KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A napirenden szereplő javaslat, amint az indokolása is rögzíti, elsődlegesen a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szavatolótőke-számítására vonatkozó törvényi rendelkezések kiegészítését, illetve pontosítását tartalmazza.

A szabályozás alapja a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlására, az úgynevezett Basel II.-re épülő európai uniós banki tőkeszabályozás. A szabályozás egyrészt többlépcsőssé tette a szükséges tőke meghatározását. Másrészt a kockázatokhoz rugalmasabban alkalmazkodó módszerek ösztönzése érdekében az intézmények számára biztosította, hogy a hitelezési kockázattőke-szükségletét a felügyelet engedélyével fejlettebb, úgynevezett belső minősítésen alapuló módszerrel is meghatározhassák. E lehetőség miatt ugyanakkor a vonatkozó uniós irányelvi szabályozáson a rendelkezésre álló tőke, vagyis a szavatolótőke számítása tekintetében is kisebb módosításokat kellett végrehajtani. A jövőben ugyanis járulékos tőkeként részben elismerhető lenne azon összeg, amennyivel a hitelezési kockázatra elszámolt értékvesztés, képzett céltartalék meghaladja a hitelintézet belső minősítése alapján számított várható veszteséget.

Tisztelt Országgyűlés! Az új uniós banki tőkeszabályozás az értékpapírosítás tőkekövetelményével is kiemelten foglalkozik, amelynek hazai jogrendbe történő átültetése egy elmúlt év decemberében elfogadott kormányrendelettel meg is történt. Az értékpapírosításnak azonban Magyarországon ma még nincs kialakult gyakorlata. Ennek oka, hogy a hazai jogrend jelenleg nem teszi lehetővé, pontosabban nem segíti elő, hogy hazai jogon alapuló követeléseket, tipikusan tömegtermékként megjelenő lakossági hiteleket vagy közüzemi szolgáltatásból származó folyó bevételeket ténylegesen értékpapírosítsanak. Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy egy magyarországi hitelintézet megvásároljon értékpapírosítási ügylet keretében kibocsátott papírokat, és ennek a szavatolótőke számítása szempontjából is jelentősége van. A szabályozás szerint ugyanis egyes különösen magas kockázati súlyozású értékpapírosítási pozícióknál a hitelintézeteknek választási lehetőségük van. Ezen pozíciókat vagy a kockázattal súlyozott kitettség összértékének meghatározása során figyelembe veszik, és így számítják ki a tőkeszükségletet, vagy pedig a pozíciók összegét teljes egészében levonják a szavatolótőkéből.

Végezetül a javaslat az úgynevezett hibridtőkének a térnyerése miatt is kisebb pontosításokat tartalmaz. Ezen tőkeelemek elnevezése abból származik, hogy egyaránt bírnak kötvény-, illetőleg részvényjellemzőkkel, így bizonyos mértékig alapvető tőkeként is kezelhetőek. A hazai szabályozásban az alapvető kölcsöntőke és a járulékos kölcsöntőke feleltethető meg ilyen tőkeelemnek.

A hibridtőkékkel összefüggésben arról is szólni kell, hogy bár a vonatkozó uniós irányelv néhány követelményt előírva figyelembevételüket érintőlegesen ugyan elismeri, az elfogadható hibridek tekintetében azonban jelenleg nincs egységes európai szabályozás. Gyakorlatilag ahány ország, annyiféle jellemzőkkel bíró hibridtőke számít elismerhetőnek. Ennek megváltoztatása érdekében nyilvános konzultációkat is tartva az európai banki felügyeletek bizottsága, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság útmutatására is hagyatkozva már letett egy javaslatot az EU Bizottsága részére. Az előzetes tervek szerint ennek mentén 2009-2010 folyamán az irányelv is módosulni fog, amelyet majdan a hitelintézeti törvénybe is át kell ültetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a számviteli törvényt is érinti, amelynek indoka, hogy a törvény bizonyos pénz- és tőkepiaci fogalmak tekintetében a tőkepiacról szóló törvényre hivatkozik vissza. A tőkepiacról szóló törvény módosításával ezeknek a fogalmaknak egy része hatályát vesztette, más törvénybe került át, vagy tartalma megváltozott. Ezért a számviteli törvényben ezen fogalmi hivatkozásokat felül kellett vizsgálni.

A repó, fordított repóügylet fogalma a tőkepiacról szóló törvényben tartalmilag is megváltozott. Tárgya kibővült az árukkal, valamint megszűnt az óvadéki és szállításos repóügylet megkülönböztetése. Mivel azonban a számviteli törvény a tőkepiacról szóló törvényben szereplő korábbi definíciót alkalmazza, és azt önállóan is meghatározza, továbbá miután az elszámolási szabályok is ennek megfelelően lettek kialakítva, ezt számviteli szempontból továbbra is indokolt fenntartani.

Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak az alapszerűen kezelt befektetési formák, így különösen a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások. Ezen - az ügyfél oldaláról jellemzően hosszú távú megtakarításként kezelt - konstrukcióknál így kiemelkedően fontos, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a termékek befektetési politikájáról, végső soron a befektetéskezelési folyamat szabályozottságáról. Ha pedig a biztosító a befektetési életbiztosítás tekintetében a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozóan garanciát is vállal, ezt köteles megfelelő fedezettel garantálni. A törvényjavaslat ezen annyiban változtatna, hogy a jövőben a tőke-, illetve hozamgarancia fedezete nemcsak bankgarancia lehetne, hanem biztosító vagy viszontbiztosító által nyújtott biztosítás is, azzal, hogy a biztosítási törvény egyidejűleg meghatározná azon elvárható minimális követelményeket, amelyeket a fedezetnek teljesítenie kell.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a javaslat nagyobb biztonságot, stabilitást eredményez a pénzügyi szektorban, valamint az Európai Unió vonatkozó irányelveinek teljes átvételével hozzájárul az egységes piachoz történő alkalmazkodáshoz és az egységes belső piac előnyeinek teljesebb kihasználásához.

(10.00)

Kérem ezért önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu