HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jó, hogy végre a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény ilyen irányú módosítása itt van előttünk. A tartalmáról majd később beszélek. Szeretném leszögezni, hogy ezt a módosítást már sokkal korábban a parlament elé kellett volna hoznia a kormánynak. Azt halljuk most, hogy úgy tűnik, a különböző kulturális járulékokból befolyó összeg kevesebb, mint korábban volt, mert a fogyasztási szokások megváltozásával, átstrukturálódásával értelemszerűen a termékek köre, a fogyasztási mennyiség változott, és így kevesebb összeg folyik be, mint amennyi korábban befolyt.

De, kedves képviselőtársaim, ez nem 2008-as tudás! Ha a kormány képviselői mondjuk, 2005-ben, amikor legutóbb tárgyaltunk egy törvényt a nemzeti kulturális alapprogram Nemzeti Kulturális Alappá válásáról, akkor éppen itt, a Házban jómagam és még más képviselőtársaim a Fidesz padsoraiból elmondták, hogy már látszik, bekövetkezik, bekövetkezhet az a probléma, egyre nagyobbá válhat az a probléma, hogy nem folyik be a fogyasztási szokások változása miatt akkora összeg a Nemzeti Kulturális Alapba, mint ahogy azt tervezik, mint ahogy az korábban történt.

Már igazából 2004-ben látszott ez a veszély. 2005-ben ez nyilvánvalóvá vált - már akkor beszéltünk erről. A törvényt nem módosították akkor sem, 2006-ban sem, 2007-ben sem, csak most van itt előttünk. Szerintem késésben van a kormány e tekintetben.

(16.40)

2006-ban mit lehetett látni? Azt lehetett látni 2006-ban, hogy az akkori tárgyévi 1,1 milliárd forintos tervezett összeggel szemben a tényleges járulékbevétel 8,2 milliárd forint, alig több mint a tervezett 81 százaléka volt. Én most idéztem a 2006. évi költségvetési zárszámadási törvényből. Itt volt ez a Ház előtt, már akkor nyilvánvaló volt, hogy csak a 80 százaléka folyt be az összegnek. Hát mit tetszettek eddig csinálni? Miért nem előztük meg ezt a helyzetet? Mit lehetett látni a támogatási összegekből? 2004-ben mi is történt? 8,7 milliárd forint volt a pályázaton megítélt támogatás összege a nemzeti kulturális alapprogramtól. 8,7 2004-ben, 8,4 volt 2005-ben, majd pedig 7,5 volt 2006-ban. Folyamatosan csökkent a megítélt támogatás összege évek óta, és most, 2008-ban vitatkozunk erről a dologról, ahelyett, hogy elébe mentünk volna a problémának.

Hogyan szólt most a 2008. évi költségvetési törvény egy mondata? Szerepel benne az a mondat, hogy "felhatalmazást kap a kormány, hogy a központi költségvetés terhére a Nemzeti Kulturális Alap 2008. évi bevételeit kiegészítse". Odáig jutottunk - derék dolog, hogy legalább kiegészítik, de már odáig jutottunk -, hogy már ehhez a mondathoz kellett folyamodni, hogy a nemzeti kulturális alapprogram, amely egyébként a magyar kulturális élet, intézményrendszer finanszírozásának egyik alappillére, odáig jutottunk, hogy kell ez a mondat, hogy megkapja a szükséges támogatást. Mert már világos volt ezek szerint 2007-ben, amikor a költségvetési törvényt önök elfogadták, hogy nem fog befolyni ez az összeg, mint ahogy már az előző évben sem folyt be. De miért nem hozták ide akár ezt a törvényjavaslatot már 2007-ben? Már fél évvel előbb járhatnánk, és nem a tüzet kéne oltani, nem amiatt kellene aggódnunk, hogy egyre kevesebb forrás jut az önök jóvoltából a magyar kulturális élet szereplőinek, hanem megelőzhettük volna ezt a bajt. Persze tipikus szocialista magatartás, ezt én tudom, de akkor sem helyes, akkor is szóvá kell tennünk.

Ami nagyon fontos dolog, hogy ha egy helyzetben legalább elkezdik a problémát megoldani, akkor viszont egyeztessenek kellő érzékenységgel. Tehát késtek, és a késés után pedig én azt látom, hogy nem végezték el azt a kellő egyeztető munkát, amire szükség van. Szomorú, a kultúra finanszírozására tekintettel szomorú az, hogy ott tartunk, hogy a szocialista frakció is azt mondja, hogy kéri, hogy a kormány eredeti szándékával ellentétben ne zárjuk le ma az általános vitát, hanem folytathassuk. Azaz nyilván most jöttek rá arra, hogy talán érdemes lenne többet is egyeztetni, mert nagyon nagy vitát látszik kiváltani az, hogy az internet-hozzáférést, -ellátást, -szolgáltatást is járulékoltatni szeretnék, szeretnék bevonni ezt a szolgáltatást a járulékkörbe.

Nem gondolom azt, hogy bármiről is ne lehetne beszélni, hogy a járulékkörbe bevonjuk, ezek közül biztos van, amelyeket helyből el lehet vetni, de ha valamit komolyan gondolunk, hogy törvényjavaslatként a parlament elé hozunk, akkor nem tehetjük meg azt, hogy az érintettekkel nem folytatunk kellő egyeztetést. Én éppen ezért úgy látom, hogy ezt a járulékformát kivéve, illetve ezt a munkát elvégezve esetleg vagy ezt kivéve egyébként a törvény egésze fontos problémára adhat választ.

Merthogy mi is ez a Nemzeti Kulturális Alap? Most ugye alap már, nem alapprogram. Mindenképpen egy olyan támogatási rendszer, amelyhez évente több mint tízezren pályázati formában fordulnak. Jól értik, több mint tízezren. Rengeteg civil szervezet, közösség, intézmény, kisebb településről, nagyobb településről, a fővárosból, nagyon sokszor miniszteriális intézmény is kap támogatást ebből az alapból, mert egyébként persze odáig jutottunk, hogy a kultúrafinanszírozás problémái miatt sokszor a Nemzeti Kulturális Alap a gyógyír sok-sok feszítő támogatási témában. Például a számok mutatják azt, hogy támogatott pályázat volt 2004-ben 8100, 2005-ben 6400, 2006-ban 6300; megjegyzem, ez is egy csökkenő tendencia, nyilván a rendelkezésre álló összeg problémája miatt is. Ezzel együtt nem lehet szó nélkül elmenni az ügy mellett, mert ott, amikor sok ezer támogatott pályázatot tudunk felmutatni egy ilyen alap vagy alapprogram által, akkor az nyilvánvaló, sokkal érzékenyebb megközelítést kíván akár az új finanszírozási területek bevonása kapcsán is.

Én azt látom, ami nagy probléma az egész üggyel, mert nemcsak a Nemzeti Kulturális Alap támogatási összegéről van szó, hanem egyáltalán a kultúra finanszírozásáról. Én azt látom, a kormány képtelen volt végiggondolni, hogy igazából mi tartozik az állam, a kulturális költségvetés feladatai közé, és mi az, ami a nemzeti kulturális alapprogram pályázatai révén valósítható meg. A nemzeti kulturális alapprogram és az egyéb állami támogatási források között nincs meg ez az egyértelmű különbségtétel, nincs rendben ez az ügy.

Szerintem az NKA szerepének újragondolása e tekintetben is megkerülhetetlen. Nem egyszerűen csak azzal kellene foglalkozni, hogy milyen új járulékbővüléssel foglalkozunk, hanem egyúttal szerintem általában a kultúrafinanszírozás teljes rendszerének áttekintésére lenne szükség. Annál is inkább, mert tulajdonképpen mit látunk már? Mivel az állami és az önkormányzati források folyamatosan csökkennek kultúratámogatás területén - a kormány hibás politikája miatt -, tulajdonképpen az NKA az, amely egyre inkább kénytelen szerepet vállalni a meglévő kulturális intézményrendszer finanszírozásában. Ez a megközelítés sincs rendben, mert ezt sokkal inkább oldani kéne, és nem rátolni a finanszírozási feladatokat erre a szervezetre.

Én úgy látom, hogy ilyen gondolkodás a kormány részéről nincs is, hogy egy új, előremutató kultúrafinanszírozási modell és azzal kapcsolatosan szükséges törvényi háttér idekerüljön elénk, de az az igazság, hogy egy ilyen kisebbségbe törekvő kormánytól ezt persze ne is várjuk el. Nyilvánvaló, új kulturális politikára van szükség, és abban a kultúra finanszírozásának helyzetén is változtatni kell. Mi úgy látjuk a Fidesz oldaláról, hogy a törvényt a módosító indítványaink figyelembevételével támogatni tudjuk, de vannak módosító indítványaink, amelyek nagyon fontosak ahhoz, hogy frakciónk teljes egésze ezt a törvényt támogatni tudja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu