TÖRÖK ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Miniszter Asszony! Tisztelt Miniszter és Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! - itt a Házban és természetesen a képernyők előtt vagy a rádiókészülékeknél. "Munka - tudás - tulajdon" és párbeszéd. Párbeszéd azzal a több ezer emberrel, települési önkormányzati vezetőkkel, civil szervezetekkel, vállalkozókkal, kamarákkal, akikkel az elmúlt hetekben találkoztunk, a Tudományos Akadémia tagjaival, ahol a miniszterelnök úr az Akadémia épületében tartotta a programismertetőjét. A különböző kistelepüléseken vagy nagy településeken, ahol eddig több ezer emberrel sikerült konzultálni, párbeszédet folytatni, s azok a javaslatok, amelyeket a kormány letett az asztalra, folyamatosan alakulnak, hiszen azt gondoljuk, hogy mi magunk is biztos, hogy jó javaslatokkal, elképzelésekkel tudunk előállni, de fontos, hogy Magyarország valamennyi polgárának lehetősége legyen abba beleszólni, hogy hogyan alakul a következő időszak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt látom, hogy az MSZP a legkormányzóképesebb erő ma Magyarországon, mert van programja, ráadásul baloldali programja, ami a munka, tudás, tulajdon témakörökre épül. Jelentkezők lennének ugyan a kormányzóképesség bizonyítására, de ehhez olyan programra van szükség, amely megvalósítható és amely a párbeszéd alapján alakult ki, alakul ki; biztonságos, nyugodt építkezést tesz lehetővé, amely szolgálja nemcsak Magyarország, de az itt élő magyar emberek érdekeit.

Ennek a "Munka - tudás - tulajdon" programnak egyik eleme az "Út a munkához" program, amelynek révén mikro-, kis- és közepes vállalkozások, kistelepülési polgármesterek számos igényt, javaslatot fogalmaztak meg, civil szervezetek, roma szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzatok vezetői és tagjai és természetesen képviselőtársaim is majd biztos beszélnek erről, Tóth Tiborné, Tukacs István, Molnár Csaba képviselőtársaim vagy éppen Teleki László, akikkel eddig már heteken keresztül nagyon sok egyeztetésen vagyunk túl.

Az egyensúlyteremtés, a konvergenciaprogram megteremtette a lehetőségét, hogy egy nyugodt, biztonságos építkezés időszaka következzék, amelyben a társadalom és a közbeszéd középpontjába a munkát és a tulajdont kívánjuk állítani; munka, amely, azt gondolom, hiteles baloldali politikaként tud megjelenni egy baloldali kormányzás fő célkitűzéseként. "Út a munkához", hogy jobban megérje segély helyett munkából élni, hogy jobban megérje dolgozni, mert lássuk be őszintén, vannak, akik sajnos nem tudnak dolgozni, őróluk gondoskodnunk kell a továbbiakban is. A szociális ellátórendszeren keresztül az állam és az önkormányzat különböző szereplői kell hogy a gondoskodást a továbbiakban is folytassák. Vannak, akik tudnak és akarnak is dolgozni, de az ő esetükben valami ösztönző, valami támogató eszközre volna még szükség. Itt óriási szerepe van az államnak, hogy mi magunk segítséget, támogatást, ösztönzést nyújtsunk ahhoz, hogy az egyén eljusson a munkahelyhez, és hogy a vállalkozások könnyített terhekkel alkalmazzák, legálisan foglalkoztassák a munkavállalóikat.

Természetesen vannak olyanok is, mert nem dughatjuk fejünket a homokba, akik tudnak dolgozni, de vagy nem akarnak, vagy nem legális foglalkoztatásban vesznek részt. Hangsúlyozom, itt valamennyi párt, néhány nappal ezelőtt, a múlt héten a felsőházi teremben éppen egy konzervatív párt konferenciáján hangzott el, a vidéki beszélgetéseken elhangzott, nem ítéletet kívánunk mondani ezekről az emberekről, mert sok esetben önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy nem tudnak dolgozni, de segítenünk kell nekik abban, hogy elhelyezkedjenek. Támogatás, ösztönzés, és azok esetében, akik nem a legális foglalkoztatásban vesznek részt vagy nem dolgoznak, pedig tudnának, az ő esetükben a szankciókra is szükség van. Azt gondolom, hogy ezt én még viszonylag finoman fogalmazom meg. Ezeken a helyi lokális fórumokon nagyon határozott lépéseket követeltek a települési önkormányzatok, mert sok esetben valóban ők az elszenvedői annak, amikor a település egyik része befizeti az adókat vállalkozóként, jövedelemadó-fizető polgárként, a másik része meg önhibájából vagy önhibáján kívül arra kényszerül, hogy segélyből éljen csak meg.

Éppen ezért ezen a helyzeten kívánunk változtatni azon a módon, hogy a foglalkoztatást ösztönözzük. Foglalkoztatásösztönzés, hogy több embernek legyen munkája, és hogy többen tudjanak megélni munkából, mintsem segélyből vagy anélkül. Az elsődleges cél tehát az, hogy a ma a munka világából kirekesztetteket elsősorban a versenyszférába vezessük vissza, a versenyszférába, a maszek cégekhez, az egyéni vállalkozásokhoz, a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak adjunk segítséget ahhoz, hogy újból visszavezethessük azokat az embereket, akik kiszorultak a munka világából, hogy újra munkájuk legyen ezeknek az embereknek, hogy a társadalom hasznos tagjainak érezhessék magukat.

Ha ez azonban sok esetben nem sikerül, mert évek vagy évtizedek óta már a munka világán kívül vannak ezek az emberek, nem járnak dolgozni, hogy közérthetően fogalmazzunk, akkor vagy tranzitfoglalkoztatási eszközként vagy tartósan a közfoglalkoztatást kell felvetnünk példaként és lehetőségként. A közfoglalkoztatást, amelyben az önkormányzatok azt kérik - és Babák képviselő úrral mint polgármesterrel találkoztunk Szegeden egy ilyen regionális fórumon -, hogy adjunk több pénzt a közfoglalkoztatáshoz, több forrást, és a közmunkaprogramokra is nagyobb energiát kell szentelni.

(10.30)

Már említettem szegedi, Békés megyei példát, de egy Heves megyei, saját szülőföldemről hozott példával is hadd éljek: a Heves megyei polgármesterek közül, legyen az Dél-Heves alföldi része, vagy Észak-Heves hegyvidékes része, azt kérik, hogy közfoglalkoztatásra adjunk több pénzt, és például nemcsak úgy általában, hanem értékteremtő közfoglalkoztatásra. Ők például a közművelődési intézmények, a sportlétesítmények felújítása mellett az erdőtelepítést tartották kiemelt fontosságú ügynek. Az erdőtelepítést, amely környezetvédelmi szempontból is hasznos lehet, amely a jövő nemzedéknek szól, mert 30-40-50 évre történő befektetés, és amely egyébként, ha nem is átfogó, de rövid távú válasz a klimatikus változások okozta kihívásokra. Természetesen nem elsődleges cél az, hogy például erdők sokasága nőjön Magyarországon, de az cél, hogy a foglalkoztatásba bevonjuk azokat az embereket, akiket csak lehet.

Milyen eszközökkel tudunk élni? Miniszter asszony, államtitkár úr már említette, járulékkedvezményeket kívánunk nyújtani a mikro- és kisvállalkozások számára, hazai mikro- és kisvállalkozások számára, hogy jobban megérje foglalkoztatni azokat, akiket vagy nem foglalkoztattak eddig, vagy eddig is foglalkoztatták, csak legyünk őszinték, nem legálisan. Ha mondjuk, a Start Régió kártyával egy vállalkozó akár három évre és akár százszázalékos járulékkedvezményben is részesülhet, akkor miért ne érné meg neki bejelentett formában alkalmazni azt, akit eddig sajnos nem jelentett be. Jó ez a magyar államnak, jó a vállalkozásnak, mert pluszterhek nem rakódnak rá, és nyugodtan hajthatja álomra a fejét esténként, és jó az egyénnek, mert például szolgálati ideje keletkezik, mert például biztosítási jogviszonya lesz, mert például ő is a legális munkavállalás révén hasznos tagjának érezheti magát a társadalomnak.

Említettem a járulékkedvezményeket, a Start Régió kártyát, a közfoglalkoztatás bővítését, és természetesen nem mehetünk el anélkül, hogy ezeknek az embereknek egy jelentős része nem képes a munka világába való integrálódásra, nem képes dolgozni. Akik egészségügyi okoknál fogva, életkoruknál fogva nem képesek, őróluk gondoskodni kell.

Azok, akik viszont képességek hiányában vannak, azok számára nyújtsunk segítséget a szakképzés megerősítésével, hogy a hiányszakmákban például ne csak az intézményeket, hanem az ott tanulókat is ösztönözzük arra, hogy ezt a szakmát sajátítsák el - a vasipari szakmák esetében jeleztek nagyon sok igényt a településekről -, vagy az átképzés átalakításával. Az átképzésen átment emberek, akik az átképzésben részt vettek, amikor kijönnek az intézményből, akkor olyan tudással rendelkezzenek, amely a munkaerőpiacon használható, versenyképes tudást biztosít számukra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Út a munkához - a baloldali kormányzás egyik alapja, azt gondolom, a társadalom alapja a munka, és természetesen a társadalom egy másik alapja is fontos, amelyről képviselőtársnőm, Tóth Tiborné fog beszélni, a tudás.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu