RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Új válság, új MSZP-program. Az előzőekből se valósult meg semmi, és most, két évvel a választások után ott tartunk, hogy programokról kezdünk vitatkozni, ahelyett, hogy megfelelően előkészített törvényeket terjesztenének be az Országgyűlés elé. Ebben a félévben érdemi munkát gyakorlatilag nem végzett a Magyar Országgyűlés. A mai vitanap diszkrét bája, hogy a legeslegújabb program vitáját úgy kell lefolytatnunk itt a parlamentben, hogy a képviselők ezt nem kapták meg, de egyik kedves képviselőtársunktól kaptunk egy ígéretet, hogy az oktatási program részét holnapra meg fogjuk kapni. Ezúton is szeretném ezt megköszönni. (Dr. Hiller István: Ott van nálatok, tegnap ez alapján tárgyaltatok!)

"Munka - tudás - tulajdon" címet viseli ez a vita, és én nagyon-nagyon csodálom, hogy a szocialisták ezzel a címmel egyáltalán vitanapot mertek kezdeményezni.

Munka. A szocialista kormányzás alatt a munkanélküliek aránya másfélszeresére nőtt, és elértük azt, ami 2002-ben még elképzelhetetlen volt, hogy a határ mentén egyre többen vállalnak munkát Szlovákiában és Romániában. Sőt tegnap - nem tudom, olvasták-e az újságban - Brassóban 19 magyar feketemunkást tartóztattak le. Vannak olyan magyar munkások, akiknek ötszáz kilométert kell utazniuk a magyar határtól Romániába ahhoz, hogy Brassóban munkát vállalhassanak. Önök néhány évvel ezelőtt még 23 millió román munkavállalóval ijesztgették Magyarországot, most meg az a helyzet, hogy feketemunkásokat fogdosnak tízesével Romániában a magyar határtól ötszáz kilométerre.

Tulajdon. A szocialista kormányzás alatt tömeges az elszegényedés, tömegesen mennek csődbe a vállalkozások, egyre többen kénytelenek visszaadni például a lízingelt autót vagy felfüggeszteni a lakáshitel-törlesztésüket. Néhány embernek egyébként kétségkívül jelentősen nőtt a tulajdona, a vagyona: Kaszab Csaba, Zuschlag János, Kabai, Antal Attila, Veres János vagy éppen Gyurcsány Ferenc, akinek a vagyona a Népszabadság információja szerint 900 millió forinttal növekedett egyetlen esztendő alatt. (Zaj, közbeszólások.)

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Nekem most a tudásról kellene szólnom, de azt hiszem, hogy a legjobb, ha Hiller Istvánt idézem, neki talán a másik oldalon is hisznek. Hiller István valamikor a tanév elején A szólás szabadságának volt a vendége, ahol Baló Györggyel folytatott egy igazán jó interjút, úgyhogy szeretném ezt pontosan, szó szerint idézni. Baló György azt kérdezte Hiller Istvántól: ön szerint, mondjuk, öt évvel ezelőtt egy átlagos magyar iskola közelebb vagy távolabb volt Európától, mint ma? A szocialista miniszter válasza: úgy gondolom, akkor valamivel közelebb volt. Akkor közelebb volt? - hitetlenkedett Baló György. - Igen. - Tehát visszaestünk? - Igen - folytatódik az interjú. - Tehát akkor ön elfogadja azt, amit valamelyik nap Kósa Judit írt a Népszabadságban, direkt nem ellenzéki újságot idézek, hogy a mérhető teljesítmény csökkent az általános iskolásoknál? - Ez így igaz. - Húha - mondja Baló György. - Értelemszerűen azt kérdezem öntől, hogy egy falusi iskolából valakinek öt évvel ezelőtt vagy most van nagyobb esélye arra, hogy egyetemre jusson. Azt mondja, öt évvel ezelőtt volt. Hiller István válasza: igen, öt évvel ezelőtt volt.

Azt gondolom, itt abba is hagyhatnánk a tudásról való beszélgetést, de szerintem érdemes azért továbbfolytatni. Azért olvastam ezt a részletet így fel, hogy ha nekem nem hisznek, akkor azt gondolom, hogy Hiller Istvánnak, a Szocialista Párt oktatási miniszterének csak elhiszik azt, hogy meglehetősen nagy problémák vannak a magyar oktatásban, ha még ő is úgy látja, hogy öt év szocialista kormányzás alatt az oktatás minősége jelentősen visszaesett, és távolabb vagyunk Európától, mint annak idején. Szeretném megköszönni miniszter úrnak ezeket a szavakat, őszinte szavak ezek, s ez a kormányzatban már jelentős teljesítmény.

Arról is szeretnék néhány szót szólni - mivel az anyag csak tegnap este jutott el hozzánk Pokorni Zoltánon keresztül -, hogy hogyan jutottunk el idáig. Egyre nagyobbak a problémák, nagyobbak a különbségek, nagyobb a fegyelmezetlenség, nagyobb a szegregáció, a diákok csapteleppel verik a tanárokat, és eközben néhány politikusnak a legfőbb gondja az, hogy hogyan lehet a digitális táblákon keresztül megtömni a pártkasszát. Hogyan jutottunk ide? (Zaj, közbeszólások.)

(11.00)

Néhány példát, azt gondolom, jó lenne, ha végignéznénk. (Dr. Hiller István: Szégyenletes, amit mond! Igazán szégyenletes!) Az iskoláztatási támogatást visszaalakították családi pótlékká, amit fizettek a gyerekek után akkor is, hogyha évekig be sem tette a lábát az iskolába.

Esélyt adunk így a gyerekeknek? - tegyük fel a kérdést. Tizennyolc éves korukig finanszírozzuk mások adóforintjából így a gyerekeket és a családjaikat, akik azt követően segélyből, rosszabb esetben bűncselekményekből fognak megélni (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Tüntetésekből!), hiszen analfabétaként nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Inkább szigorítani kellett volna az iskoláztatási támogatás feltételeit. Vagy mondhatjuk azt, hogy csökkentették az iskolákban azóraszámokat, aminek következtében a készségtárgyak eltűntek az általános iskolából, sportra, énekre, zenére, képzőművészetre csak azon családok gyermekei járhatnak, akiknek a szülei ezt meg tudják fizetni. Igazán komoly szociális érzékenységről tesz ez tanúbizonyságot. Idetartozik még a művészeti oktatás normatívájának drámai csökkentése is, amely alapján egyébként sorra zárnak be a művészeti oktatási intézmények.

A kistelepülések iskoláit teljesen ellehetetlenítik, aminek egyik eredményeképpen még többen fognak kimaradni az oktatásból. Létrehoztuk a kétszintű érettségit, de a kormányzati döntésnek köszönhetően az emelt szintű érettségi nem feltétele a felsőoktatási intézménybe kerülésnek. Az egyetemi tandíj bevezetésének hírére két év alatt mintegy 30 százalékkal csökkent a felsőoktatási intézménybe jelentkezők aránya, és egyébként 2003-ban csökkent az államilag finanszírozott férőhelyek száma is, ha jól emlékszem, 56 ezerről 43 ezerre. Arányaiban csökkent egyébként a tudomány támogatása, és az e heti legújabb ötlete a kormánynak, a legújabb ötletrohama - ami most nem szerepelt az előterjesztésben, vagy eddig nem hivatkoztak rá - az internetadó bevezetése. Nyilván így akarják a digitális szakadékot szűkíteni, és az internet elterjedését elősegíteni. Ebben a kérdésben egyébként többen nyilatkozták, hogy senkivel nem volt egyeztetés. (Dr. Hiller István: Ez nem igaz!)

Tisztelt Országgyűlés! Hiller miniszter úr hosszan ecsetelte, ki mindenkivel egyeztettek a programról, tegnap Pokorni Zoltánnak sikerült is egy anyagot szereznie a miniszter úrtól, köszönjük szépen. (Dr. Hiller István: Régen kint van!) Hogy mennyire komoly alkotásról van szó, egyetlen mondatot, az anyag első mondatát szeretném idézni, azt gondolom, ebből - Pokorni úrtól kaptam - az első mondatból látszik, hogy milyen komoly anyagról beszélünk. Első mondat az anyagból: "Minden gyermek születésétől kezdve eséllyel kezdhesse meg az iskolát."

Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy három és fél éves meg egy kétéves gyerekem. Elég tehetségesnek is tartom őket. A születésük óta már eltelt egy kis idő, de hogy még most sem kezdhetik meg eséllyel az iskolát, abban biztos vagyok. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Ez, tisztelt képviselőtársaim, az "Új tudás - műveltség mindenkinek" program első mondata, ez az első mondat: "Minden gyermek születésétől kezdve eséllyel kezdhesse meg az iskolát." Ehhez egyébként gratulálok. Innentől kezdve egyébként meg is értem azt, hogy ezt az anyagot miért nem bocsátották a képviselőtársaink rendelkezésére. Én is azt gondolom, hogy holnapig ezen az anyagon van még mit javítani.

Az anyagban egyébként néhány felvetés figyelemre méltó, vannak szimpatikus elképzelések is benne. Ugyanakkor el kell mondani: Miért nem terjesztik ezeket be törvényjavaslat formájában a parlament elé? Miért programról vitatkozunk megint? Például egy elég érdekes felvetés az, hogy a pályakezdők 25-40 ezer forinttal kapjanak többet. Hadd kérdezzem meg: megvizsgálták önök, hogy mikor hagyják el egyébként a legtöbben a pedagóguspályát? Három, négy év után. Ha most három-négy évig 25-40 ezer forinttal többet kapnak, akkor ez most ösztönözni fogja őket arra, hogy a pályán maradjanak?

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem arról van szó, hogy ezzel még inkább azt fogják ösztönözni, ha ezt a plusztámogatást elveszik tőlük, hogy akkor pláne elhagyják a pályát? Igazából ennek a részletei, hogy ezt hogyan képzelik, semmilyen módon nem kerül ki az anyagból. Vagy hadd mondjam a másik elképzelést, aminél már konkrét tapasztalataink vannak: a kollégiumok építése a PPP-program keretében, aminek a finanszírozhatatlansága egyre több felsőoktatási intézmény esetében válik világossá. Elegendő, ha Nyíregyháza példájára gondolok, de más felsőoktatási intézmények is folyamatosan egyre inkább nyögik azokat a terheket, amelyeket a PPP rakott a vállukra.

Úgy látom, az MSZP végső elkeseredésében, kétségbeesésében ismét elkezdett ígérgetni: csak az oktatás területén 478 milliárd forintnyi ígéretet írtak le ebben az anyagban, ez közel 500 milliárd forint. Ha az anyagot elolvassuk, akkor teljesen nevetséges, komolytalan, kidolgozatlan programpontok vannak benne, nyelvtanilag is problémás összeszerkesztéssel. Még egyszer mondom: megértem, hogy nem osztották ki, ennél azonban egy bármilyen rossz állapotú kormánypártnak is többre kellene képesnek lennie. (Dr. Hiller István: Ez igazi szakmai szégyen! Egy önálló gondolata nem volt!)

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu