tehát egy véglegesítő, egyeztető eljárásnak nem lehettünk tanúi.

Még a regionális fejlesztési tanácsok közül az én ismereteim szerint a kelet-magyarországi régió meg sem tárgyalta. Volt olyan megyei területfejlesztési tanács - utalt erre Bebes István képviselő úr -, amely szintén nem tárgyalta meg ezt a javaslatot. Arról nem is beszélve, épp a miniszter úr tájékoztatott bennünket arról a bizottsági ülésen, hogy rendkívül fontosnak tartja az önkormányzati egyeztető fórumot, illetve az önkormányzatokkal történő egyeztetést.

Kérem tisztelettel, ez teljességgel elmaradt, a törvényjavaslatot a Települési Önkormányzatok Szövetsége főtitkárának jómagam, a Kisvárosi Érdekszövetség elnökének szintén én, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének is én küldtem el a múlt héten, azzal, hogy véleményezzék, mert nem kapták meg a végleges törvényjavaslatot, tehát így állásfoglalást sem tudtak e tárgykörben tenni. Ez pedig szerintem hiba, hiszen valóban az életünkről szól, a településünkről szól, a közvetlen környezetünkről szól, amely egy makrokörnyezetbe helyeződik e törvényjavaslat által, ahogy Baráth Etele képviselő úr is elmondta.

Nézzük, mit is jelent maga a területrendezés! A területrendezés az országra, illetve a térségére kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak a megállapítása. Valóban egy politikamentes törvényről van szó, de azt azért ne hagyjuk figyelmen kívül, amiről Tompa Sándor vagy talán Mohácsi képviselő úr beszélt, hogy településpolitikai vagy regionális politikai szempontból van jelentősége - nem is kicsi - ennek a törvénynek. Ebből kifolyólag ez az erőforrások feltárása, a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása, értékelése, a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak, valamint fejlesztési koncepciók, programok műszaki, fizikai rendszerének a kidolgozása kell hogy legyen.

(12.30)

Mi a cél? A cél az ennek való megfelelőség és a települések területfelhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet, természeti táj és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és magánérdekek összhangjának a megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása - ez teljességgel egyébként lehetetlen -, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának az elősegítése.

Nézzük, hogy ennek a célnak miként felel meg ez a törvényjavaslat, hogy megfelelnek-e a szakmai elvárásoknak, megfelel-e annak, hogy a települési érdekek csorbulnak, avagy sem. Az önkormányzatoknak egy-egy térség kialakult költségvetési tervezési, stratégiai, valamint hosszabb távú koncepcionális érdekei eltérőek - miként lehet ezt egy tető alá hozni, miként lehet ezt összehangolni? A törvényjavaslat új fogalmakat hoz létre. Ezek fontosak, pontosítják a korábbi törvényjavaslatot, és jó néhány ki is kerül belőle. Nyilván az élet változik, ezzel a magunk részéről mi egyetértünk. A törvényt alkalmazni kell elfogadása után a megye területrendezési tervének készítése és elfogadása során és a településrendezési terv, helyi építési szabályzat készítése és jóváhagyása során.

Tisztelt Országgyűlés! Ma Magyarország agglomerálódó településszerkezetében, többközpontú, városiasodó térségi szerkezetében olyan események zajlanak, amelyek nem hosszú távú, az ott élők alapvető érdekeit szolgálják, hanem időnként lobbiérdekek határozzák meg, sok esetben olyan egyéni gazdasági érdekek, amelyek nem azt az érintettséget és érdekeltséget szolgálják, amiről többek között Baráth képviselő úr is beszélt. Ezen pedig úgy lehet változtatni, hogy tudomásul kell venni, a területrendezés feladata - a célban imént már megfogalmaztam -, hogy az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célokat összehangolja, és ezeket nem írhatja erőszakosan felül.

Tisztelt Országgyűlés! Nézzünk néhány ágazatot is ebből a törvényjavaslatból! Mezőgazdasági vonatkozásban a különböző művelési ágú termőföldek területrendezési szempontból történő besorolására, felhasználhatóságára, meghatározására vonatkoznak a fogalmak. Jelentősen bővül a módosítás során a különböző térségi besorolású területek száma, az eddigi 16 helyett 42 különböző adottságú térséget definiál. A térségeken belül definiálja az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, magterület, kiváló termőhelyi adottságú szántó- és erdőterületek fogalmát, és még sorolhatnám. Az így meghatározott különböző térségek vonatkozásában az eddigi szabályozáshoz képest az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térségekben a városi ranggal rendelkező településeknek megengedi a településfejlesztés lehetőségét is.

Módosul a borvidékekre vonatkozó szabályozás is a bortörvénnyel összhangban. Itt kifogásolható véleményünk szerint, hogy a korábbiakban a szőlő művelési ág változtatásához szükséges volt az illetékes hegyközségi tanács, ennek hiányában a települési jegyző egyetértése. Ez kikerül a törvényből. Úgy gondolom, hogy nem lehet parciális érdekeket egyértelműen beemelni a törvényjavaslatba, mindenképpen a véleményezési jogot biztosítani kellene továbbra is ezeknek a szervezeteknek.

Az erdőtelepítésre alkalmas övezet kijelölését a nemzeti erdőtelepítési programmal összhangban kívánják meghatározni, az idetartozó földrészletek beépítése csak kivételes esetben, külön eljárás keretében jelölhető ki - mi a magunk részéről ezzel egyetértünk -, a javaslat meghatározza a szélerőművek elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható vagy a világörökség-várományos területek, illetve történelmi települések, területek, víz- és szélerózióval veszélyeztetett területek fogalmát is. Helyesen teszi ezt a javaslat.

Honvédelmi vonatkozásban is részletesen tárgyalja az előterjesztés a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetéről szóló meghatározásokat, a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeket. A bányászati tevékenység esetében a javaslat helyesen abban lép előre, hogy a tájrendezés csak a bányatelek megállapításakor elkészülő tervek alapján, a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet. Tehát nem utólag kezdünk ott valamit csinálni, hanem már bányanyitáskor meg kell határozni, mi fog történni az elkövetkezendőkben.

Tisztelt Országgyűlés! Konfliktusokra is sor kerülhet, maga a tárca is megjelöli ezeket a konfliktusokat, itt például a gyorsforgalmi utak visszaminősítése, ez mintegy 600 kilométerrel csökken, a főúthálózat pedig 800 kilométerrel. Az M44, M60, M75 miért nem országhatárig terjed? Egyes települések körzetében az elkerülő utak kikerülése, az M0-s nyugati szakasz, nagy sebességű vasút Budaörs térségében, váci közúti Duna-híd és a regionális repülőterek. Ma majdnem minden régióban repülőtereket terveznek. Ezeknek a koordinálása szerintem ebben a tervben feltétlenül szükséges. A terv kifut ez alól a feladat alól. Úgy gondolom, hogy erre szükség lenne, mert ma túl nagy a lefedettség a regionális repülőterek vonatkozásában, a jövőbeni kihasználtság, különösen, ha területfejlesztési pénzeket fordítunk ezeknek a repülőtereknek a fejlesztésére, szerintem nem lesz megfelelő.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az Otrt. felülvizsgálata sem a rendezési terv célrendszerét, sem szerkezetét nem változtatta meg. Ez egy módosítási javaslat. A törvényjavaslatban a hangsúly a tartalmi részek kibővítésére és pontosítására helyeződött, így amiről beszéltem, a gyorsforgalmi közúthálózat hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozására, szántóterületek és erdőterületek lehatárolására, országos ökológiai hálózat kialakítására.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy valóban nem szükséges sietni ezzel a törvényjavaslattal, van időnk. Sok feladat van ezzel, nagyon nagy jelentőségű törvényről beszélünk, ezért helyes, hogy az általános vitát elhalasztjuk, és a jövő héten folytathatjuk. Szerintem várjuk meg még az önkormányzati szövetségek beérkezett javaslatait, és ennek alapján próbáljuk meg közös energiával és erőfeszítéssel egy jó törvény megalkotását itt a Házban. Ebben mi partnerek vagyunk, de ez a sietség, sürgősséggel behozott javaslat, egyeztetés hiánya nem ebbe az irányba mutat. Ezen változatni kell.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu