TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Út a munkához, hogy jobban megérje dolgozni - szól napirend előtti felszólalásom címe, mert valóban Magyarországon ma talán sok esetben jobban megéri segélyen otthon maradni, mintsem dolgozni, vagy sokan kénytelenségből maradnak otthon, és élnek segélyből, szociális támogatásból, mert nem tudnak hol elhelyezkedni. De valóban tegyünk különbséget, mi az alapvető probléma, lássuk, hogy ma Magyarországon a foglalkoztatottság, ami az egyik legnagyobb kihívás, milyen problémákat okoz. Párbeszédet kezdeményezett a kormány ez ügyben civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, a gazdasági élet szereplőivel, olyan emberekkel, akik egyébként maguk is hátrányos helyzetűek, és azokkal, akik az ő helyzetükön tudnak javítani.

Párbeszéd - ez az első és legfontosabb eleme ennek az új politikának, amely azt szolgálja, hogy egyre többen dolgozhassanak, hogy egyre több munkahely legyen majd Magyarországon. Önmagától a vágytól, a vágy kifejezésétől nem lesz több munkahely, ehhez konkrét eszközökre van szükség. Ha látjuk, hogy Magyarországon milyen a foglalkoztatottsági szint, akkor tudjuk, hogyan lehet segíteni ezen. Az uniós és a hazai adatokat összehasonlítva nem lehetünk nagyon büszkék. Ha az iskolai végzettséget tekintjük, akkor már rögtön adódik egy következtetés, minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál kisebb a lehetősége, hogy elhelyezkedjék. A leghátrányosabb helyzetben a maximum nyolc általánossal rendelkezők vannak ezen a területen.

De Magyarországon belül nem feltétlenül kelet-nyugat, észak-dél alapján van földrajzi különbség is a foglalkoztatottsági lehetőségekben, hanem a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a legrosszabb a foglalkoztatottsági mutató. Az ő esetükben ezekben a kistérségekben a legnehezebb az elhelyezkedés. Célunk, hogy segély helyett esélyt adjunk, hogy munkához vezessük az embereket, hogy jobban megérje dolgozni, semmint segélyen élni. Bizonyára sokan tudják, hogy ma Magyarországon a minimálbér nettó összege, kézhez kapott összege majdnem egyenlő lehet a maximális segély összegével. Ez sokakat felháborít, sokakat elkeserít, nagyon sok embert pedig arra késztet, vagy abban tesz érdekeltté, hogy esetleg maradjon otthon, és ne a munkát válassza, hanem sokkal inkább a segélyt.

De vannak, akik szeretnének dolgozni, tudnak és akarnak is dolgozni, de az ő esetükben nincs közvetlen közelükben lehetőség ehhez. Nekik támogatás, ösztönzés, segítség, esélyteremtés kell ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni. Támogatás, ösztönzés, segítség például abban, hogy tudásszintjüket javítjuk képzésekkel, átképzéssel és a szakképzés reformjával, a mobilizációban segítséget nyújtunk nekik, hogy eljussanak a legközelebbi munkahelyekhez, vagy éppen azzal, hogy a helyi vagy a térségbeli mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak olyan járulékkedvezményeket nyújtunk, amelyek eredményeképpen több embert foglalkoztathatnak legálisan.

Külön problémát jelent a foglalkoztatottság alacsony szintje a fiatalok esetében, hiszen itt egy demoralizáló hatással is számolhatunk. Arra is oda kell figyelnünk, hogy ma a 25 év alattiak 15 százaléka rendszeres szociális segélyen él. Az ő esetükben arról van szó, hogy már nem volt előttük igazából példa sem arra, hogy hogyan kellene reggel felkelni, felöltözni, elindulni, munkába állni, vagy ha éppen tevékenykednek, dolgoznak, akkor nem biztos, hogy ezt a legális szférában teszik. Az ő esetükben is segítségre, támogatásra, ösztönzésre van szükség. De ha ez nem megy, nem vezet eredményre, mert van, aki tud és akar dolgozni, van, aki akar dolgozni, de nem tud, viszont vannak olyanok is, akik tudnak dolgozni, de nem akarnak a legális foglalkoztatásban részt venni, az ő esetükben a szankciókat is be kell vezetni.

Mindezeket nem saját magam találtam ki, vagy nem képviselőtársaimmal való konzultációk eredményeképpen, hanem az elején említett párbeszéd eredményeképpen jött létre. Több száz polgármesterrel, több száz mikro- és kisvállalkozás vezetőjével találkoztunk az elmúlt hetekben, ők mondták el, adjunk járulékkedvezményeket a hátrányos helyzetű kistérségben tevékenykedő vállalkozásoknak, általában a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak, és segítsünk abban, hogy a pályakezdők és az 50 év felettiek mellett ezekben a hátrányos helyzetű térségekben élők is elhelyezkedjenek. A közfoglalkoztatás javítására, több forrás biztosítására is nagy igény mutatkozik a polgármesterek részéről. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a foglalkoztatottság a következő időszakban Magyarországon javuljon, hogy jobban megérje dolgozni, mint akár segélyen is élni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu