DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az "Új tudás - műveltség mindenkinek" program a magyar közoktatás és a magyar közművelődés átfogó korszerűsítő programja.

Az "Új tudás" program, amelyet részleteiben is kifejtünk a mai nap, az elmúlt több mint másfél hónap során teljes szakmai, szakmapolitikai és politikai egyeztetésen ment át. Kollégáimmal az "Új tudás" programot a Közoktatás-politikai Tanáccsal, az Országos Diákjogi Tanáccsal, az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Kisebbségi Bizottsággal és a Szülői Szervezetek Egyeztető Fórumával egyeztettük.

A későbbiekben az egyes szakterületeket a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel, a Gimnáziumok Országos Szövetségével, a Magyar Védőnők Egyesületével, az óvópedagógusok egyesületével, a Pedagógusok Szakszervezetével, Az Eötvös Loránd Fizikai Társulattal, a Kutató Tanárok Egyesületével, a Nevelési Tanácsadók Országos Szövetségével, a Pozitív Szakmai Egyesülettel és a Magyar Természettudományi Társulattal egyeztettük. Az elmúlt hetekben regionális konferenciákon ismertettük meg a szakmával. Miskolcon, Szegeden, Szekszárdon, Szombathelyen, Székesfehérvárott, Szolnokon, Budapesten és Veszprémben ismerhették és ismerték meg kollégáink, intézményvezetők, pedagógusok, polgármesterek az "Új tudás" programot.

Fontosnak tartottuk, hogy a parlamenti pártok mindegyikével történjen információcsere és egyeztetés. Így a koalíciós pártokon kívül sorrendben a Magyar Demokrata Fórum, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt szakpolitikusaival tárgyaltunk és tárgyaltam.

Tisztelt Országgyűlés! Az "Új tudás" program több pillérre épül. Szakít azzal a korábbi felfogással, miszerint a közoktatás ügye, az oktatás és a nevelés ügye akkor kezdődik, amikor a gyermek belép az első osztályba. Minden szakmai fórum, minden felmérés, hazai és nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy ezt korai időszaktól, a legkisebb gyermekkortól kell kezdeni. Így az "Új tudás" program első pillére a korai fejlesztés időszakával, a legkorábbi időszaktól, a születéstől a hatéves korig terjedő időszakban fogja át és próbálja a nevelés ügyét bevezetni.

Itt kell elmondanom, hogy Magyarországon a védőnői és az óvópedagógiai hálózat, a bölcsőde és az óvoda világa magas színvonalon, kitűnően képzett szakemberekkel, jól teljesít. Az Európai Unióban még ma sem általános, illetve nem minden tagországban felsőfokú végzettséghez kötött az óvópedagógusi végzettség, miközben ez Magyarországon szép lassan már hagyománynak mondható.

Ezért ezt a rendszert megerősíteni kell, nem szerkezetében megváltoztatni. Az "Új tudás" program ezt a szerkezetet, a védőnői, óvópedagógusi hálózatot megerősíti, személyében és infrastruktúrájában három éven keresztül fejleszti. Így a védőnői hálózatot évenként 100 fővel, összesen 300 fővel kívánjuk megerősíteni a magyar költségvetés forrásából 2009-től, évente 350 millió forinttal.

Külön hangsúlyt fordít a program az óvoda világára. Minden tapasztalatunk az, egy gyermek - különösen halmozottan hátrányos helyzetűről beszélek most - mielőbb bekerül a rendszerbe, minél előbb óvodás lehet, minél előbb a magyar nevelés rendszerébe bekerülhet, annál nagyobb az esély arra, hogy a későbbiekben szakképzettséggel bíró ember vagy diplomával rendelkező munkanélküli legyen.

(10.00)

Megfordítva is igaz: ha ez nem történik meg, ha későn kerül be a rendszerbe, ha nem jár óvodába, annál nagyobb az esélye annak, hogy a későbbiekben felnőttkorában különböző segélyeken, szociális juttatásokon élő állampolgár legyen. Ezért az óvoda megerősítése, hogy minél több gyermek járjon, járhasson óvodába, az országunk számára nemcsak a nevelés tekintetében, hanem szociálpolitikánk tekintetében is alapvetően fontos. Európai uniós forrásból a program három évében 5-5-5 milliárd forintot kívánunk költeni a bölcsőde és az óvoda infrastruktúrájának fejlesztésére, új és megújítandó óvodai, bölcsődei férőhelyek létesítésére, illetve korszerűsítésére. A köztársaságunk költségvetésének forrásaiból pedig ezen felújított, illetve új férőhelyek fenntartására már 2009-től valamivel több, mint 1,3 milliárd forintot.

A korai fejlesztés pilléréhez szorosan kapcsolódik az "Új tudás" program második egysége, amely a deszegregáció, az esélyegyenlőség, esélyteremtés és integráció kérdéskörével foglalkozik. Számos szakmai fórum vizsgálta e programot. Tanácsaik, véleményük nyomán alakítottuk ezt az egységet. Szükségesnek tartjuk, hogy tanáraink, pedagógusaink úgy a pedagógusképzés idején, mint továbbképzésekben folyamatosan új információkat, a helyzetnek megfelelő adekvát oktatást, továbbképzést kapjanak.

Itt szeretnénk elmondani, hogy az esélyegyenlőségi és szegregációs programban mindenkit hozzásegítünk, minden fenntartót hozzásegítünk ahhoz, hogy esélyegyenlőségi programokat dolgozzon ki. Ezen esélyegyenlőségi programok keretében lehet benyújtani európai uniós forrásokat. Minden támogatást megadunk ahhoz - ezen támogatásadáshoz kollégáink felkészültek -, hogy a legjobb minőségű esélyegyenlőségi programok készüljenek el. Aki nem készít esélyegyenlőségi programot, vagy nem rendelkezik ilyennel, európai uniós pályázatot nem nyerhet el. Fontos tehát egyik oldalról, hogy a támogatás szakmai forrásból meglegyen, a másik oldalról, hogy az esélyegyenlőség programszerűen is minden fenntartó gondolkodásába és végrehajtásába beépüljön.

Az európai uniós források támogatásával ez a programrész már 2008 szeptemberétől elindulhat, 12 milliárd forint áll rendelkezésre ezen egység során, majd jövőre 5 milliárd 700 millió forint. Az "Új tudás" program harmadik nagy pillére a tehetséggondozással és a közoktatási kollégiumok helyzetével foglalkozik. A tehetséggondozás ügyében hosszú együttműködést valósítottunk meg a Tehetséggondozók Társaságával, olyan civil szervezettel, amely szakértelemmel, jó szándékkal és nemzetközi kitekintéssel egy, a magyar tehetség gondozásával kapcsolatos elismert programot dolgozott ki. E program megvalósítása az "Új tudás" program szerves része. A "Magyar géniusz" program, amelyet néhány héttel ezelőtt a köztársasági elnök úr és a miniszterelnök úr jelenlétében együtt mutattunk be és vitattak meg a szakemberek, már a jövő évtől 9 milliárd 500 millió forinttal indul. Minden egyes részletében a hozzáértő civil szervezet gondolatait, terveit tettük magunkévá.

Külön fontosnak tartom a közoktatási kollégiumok infrastrukturális fejlesztését, azt a szerepet, amelyet a kollégiumok betöltenek a magyar közoktatásban. Amíg az elmúlt években fontos dolgok történtek a felsőoktatási kollégiumok fejlesztésében, a középiskolai kollégiumok fejlesztésére kevés figyelem fordítódott egészen a rendszerváltozás óta. Ezért szükséges úgy infrastruktúrájában, mint funkciójában megerősíteni ezt az intézményt. A kollégiumi szövetséggel együtt kidolgozva ezt a programot, PPP-modellben 2009-től indul a program, 2 milliárd forint először 2010-ben a szolgáltatási díj.

A közoktatás tartalmi fejlesztéséről, amely a negyedik pillére az "Új tudás" programnak, ebben a Házban is sokat beszélgettünk és vitatkoztunk. A program a kompetenciaalapú oktatást, az idegennyelvi képzést, az informatikai fejlesztést, az integrált természettudományos oktatás választhatóságát, illetve a mérés, értékelés beemelését a közoktatás szakmai, tartalmi fejlesztésébe emeli ki.

Az "Új tudás" program ötödik pillére a pedagógusmesterség presztízsének, elismertségének növelése. Ezért célzottan olyan kollégáinkat, olyan pedagógusokat, akik az átlagosnál is nehezebb körülmények között végzik munkájukat, más tekintetben pedig kiemelkedően teljesítenek, a program külön kíván honorálni, közös pénzünkből együtt jobban megköszönni nekik teljesítményüket. Azon pedagógusok, akik halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket tanítanak szerte az országban, ilyen céllal bevezetendő pótlékban, azon kollégáink, akik intézményt vezetnek, nagyobb felelősséggel rendelkeznek, intézményvezetői megemelt pótlékban részesüljenek. Azok a kollégák, akik a saját tantestület által is elismerten az átlagosnál jobban, magasabb színvonalon teljesítenek, minőségi kiemelkedő munkájukért többet kapjanak. Meghatározóan fontos, hogy a pályára nemcsak elkötelezett, hanem kitűnő képességű és már főiskolai, egyetemi tanulmányaik során is kiemelkedő teljesítményt mutató hallgatók érkezzenek.

Szükséges emelni a pedagóguspályára érkező jelöltek szakmai színvonalát. Ezért a pályakezdő pedagógusok pótlékát kívánjuk bevezetni olyan formában, hogy ez belső bérfeszültséget ne keltsen, mégis a legjobb képességű hallgatók, a legelkötelezettebb olyan hallgatók is, akik esetleg a munkaerőpiac más szegmensében is el tudnának helyezkedni, mégis fontosnak tartják, hogy a magyar oktatásügyben, közoktatásban helyezkednek el, jöjjenek.

Végezetül fontosnak tartom, hogy a közoktatás mellett a közművelődés szerves része a programnak. Az ötezer fő alatti településeink kulturális terét, olyan területeket, olyan intézményeket, hagyományos értelemben vett művelődési házakat, amelyek teret, alkalmat és programot szolgáltatnak a színvonalas együttlétre, a közösségek teremtésére és újjáteremtésére, európai uniós forrásból évente 10 milliárd forintban kívánjuk részesíteni pályázati alapon úgy, hogy ezek a terek megújuljanak. Gondoltunk a hálózat kialakítása után a hálózat fenntartására is, amely költségvetési forrásból áll rendelkezésre. A múzeumi infrastruktúra, az amatőr kórusmozgalom támogatása, az iskolai színjátszás, a hagyományos értelemben vett népi kultúra támogatása és programszínesítés szintén a program, a "műveltség mindenkinek" program része.

Tisztelt Ház! Az "Új tudás - műveltség mindenkinek" program a magyar közoktatás és magyar közművelődés korszerűsítésének olyan programja, amely évente 130-140 milliárd forinttal gazdagítja, kétharmadrészt európai uniós forrásból, egyharmadrészt a köztársaságunk költségvetéséből e meghatározó területeket. Tisztelettel kérem, vitassák meg, mondják el véleményüket, és lehetőleg támogassák.

Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

(10.10)

Forrás: parlament.hu