DR. LAMPERTH MÓNIKA szociális és munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban hadd mondjak annyit, hogy én azt egy nagyon rossz és szerencsétlen megfogalmazásnak tartom, hogy lesajnált Románia. Én azt szeretném kérni öntől, hogy ön se használja ezt a megfogalmazást (Moraj a Fidesz soraiban.). Ez joggal sértheti az ott élő embereket, románokat és magyarokat egyaránt. Ellentétben önnel, én örülök annak, hogy Románia az Európai Unió tagállamaihoz tartozik. Hogy az Európai Unió közösségén belül ez az ország egy dinamikusabb fejlődésnek indult, erről sokat beszéltünk, hogy szeretnénk, merthogy ez jó az ott élő magyaroknak. Én fontosnak tartom, hogy a Romániában élő magyarok is ugyanúgy, mint a román állampolgárok, reményeink szerint minél gyorsabban és minél dinamikusabban növekedve, természetesen Magyarországgal együtt élvezzék ennek a hasznát.

Az egy természetes folyamat, képviselő úr, hogy míg korábban a hazánkban elhelyezkedő külföldi munkavállalók döntő többsége Romániából érkezett, emlékezzenek vissza erre, az uniós csatlakozást követően ez a mozgás ellenkező irányba is elindult. Ugyanakkor szeretnék mindenkit, aki figyelemmel kíséri a tv-közvetítést, megnyugtatni a tekintetben, hogy a magyarok tömegei számára a romániai munkavállalás nem jelenthet perspektívát, hiszen a magyarországi nettó átlagbérek a romániainak másfélszeresét tették ki tavaly. Az is egy sajátos helyzet, hogy a kimutatások szerint mintegy 3 millió román munkavállaló tartózkodik az Európai Unió országaiban, 60 százalékuk Spanyolországban és Olaszországban keresi a megélhetést.

A szakértői becslések alapján Magyarország csatlakozása óta körülbelül 80 ezer fő dolgozik Magyarország határain kívül. Az is egy sajátosság - mutatja a romániai viszonyokat -, hogy a bukaresti munkaügyi minisztérium Rómában, tehát Olaszország fővárosában tartott állásbörzét, hogy megpróbálja kínálni az otthoni munkavállalási lehetőségeket, és több mint hétszázan jelentkeztek az ottani munkára. De természetesen a magyar kormánynak, nekem szociális és munkaügyi miniszterként a legfontosabb az, hogy azok a munkaerő-piaci eszközök, amelyekkel a magyar kormány élni kíván, hatékonyak legyenek, és hogy álljanak rendelkezésre olyan eszközök, amelyek javítják a foglalkoztatást, és amelyek bővítik a munkahelyeket.

Ezért döntött úgy a kormány, hogy kidolgozza az "Út a munkához" programot, amelyről itt, az Országgyűlés plenáris ülésén is vitát folytattunk, és volt módomban bemutatni azokat az eszközöket és intézkedéseket, amelyektől azt várjuk, hogy a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetben lévő emberek munkához juthassanak.

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, 47 kistérségben azok a célzott eszközök, amelyektől a munkaerő-piaci javulást, foglalkoztatásbővülést várjuk, érdemi segítséget nyújtsanak az ott élő embereknek. Természetesen arról is kell beszélni, hogy egyes szakmákban, hiányszakmákban Magyarországon is van hiány, ezért a képzési rendszert, a szakképzést is ahhoz kell igazítani, hogy építőiparban és más hiányszakmákban a Magyarországon befektetni szándékozóknak, akár külföldi, akár magyarországi befektető, megfelelő szakképzettségű munkaerő álljon a rendelkezésére.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu